A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

Fúbrij Imre András körjegyző. !> : 1893. Liplóhybbe. Középiskoláit Felsö­öiön végezte, utána a közigazgatási pályára lépeti. Kassán szerezte meg a jegyzői oklevelét. Pályáját mint jegyző­Mgéd Liptóhybben kezdte meg. Részt­vclt a világháborúban. Az orosz fron­ton fogságba esett és mint zászlós sze­lelt le. 1939-ben került Berzétére, ahol mint körjegyző működik. F.: Boross Margit. Gy.: Imre. Fábry István vm. útbiztos. * 1906. Verebély. Pozsonyban végezte a felső­ipariskolát. Működését Mohibárban kezdte meg, itt a Rasovszky-féle kő­bánya vezetője volt. Majd 1932-től a verebélyi járás útbiztosa lett. F.: Biró Irén. Gy.: Irén. Fülöp Zsigmond polgármester, bankigazgató. * 1878. Komárom. Is­koláit Komáromban és a pozsonyi ev. liceumban végezte, jogot hallgatott a budapesti egyetemen, majd a Komá­romi Népbank könyvelője és igazga­tója lett. A komáromi Jókai Egyesü­letnek ügyv. elnöke, a K. F. C. el­nöke, a ref. egyház főgondnoka, vi­lági főjegyzője, tanácsbfrája és ker. pü. biz. elnöke, a Sz. M. K. E. ig. tagja, a Magyar Dalegyletek Orsz. Szöv. orsz. elnöke, a Prot. Jót. Nő­egyl. tb. titkára stb. A magyar párt­szervezetek vezetője volt, 1932—35-ig % árosbíró, majd 1938 nyarán ismét megválasztották. A felszabaduláskor ő üdvözölte Magyarország Kormányzó­ját. A belügyminiszter Komárom vá­ros polgármesterévé nevezte ki. A vi­lágháborúban orosz fogságban volt, 1920-ban tért haza. Élénk irodalmi működést fejt ki, jelenleg is a 60 éves Komáromi Lapok kiadója és főmun­katársa. Fiizíj Rezső városi jegyző. * 1879. Ágostonlak. Középiskolái elvégzése után a közig, pályára lépett. Pályafu­tását, mint gyakornok Garamszécsen kezdte, majd Helpán, Lubenyiken és Rózsapatakon működött. Ezután Kas­sán közig, tanfolyamot végzett és jegyzői oklevelet nyert, majd Ujvásá­ron, Nyustyán, Rimakokován és Ser­kén működött. 1932 óta a losonci vá­rosi jegyzői hivatalban tevékenykedik, 1939 óta Losonc város főjegyzője. G-Gy Gajdár József főjegyző. * 1894. Nagyszuha. Középiskolái elvégzése után a közigazgatási pályára lépett. A jegy­zői tanfolyamot Kassán végezte. Mint gyakornok Osgyánban munkálkodott. A világháborúban az orosz fronton küzdött, ahol megsebesült, mint had­nagy szerelt le. Több kitüntetés tulaj­donosa. 1934-ig Nagyszuhán volt fő­jegyző, azután került Pelsőcre, ahol jelenleg mint vezető-jegyző működik. F.: Muszil Jolán. Gy.: Elek. Garban Ernő főjegyző. * 1901. Ara­nyosmarót. Középiskoláit Érsekújvá­ron végezte, majd a tornóci Halvany­madalom szolgálatában, mint tisztvi­selő működött. Később Tornőcon volt k irnok. 1924-ben jegyzői tanfolya­mot végzett, majd Liptószentiniklósra került, mint beosztott jegyző. Pálya futását Liptószentandráson, Likankán, majd ismét Liptószentandráson foly­tai la. 1939 április óta Taksonyfalva főjegyzője. F.: Rippa Jolán. Gy.: Mi­lán, Ottó ás Mária. Gál József körjegyző. * 1880. Dob­sina. Középiskoláit Dobsinán, a közig, tanfolyamot Kassán végezte. Pályafu­tását Dobsinán kezdte meg, utána több helyen működött. 1937-től 1939­ig Dócson volt vezető jegyző. 1939­től vámosladányi körjegyző F.: néhai Gróff Etelka. Gy:: Etelka, Károly és Piroska. néveri Gáspár Lajos körjegyző. * 1898. Kisbáb. Jegyzői oklevelét Kassán szerezte. Utána különböző jegyzősé­gekben működött. A cseh megszállás alatt Temelvényre helyezték, 1938 óta Deáki község vezetőjegyzője. A világ háború alatt katonai szolgálatot telje­sített. F.: Szánthó Terézia. Gv.: Anna és Teréz. Geleta Sándor k. vezető jegyző. * 1887. Kolta. Középiskoláit Érsekújvá­ron végezte, majd a közig, pályára lépett. Mint gyakornok Kürtön és Kol­tán működött. Jegyzői oklevelet 1908­ban nyert, majd Nagysápon, Siittőn és Koltán, mint s. jegyző, és Csúzon mint h. jegyző teljesített szolgálatot. 1913-ban vezető jegyzőnek választot­ták meg Czúzon. 1938-ban nyugdíjaz­ták a csehek, de a magyar hatóságok ismét visszahelyezték állásába. A tűz­oltó e. elnöke, levente e. elnök. F.: Mátéffy Julianna. Gy.: László. Glaser György segédjegyző. * 1914. Szurdule. Középiskoláit Gyöngyösön, a jegyzői tanfolyamot Egerben végezte. Jegyzői oklevelet 1939-ben nyert. Je­lenleg Nélii községben s.-jegyző. F.: szoblahói Pálmay Pálma. Gombos Sándor városi műszaki liszt. * 1900. Munkács. Középiskoláit Munkácson, az egyetemet Budapesten végezte. Pályafutását Munkácson kezd te meg. 1931-ben a város szolgálatába lépett, ahol a mai napig is mint mű­szaki tiszt működik. F.: Dudinszky Izabella. Gy.: Sándor, Lóránt, Mária Magdolna, Miklós, Györgyi és Gusztáv. Grézdó József segédjegyző. * 1913 Pápa. Középiskoláit Pápán, a közig, tanfolyamot Szombathelyen végezte 1937-ben. Katonai szolg. teljesített. 1939 február óta megb. s. jegyző. Dr. Gyopár László községi orvos. * 1907. Ungvár. Középiskoláit Eszter­gomban, az egyetemet Pécsett és Bu­dapesten végezte. Pályafutását az esz­tergomi Kolozs-kórházban kezdte meg. 1939 óta Bátorkeszin mint községi or­vos működik. F.: Fülöp Irén. H Hagovszky Ferenc közs. hivatalnok. * 1905. Hernádfalva. Iskolai tanulmá­nyait elvégezvén, 1925-ben Hernád­falva község szolgálatába lépett. 1928 óta Komáromszentpéter község tevé­keny tisztviselője. Nős. Egy gyermek atyja. Hajas Jenő körállatorvos. * 1884. Bátorkeszi. Állatorvosi oklevelét 1908­ban Budapesten nyerte el. 1909-ben Magyarszőgyénre került, ahol 1911-ben körállatorvossá választották. A világ­háborúban az orosz és olasz fronton küzdött, ahol fogságba esett. Mint fő­hadnagy szerelt le. Kit.: Koronás ar. érdemkereszt, Sign. Laud, a kardokkal, Katonai érdemérem és Kcsk. F.: Leo­pold Berta. Gy.: Imre, Hilda és Magda. Halász Imre Bars és Hont k. e. e. vármegyék reaktivált főlevéltárnoka. * 1875. Kiskovácsi. Az egyetemet Ko­lozsvárott végezte. Pályafutását Déván kezdte meg, mint internátusi felügyelő tanár. Utána Beregszászon tb. főlevél­tárnok lett, majd Bars vármegye fő­levéltárnoka. A megszállás alatt a cse­hek nyugdíjazták. A háború alatt a Hadigondozó Népiroda igazgatója volt. F.: Besse Vilma, aki jótékony célú hangversenyeken többször sikerrel sze­repelt. Halmay Gyula körjegyző. * 1891 Hodrusbánya. Középiskoláit Selmec­bányán, a jegyzői tanfolyamot Buda­pesten végezte, majd mint segédjegyző több helyen működött. 1917-ben lett főjegyző. 1938 óta Zsitvagyarmaton körjegyző. A világháborúban az orosz fronton küzdött, egyszer sebesült és mint tart. hadnagy szerelt le. Kit.: I. o. e. v. é., a seb. e. é. a hadijelvénnyel, háb. e. é., Kcsk. Több egyesület vezető tagja. F.: Szabó Ilona. Gy.: Erzsébet, Aranka, Gyöngyike. — 23 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom