MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

169. ő. e. 1984. július 11. (35-88. o.) - 1. A mezőgazdasági és építőipari kísérleti bérszabályozás megyei tapasztalatai. Tájékoztató: 37-46 - Szóbeli kiegészítő: 47

3 használásával érték el. Ennek ellenére bíznak abban, hogy egy kisebb mértékű fejlődéssel is további eredményeket hoz a kisérlet. Kérdéseket tettek fel: Horváth László, Boros József, Sugár Imre, Vizeli Istvánná, Gyuris József, Tanai Imre elvtársak. B o g ó László elvtárs válaszol a hozzá intézett kérdésekre: A kisérletben résztvevők között volt nagyon jó (Barcs Vörös Csillag) és gyengébb eredményt elért szövetkezet is. Ez abból is adódott, hogy nem egyen lő szintről indultak a szövetkezetek. 1983. első felében még sok volt a találgatás, folytak az egyezetések, ekkor dőlt el, ki mit csinál valójában. Ezen átmeneti időszak és az aszály ellenére elmondhatja, hogy ezen szövetkezetek potenciális helyzete jobb, mint akik nem vettek részt a kisérletben. Most már látják a szövetkezetek is, hogy ilyen jövedelemszint emelés a hagyományos bérrendszerek mellett kb. 36 millióval több befizetésre kötelezte volna őket. Az új szabályozás adta lehetőségekre a vezetés rádöbbent, a tagság is látja, hogy nem csapják be, mert ha többet, jobban dolgozik, akkor év végén megkapja a pluszt. Ez évben ez még jobban fog érvényesülni. Véleményük szerint megvan a szoros összhang, egy-egy tsz. átlagában ez bizonyítható is. 3,2 %-os jövedelemszinvonal átlagosan megvan. Ezzel Somogy az országos átlag 83-84 %-át érte el. Látni kell azt is, hogy ilyen kifutás nem lesz minden évben, mert a tartalékok kihasználásával érték el a jobb eredményt. A következő 2-3 évben a jelenlegi felfutás 55-60 %-a várható, ami később stabilizálódni fog. Előrelépést fog jelenteni a szövetkezeteknél, hogy a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel kötött megállapodás alapján 15 tsz-nek (jövőre + 15) elkészítik a nyers technológiai tervezetét, amely számítógép beiktatásával segíti a technológiai fegyelem, a költséggazdálkodás, üzem- és munkaszervezés folyamatos figyelemmel kisérését. A kísérleti bérszabályozásnál megoszlottak a vélemények. Akik nem eléggé ismerik ennek kritériumait, azok azt hiszik ajándékot kaptak a szövetkezetek, és nem kell dolgozni. A beinditást követően a szövetkezetek kénytelenek voltak rádöbbeni arra, nem lehet felelőtlenül emelni a bérszinvonalat, lazítani a normákat, mert ez esetben elvesznek. Ezért menet közben is végeztek szigorításokat. A barcsiak tartották be leginkább, hogy év közben nem nyúltak a dolgokhoz, hanem a tapasztalatokat a következő év indításánál vették figyelembe. Körülhatároltabban irták elő a feladatokat, ennek keretében szerveztek tapasztalatcserét is. Az érdekképviseleti, érdekvédelmi és egyéb szervek véleménye szerint az új bérszabályozás jó, támogatni kell. Van azonban olyan vélemény is, hogy könynyű volt a szövetkezeteknek, mert kevesebb adót fizettek. Megítélésük szerint mind a 6 szövetkezet feladatát teljesíteni tudta, ezt az eredmények is alátámasztják. Megvan a biztosíték arra, hogy a szerződést a PM nem bontja fel a későbbiek folyamán sem. Az uj bérszinvonalgazdálkodás felszinre hozta a szövetkezeteknél a fölösleges munkaerőt is. A kisérleti bérszabályozás lehetőséget adott arra, hogy pl. záros határidőre a meghibásodott gépeket a dolgozók kijavítsák, igy nem volt szükség arra, hogy GMK keretében dolgozzanak, s megtalálták számításaikat. Az adott feladatokat kisebb létszámmal, nagyobb bér ellenében meg tudták oldani. Nem mesterségesen szüntették meg. A kisérleti bérszabályozásban való részvétel elnyerése pályázat útján történt, jelenleg 99 szövetkezettel folyik a kisérlet. A pályázatokat a PM és a MÉM birálta felül; figyelembe vették a szövetkezet előző évi eredményét, az állóképességét, személyi és tárgyi feltételeit. Ring István elvtárs válaszol a hozzá intézett kérdésekre: Az építőiparban a kisérlet során 139 fő létszámcsökkenés következett be, alapvetően jó volt a csökkenés, mert az un. "vatta-létszám" ment el, a brigádok igyekeztek kiszűrni a fölösleges munkaerőt, minőségi javulást hozott.