Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)

Égető Melinda: A Somogy megyei szőlőhegyi törvények helye a közép- és nyugat-dunántúli hegytörvények rendszerében

megtartásával látjuk viszont a 21 pontos hegytörvény további öt cikkelyét: 3-, 11.,

16., 20., 21. Jelentős átfogalmazás, esetleg más hegytörvényből applikált hosszabb- rövidebb részek beemelésével került át hat cikkely: 1., 5., 6., 10., 12., 13.

Nézzük végül a bevezető és befejező szövegrészt. Az 1751. április 2-án kiadott pecsétes példány bevezető szakasza csaknem szó szerint megegyezik a 21 cikke- lyes artikulus 1740—1741-ben készült másolatának javítás utáni bevezető részével. Bár a Tolnai előnév írásmódja még itt is bizonytalan, de tartalmazza a földesúr új titulusait. Az eltérés csupán annyi, hogy az alapszöveg javításakor „ki adnám”-ra cserélt latin „confirmálnám” kifejezés, továbbá egy „is” szócska visszakerült a szövegbe. A záradék teljes egészében, szó szerint azonos a 21 pontos artikulus javított szövegével. Az elmondottak alapján nem kétséges, hogy itt nem egyszerűen két rokon szövegű hegytörvényről van szó, hanem az 1751. április 2-án kiadott artikulus egyértelműen a 21 pontos szövegünk továbbfejlesztett változata. Vagyis a Szentgyörgyvár, Bagola és Látóhegy nevű szőlőhegyek számára elkészült régi hegytörvényüknek az új földesúri igények szerint átdolgozott változata, melyet 1751. április 2-án az új kontraktus kíséretében hiteles formában ki is adtak a három szőlőhegy szőlősgazdái számára. Ez azt is elárulja számunkra, hogy a 21 pontos artikulusmásolatban található javítások mindenképpen 1751 előtt kellett hogy belekerüljenek, hiszen később már nem volt rá szükség, mert rendelkezésükre állt az új, átdolgozott hegytörvény.36

Visszatérve ahhoz a kérdéshez, hogy vajon a kanizsaiak által 1740-ben vagy már korábban megerősítésre benyújtott artikulusok azonosak voltak-e a rendelkezésünkre álló datálatlan, de mindenképpen 1740. október 20-a és 1741. október

28-a között készült 21 pontos másolattal, egyelőre biztos válasz nem adható. Az eddigi elemzésekre támaszkodva azonban egy hipotézist mégis megkockáztatnék, ez pedig a következő: a kanizsai szőlőbirtokosok 1740-ben (vagy korábban) saját elhatározásukból, vagy ami még valószínűbb, a földesúr utasítására benyújtották meglévő hegytörvényeiket az uradalomhoz. A kancellárián ezt 1740. október 20. és 1741. október 28. között lemásolták, és a földesúr elé terjesztették jóváhagyás végett. Festetics Kristóf, aki korának nagy birtokszerzője és -szervezője volt, határozott elképzelésekkel és nagy energiával formálta uradalmainak működését, az ott folyó termelést, lankadatlanul törekedett jövedelmeinek növelésére stb. Nehezen tételezhető fel róla, hogy a kanizsai szőlőbirtokosok által benyújtott vagy éppen őáltala bekért régi artikulusokat változtatás nélkül átírva, záros határidőn belül visszajuttatta volna a kérelmezőknek. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy átolvas36 Arra a kérdésre természetesen itt nem tudunk választ adni, hogy a kanizsai szőlőbirtokosok 1773- ban, az uradalommal folytatott per során miért az immár érvénytelennek számító régi másolati példányt nyújtották be. Erre csak a per részletes elemzése adhatna magyarázatot.

31