Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

II. Változások az őrvonalban 1848 júliusának második felében és augusztusában

latuk, hogy akiknek féltelek birtoka van, azok kétszer annyi ideig szolgáljanak, mint a negyedtelekkel rendelkezők. Ez a kérés, amely a megyei bizottmány elé augusztus 21-én került, azt mutatja, hogy a község parasztságának az a legszegényebb része, amely mint negyedtclkes a nemzetőrségbe szervezésének kezdetekor csak önkéntes jelentkezés alapján kerülhetett be, és a mobilizáció időszakában már nem léphetett ki, legalább azt akarta magának biztosítani, hogy szolgálata rövidebb ideig tartson. Ugyanakkor a kérés arra is enged következtetni, hogy a bizottmány még augusztus közepe után sem tartotta magát az önkéntesség elvéhez, és egyrészt minél nagyobb számú őrsereggel akarta ellátni az úgyszólván őrség nélkül lévő Dráva-partot, másrészt ki akarta állítani az elhatározott számú önkéntest is. És a vajszlóiak kérését a megyei bizottmány elutasította,

101 akárcsak a liptódiakét, akik az őket ért jégkárra való tekintettel akartak a drávai őrszolgálattól mentesülni.

102 Vas megye az augusztus 13-i és 15-i rendeletek nyomán elhatározta, hogy 3000 önkéntest állít ki, mégpedig úgy, hogy a helységek minden 95 lakos után egy személyt küldjenek. A főszolgabírák kötelességévé tették, hogy a lakosokat bírják rá a jelentkezésre. A megyei bizottmány az elhatározott számú önkéntes kiállítása érdekében azt is tervezte, hogy végső esetben kényszerítő eszközöket alkalmaz.

1,1,1 A megye német ajkú lakosai most sem álltak ki, hanem helyetteseket küldtek. Volt olyan község, amelynek lakossága 3000-4000, sőt 7000 forintot is fizetett a helyettesek fogadásakor, csak ne kelljen személyesen kiállania, (az adófizetésben viszont elmaradt).

104 Veszprém megye bizottmánya augusztus 28-i ülésén tárgyalta meg az augusztus 13-i rendelet végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat. Elhatározta, hogy szeptember 6-ig 1000 főnyi sereget létesít önkéntes alapon, és hogy a jelentkezők legfeljebb 1949 november elsejéig maradnak szolgálatban. A miniszterelnöki rendelettől eltérően tehát Veszprém megye konkréten megjelölte a szolgálat időtartamát, mégpedig azzal az indokolással, hogy különben a kiállítás nagy nehézségekbe ütközik. A járások fő- és alszolgabíróinak kellett megállapítaniok, hogy hány önkéntest állítsanak ki lakosaik száma alapján a helységek. Kimondta azt is a bizottmány, hogy ha valamelyik község nem tudja határidőre kiállítani és a gyülekezőhelyre, Veszprémbe küldeni önkénteseit, a hiányzó részt azok közül a nemzetőrök közül pótolhatja, akiket a következő, a szeptember 7-én esedékes felváltás alkalmával szándékozik a Dráva vidékére indítani, de más helységhez nem fordulhat a hiányzó rész betöltése érdekében. Ezt azért is megtette, mert nem tudta, hogy kell-e továbbra is mobilizálnia nemzetőröket. Meg is kérdezte a miniszterelnöktől, hogy nemzetőrsége harmadik csoportját kiindítsa-e felváltásra, illetve, hogy a Dráva mentén őrködő csapat előbb visszaindulhat-e, mint a felváltó megérkezett a helyére, s ezáltal az állomáshely őrsereg nélkül maradhat-e az újabb csapatok megérkezéséig.

IOj A kérdésre a miniszterelnök távollétében Szemere belügyminiszter azt válaszolta, hogy a Dráva partján levő csapatoknak az őrhelyen meg kell várniok a felváltó csapatokat.

100 A fegyverellátás ügyében azt határozták, hogy ha az állam által juttatott fegyverek kevésnek bizonyulnak, a pótlásról a községnek kell gondoskodnia. A kiállítás költségeinek 1 3 részét azoktól akarták beszedni, akiknek szeptember 7-én kellett őrködésre menniök, ha mentesítik őket a kiállás kötelezettsége alól, a többit a lakosokra akarták kivetni: azok fizessenek birtokuk arányában.

107