Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Tóth Péter: Somogy vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei (1658—1718)

SOMOGY VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEI TÓTH PÉTER A XVI. században kiteljesedett nemesi vármegyei önkormányzat legfontosabb szerve a közgyűlés (generalis congregatio) volt, illetve annak speciális fajtái: a részgyűlés (particularis congregatio), a tisztújító szék (sedes restauratoria), a törvényszék (sedes judiciaria vagy sedria), a pecsételőszék (sedes sigillatoria), a számadószék (sedes rationaria), a főleg a portaösszeírások helyesbítésére szolgáló, úgynevezett helyesbítőszék (sedes rectificatoria ) stb.

1 Ugyanerre az időszakra tehető annak a gyakorlatnak az általánossá válása, hogy a vármegye valamelyik tisztségviselője — legtöbbször természetesen a jegyző — feljegyzéseket készített a megyegyűléseken megtárgyalt ügyekről, s e feljegyzéseket később vagy egybe kötötték, vagy pedig eg}' kötetbe másolták át: ilyen módon jöttek létre a vármegyei jegyzőkönyvek, amelyeket joggal tarthatunk a történettudomány egyik legfontosabb forrásanyagának. Ebből a szempontból is felmérhetetlen veszteség — amelyről csak a szerencsésebb vármegyék tartalmilag rendkívül gazdag és nagyjából egységes szempontok szerint létrejött jegyzőkönyveinek az ismeretében alkothatunk képet —, hog}' ezt az ország egész területére jellemző folyamatot durván félbeszakította a török terjeszkedés: a hódoltsági területeken megszűnt a vármegyei közigazgatás és önkormányzat, mivel a nemesség elmenekült. E menekültek jogi helyzetének a rendezése — valamint az a tény is, hogy a kormányzat és a földesúr egyaránt igényt tartott a helyben maradt lakosság adójára — eredményezte, hogy az országgyűlések törvénnyel egyesítettek vármegyéket. Somogy megyének is ez lett a sorsa: az 1596. évi pozsonyi országgyűlés 41. törvénycikkelye

2 egyesítette Zala vármegyével, ami gyakorlatban — legalábbis forrásaink szerint — annyit jelentett, hogy Somogy igazgatási és törvénykezési szempontból Zala vármegye egyik járása lett. Ez az állapot de iure 120 — gyakorlatilag azonban csak 115 — évig tartott: az 1715. évi országgyűlés 86. törvénycikkelye választotta el újra egymástól a két törtvényhatóságot.

3 Mármost ami Somogy vármegye közgyűléseit, illetve az ezek tárgysorozatairól készült jegyzőkönyveket illeti: sorsuk pontosan tükrözi a fentebb vázolt történeti eseményeket. Az 1596 előtti időszakból nem maradtak fenn jegyzőkönyvek: ha voltak — és semmi okunk feltételezni, hogy ne lettek volna —, örökre elvesztek. Az 1596—1710 közötti időszakban Somogy nemesei Zala vármegye gyűlésein intézték ügyeiket, gyakorolták jogaikat; következésképpen a Somogyra vonatkozó iratok gyakorlatilag elválaszthatatlanul beletagolódtak Zala vármegye levéltárába. Az újra