Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Andrássy Antal: A somogy—baranyai 44-es dandár szervezése és harcai 1919-ben

Junius első hetében került a frontra az addig a demarkációs vonalat biztosító 26. nemzetközi vörösezred délszláv, vagy ahogy egyszerűbben nevezték; Balkán zászlóalja is. Őket a vonalukban a 44-es pótzászlóaljból (munkászászlóalj) létreho­zott VII. zászlóalj katonái és a VI. zászlóalj egy része váltotta fel. A zászlóaljat korábban az átszervezésre került 3- ezredből alakították ki. Június első felében, 13-tól ők a 3. hadosztály 80. dandár kötelékében a Zólyomot támadó 2. csehszlovák hadosztállyal szemben harcoltak. Június 15-én Véglesnél a zászlóalj a cseh támadást visszaverte és az ellenség hátrább vonult. 139 A Balkán zászlóaljat Zólyomtól 20 kilométerre érte a visszavonulási parancs. A délszláv zászlóalj parancsnoka Kovács Károly főhadnagy, politikai megbízottja Matuzovics, illetve Suljics volt. Agh. főnöke Steiner Dezső. Az 1. század parancsnoka Lipsky lengyel tengerésztiszt, a 2. századé Novákovics főhadnagy, a 3. századé Pauzer Viktor szlovén hadnagy' volt. A géppuskás század parancsnoka pedig a bosnyák származású Abdurahmanovics tiszthelyettes volt. A zászlóalj az északi frontról Dombóvár után rövidesen ismét visszakerült Zákány székhellyel a somogyi határra. Itt, Csurgótól Murakeresztúrig látta el augusztus 6-ig a határ őrizetét. 140 Az antant-jegyzék után megkezdődött a felszabadított terület kiürítése. Június 29-én 629/1. hdm. sz. megjelent hadseregparancs alapján a 8. hadosztály egységei másnap megkezdték Hajmáskér környékére a települést. Elsőként július 3-án a 11/26, zlj., valamint a délszláv, ún. Balkán zászlóalj települt Dombóvár környékére. A szállítást a hadosztály július 9-én befejezte, amikor is az erős bomlást, a dezertálást a 44-esek kivételével a parancsnokoknak gyorsan meg kellett akadályozni. 141 3- Újból itthon, majd a román fronton Kétségkívül a 8. hadosztály legfegyelmezettebb katonái a visszavonuláskor a 44-esek soraiban voltak. Néhány kisebb fegyelmezetlenségen, elsősorban a szesztila­lom áthágásán kívül, nagyobb méretű dezertálás nem történt. A hátországba település a visszavonuláskor, július első hetében megtörtént. A hadosztályoknál az egységek bomlását parancsnoki cserékkel, átszervezéssel kísérelte megoldani a hadtestparancsnokság. A frontról visszatért 44. dandárparancsnokság július közepe táján Várpalotára települt, onnan július 20-án tért állomáshelyére, Kaposvárra. A dunántúli hadtest alá tartozó dandár Török Béla alezredes parancsnoksága alatt maradt, csupán a vezérkari főnöki beosztásban történt változás július 15-én, mikor is a Dobó István századost Decleva Zoltán (1887—+ ) százados váltotta fel. Decleva Siófokon augusztusban az ellenforradalmi hadsereg elhárító tisztje, két évtized elmúltával vezérezredesként ment nyugdíjba. Július elejétől a hónap végéig Fiedler Rezső volt a hadtestparancsnok Székesfehérváron. Az utolsó napokban, július végén a dandár, az ekkor Siófokon székelő Pogány József II. hadteste alárendeltségébe került. A 44-esek I. és II. frontzászlóalja július közepéig Berhida körül állomásozott. Az ezredparancsnokság itt, Berhidán, a dandárparancsnokság pedig Várpalotán volt. A dandárparancsnokság július 22-én, a kaposvári lakáshivataltól kérte, hogy a „visszatért dandárparancsnok­ság személyzete részére megfelelő lakásról gondoskodjanak." 142 A frontról visszatért zászlóaljak parancsnoki változásairól kevés forrás maradt fenn. Annyit tudunk, hogy az I. zászlóalj élén a bátorságáról és emberségéről ismert segédtiszt, Krámerfózsef főhadnagy állt július 15-én Berhidán. 1 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom