Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-01 / 44. szám

IRODALOM. ** Magyar írók élete és munkái. A m. t. akadémia megbízásából írta Seinnyei József, a m. nemzeti múzeum hírlap-könyvtár őre. V. k. 1 füzet (38. f.), Budapest, 1896. Hornyánszky V. nyomdája. Ára 50 krajcár. Ennek a hézagpótló munkának, mely a magyarországi írók életrajzi adatait, munkáik jegyzékét és a róluk szóló dolgozatok sorozatát foglalja magában, most megjelent 38. füzetében az »Iczés — Inkey« címszók közé eső írók biográfiái és bibliográfiái adatait közli a nagyszorgalmü szerző. Ismertebb nevű írók e füzetben Ihász Gábor a nyelvtaníró, Illésy György a hírlapíró, Illyés Bálint a költő, Ilosvay Lajos a khemikus, Ilosvai S. Péter a Toldi Miklós írója, Imling Konrád a jogi író, Imre Sándor a nyelvész, Indali (Erdélyi) Péter a tankönyvíró stb. Az eddig kiadott 38 füzetben immár 8708 életrajz jelent meg. A becses munka mindazoknak melegen ajánlható, kik irodalmunk története iránt érdeklődnek. ** Die Osterreichisch-Ungarische Monarchie cím alatt dr. Umlauft szerzőtől jeles földrajzi és statisztikai kézikönyvet ad ki 30 kros füzetekben a Hartleben könyvkiadó cég Bécsben. Az egész mű 25 füzetben, 200 illusztrációval és 15 térkép-melléklettel oly szép kiállítású, hogy valóságos díszmű számba vehető. Maga a szöveg, mely most már harmadik kiadásban lát napvilágot, lelkiismeretes és alapos tudós munkája, s eddig 12 fűzet jelent meg belőle. Most az 5—12-ik füzeteket kaptuk, melyekben Ausztria és Magyarország hegyrendszerei, síkságai, folyói, tavai, vízesései, csatornái, tengerei, majd a két ország meteorologiai viszonyai és növényei vannak behatólag ismertetve. A munka tudományos alapon, de nem a nehézkes szakszerűség modorában, hanem a művelt közönség által élvezhető népszerű nyelven van írva. Térképei közül igen szépek az osztrák Alpesi-tartományokat (7 f.) a Cseh-Morva-országot (8 f.), az Ausztria-Magyarország hegy- és folyam-rendszerét (10. f.) és a Magyarbirodalmat (11. f.) ábrázoló színezett térképek. Megrendelések Hartleben A. könykiadó hivatalába, Bécsbe intézendők. E G Y HÁ Z. A dunamelléki egyházkerületi értekezletről e Lap mult számában megjelent tudósításba téves közlés került. A történeti hűség kedveért megjegyzem, hogy György László úr egy szót sem szólott a magyar polemikusokról, hanem B. P. (Böszörményi Péter) 1792-ki könyörgéses könyvéről, Kálvin Institutióiról, a Helv. Confessióról. A magyar polemikusok és Alvinczy kiadását különösen, én magam sürgettem. Kérem ennek a kiigazítását a legközelebbi lapban. Nagy-Kőrös, 1896. október hó 28-án. 11. Kiss Kálmán. Újabb és újabb mellőztetésünk cím alatt a következő jogos felszólalást olvassuk a >Sárospataki Lapok «ban. Az új igazságügyi palota felavatása nagy ünnepélyességgel történt meg okt. hó 20-án. A meghívottak úgy néztek rá az országházzal szemben lévő új palotára, mint ezredéves létünk egyik nagy emlék-művére s úgy üdvözölte azt az igazságügynek mostani minisztere is, Erdély Sándor. Az épület 3V2

millió forintba került; azért enynyibe, mert — mint a miniszter elejtette — ők belátták azt, »hogy a hely, a hol kimondatik, fényét és súlyát emeli az igazságnak*. A fényes épület felavatására sokan voltak egybehíva az előkelőségek. Ott voltak a miniszterek, államtitkárok, a legfőbb birák, az egyetemi tanárok, a város képviselete, a rendőrség feje, s ott volt Gsászka György kalocsai érsek is; és mikor az üdvözlő beszédek elhangzottak s a záró kőbe az emlékokmányt elhelyezték s a király a 3-as kalapácsütést elvégezte és a főhercegek is teljesíték ebbeli tisztüket: akkor előállott Kalocsa érseke és a zárókövet megáldotta! Kerestük a napi lapok által közlött díszes névsorban a többi egyházak papi képviselőit, de nem találtuk. Az igazságügyi palota felavatásánál is igazságtalanság történt tehát velünk a Bánffy aegise alatt, ebben a millennáris nagy esztendőben, a képviselőválasztások küszöbén! A pozsonydévényi várhegyen épült ezredévi emlékműnél sem történt különbül. Ott ugyanis okt. hó 18-án Boltizár János püspök, érseki helynök mondott csendes misét, a többi egyházak pedig (az ág. evangélikusoké is, a kik pedig ott jó erőben vannak!) — ünnepélyesen mellőztettek — a vallásegyenlőség nagyobb dicsőségére ! A brassói ezredévi emlék-ünnepélyen ott volt ugyan 3 prot. püspök is, de nem jutott egyéb szerepök, mint pohárköszöntőt mondani a fehér asztalnál, a mi pedig még sem eléggé hiva'alos kifejezése a vallás-egyenlőségnek. A tornai ref. egyházmegyét, mint a bibliai Jóbot, igazán meglátogatta az Úr. Nenány év alatt egymásután veszíti el espereseit. A 90-es évek elején élete delén váratlanul ragadta el tőle Vajányi Lajost s alig hogy megnyugodott és megvigasztalódott új esperesében, Gyarmathy József, szilicei lelkészben, már örömét megint bánatra változtatta a sors. Gyarmathy ez év tavaszán rövid ideig tartó orbáncbetegségnek lett hirtelenül és váratlanul áldozata. A kis egyházmegye könyes szemekkel nézett új esperes után s megválasztotta Gyarmathy ipját, id. Kapossy György jabloncai lelkészt, a kit most az októberi sárospataki egyházkerületi gyűlésen avattak föl két más esperes társával együtt. Alig hogy hazament Kapossy az avató gyűlésről, a Gondviselés általa és benne is megszomorította a tornai egyházmegyét. A jólelkű, öreg lelkész annyira kesergett veje halála, leánya és árva unokái sorsa felett, hogy emlékezetét elveszítette. Tragikus sorsa mély megdöbbenést és részvétet keltett mindenfelé. Az esperesi hivatal vezetését ideiglenesen Lükő Béla, görgői lelkész vette át. Orgonaavatás. A mezöberényi reform, egyházban minap avatták fel az ezredév emlékére közadakozásból épített díszes orgonát, mely Dangl Antal fia aradi cég műve. Az ünnepélyen jelen volt az egyházmegye esperese, Szabó János is. Az ünnepi beszédet Illyés Endre, a