Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-06-07 / 23. szám

levele, melyben kifejezést ad a távozó annak a nagy lelki tusakodásnak, mely keblében előáll akkor, mikor az általa »imádásig szeretett* sárospataki főiskolától s tiszáninneni kerülettől megvál, melyek őt gyermeksége óta karjaikon hordozták. A szép s meleg hangon írt levél egész terjedelmében jegyzőkönyvbe foglaltatott, a távozó iránt kifejezett elismerés kinyilvánításával együtt. A főjegyzőségre a szavazatokat augusztus 15-ig kell beadni. A szép állásra többeket jelöl a közvélemény, miután jó tollú írót, de egyúttal prédikátort is szeretnének látni az üresen maradt székben. A konventi rendes tagságra Mitrovics utódjául Radácsi György választatott meg, póttagul pedig Révész Kálmán, kassai lelkész. Konventi rendes tagot világi részről is kellett választani, a mennyiben Mocsáry Lajos, testi törődöttségére hivatkozva, ez állásáról, bár a gyűlés kérve kérte a maradásra, lemondott. Helyére Meczner Béla a.-zempléni gondnok választatott, póttaggá pedig Ragályi Béla felsőborsodi gondnok. A Mocsáry Lajos által viselt Baldácsv-alap és közalapi bizottsági tagság Dólcus Ernő eddigi póttag, illetőleg Ragályi Bélára ruháztatott. Egyházkerületi egyházi tanácsbiróvá Nagy Ignác miskolci lelkész választatott; a világi tanácsbiróságra szűkebb szavazás rendeltetett el hét egyén között. Közérdekű tárgyak voltak a kassai egyház kérelme állandó katechetai állás szervezése tárgyában, kérvén a kerület pártoló felterjesztését a konvetre, hogy 700 frt segély adassék e célra. A kérelemnek eleget tett a kerület s a kassai egyház mellett a s.-a. újhelyi, ungvári s egri egyházak hasonló célú, már korábbi kérelmét is pártolólag terjeszti fel a konvethez. A rimaszombati egyesült prot. gimnázium újabb, illetőleg magasabb államsegély nverhetése céljából írt felterjesztése hosszas vitára adott alkalmat, a minek a vallás-tanítás kérdésének nem elég szabatos körvonalozása volt az oka. Végre abban állapodott meg a közgyűlés, hogy a segélykérés úgy terjesztetik fel, a mint az igazgatósági elöljáróság indítványozta. Sárospataki főiskolánk ügyei a második gyülésnapon kerültek tárgyalás alá, a mikor is a gyakorlati theologiai tanszékre meghívás útján NováJc Lajos ungvári lelkész választatott meg, kiben a kerület s főiskola egy bizonyára igen jelentékeny tanerőt nyer. Előadandó tárgya tisztán a gyakorlati theologia lesz, míg az erkölcstan a szisztematikai tanszékhez csatoltatott. A Gyarmathy József, tornai esperes elhunytával megüresült főiskolai igazgató-tanácsosi állásra Bálint Bezsö sárospataki lelkész választatott meg. A folyó évi érettségi vizsgálatokhoz elnökül Tóth Bániéi a.-borsodi esperes küldetett ki. Bizottságra bízatott a gömöri egyházmegye által tett ama felterjesztés tárgyában való jelentéstétel, a mely szerint célszerűnek indítvánvoztatott, hogy e millenniumi esztendő emlékére egy rendszeres, a valóságnak megfelelő névkönyv adassék ki. Közigazgatási bírósági ügyek nagy számmal voltak, melyek közül az eger-lövői lelkészválasztás említendő meg, mely megerősíttetett. Hosszas harcnak a befejezését adta meg ezzel a határozattal a kerületi biróság. Több lényegtelen tárgy elintézése után a gyűlés az elnökség éltetésével véget ért. Tudósító. IRODALOM. ** A Theologiai Ismeretek Tára című füzetes munkából, melyet hazai és külföldi források, főleg a Holtzmann—Zöpffel-féle theologiai lexikon 11-ik kiadása alapján dr. Antal Géza, Rácz Kálmán és dr. Tüdős István közreműködésével Zoványi Jenő theologiai m.-tanár, tiszaföldvári lelkész szerkeszt, megjelent a VlI-i/c fiXzet, mely öt íven a »Hegesippus—Isten« cimszók közötti anyag feldolgozását tartalmazza. A kidolgozás gondos, kivált a magyar tárgyú és az egyháztörténeti cikkekben. Dogmatikai álláspontja inkább kritikai, mint positiv irányú. A magyar theologiai írók közül Heiszler, Helmeczi, a Herepeiek, Hetessy V., Heténvi .1., Hódászi L., Hodosi S. Hörk .1., Hrabowszky Gy., Hunyadi Sz. F., Huszár Gál stb. életrajzi adatai és munkái vannak ismertetve. Kellő figyelmet fordít a különböző külföldi egyházakkal való érintkezésekre, melyek közül ebben a füzetben a Holland-magyar egyházi érintkezés van kidolgozva. — A hézagpótló vállalatra ismételten felhívjuk olvasóink figyelmét. Előfizethetni rá a szerkesztő-kiadónál Tisza-Földváron. ** A zámolyi ev. református egyház története. Kiadják a buzgó egyháztagok. Nagy-Kőrös. 1896. nvolcadrét 39 1., ára. . .? — A dunamelléki egyházkerület vértesaljai egyházmegyéjébe kebelezett zamolyi egyháznak vázlatos történetét foglalja magában e kis füzet, melyet az egyháztanács megbízásából Biczó Bál pátkai lelkész írt és a buzgó egyháztagok közadakozásból adtak ki ezredévi emlékül a gyülekezet tagjai számára. Zámoly régi község, már Péter király korában említtetik, 1447-ben már falu. a mohácsi vész idejében a csókakői uradalomhoz tartozott falu volt, a XV. században a Bozgonviaké, a XVl-ikban a Kanizsayaké, utóbb női ágon Nádasdy Tamás hitvesére szállt, de a török pusztítás miatt pusztává lett. Beformációja is ez időre eshetik, református egyházának azonban csak 1650. óta van biztos nyoma. Budavára visszafoglalásakor (1686) újból elpusztult, de lassanként ismét összeszedte magát s azóta szakadatlanul él és virágzik. — A zámolyi »buzgó egyháztagok* jó dolgot műveltek e füzetke kiadásával. Ilyenféle emléket kellene állítani minden gyülekezetben a millenniumnak. ** Adók és illetékek kézikönyve. Gálffy Ferenc pénzügyi s.-titkár Pozsonyban, lelkészek és tanítók számára hasznos útmutatót adott ki a következő cím alatt : «A papság és a felügyelete alatt álló plébániák, templo-