Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-02 / 5. szám

Le volt kötve tehát Dragoniék soproni felháza Beythének, de ez nem zárja ki azt, hogy vele 1584-ben más egyességre ne léphettek volna, mint olvasom is egy azon évi levelükből... »domus nostrae inter Amplitudines Vestras habitae generosae ac nobih matronae Katharinae Deven consortis meae, et negotium cum domino Stephano Beythe transingendum resignavi«. S ha mégis az 1582. évi szerződés maradt érvényben ez csak az én állításom mellett szól s Beythe nemes szivéről tanúskodik. Tény, hogy Dragoni semmire se ment a szerződés felbontásával a házügyben, mert azt nem adhatta el s érvényben maradt az 1582. évi statusquo. a tanács adta el a házat, fizette ki Beythét s nyugtáikat 1587. július 4., 11. és 13-án cserélték ki kölcsönösen. Tény, hogy Dragoni 1587. július 13. nyugtáján »nobilis ac Ueverendissimi Domini Stephani Beythe superattendentis ecclesiarum Dei in Hungaria« nevezi Beythét; tény, hogy 1587. január 22-én Sopron város tanácsát meghatalmazó levelének bevezetésében Dragoni . . . »cum Excellentissimo viro domino Stephano Böythe« címet írt, s e kettőből jogosan írhattam excellentissimum reverendissimum dominum-ot Beythe titulusa gyanánt. Tény, hogy Dragoninak személyesen el kellett menni Sopronba, mert 1587. július 4. és 13-ról ott keltezi nyugtáit, jóllehet a ház árát Beythe tette el. Ismétlem, nekem nem volt célom, hogy Dragoninak Beythével való pénzkölcsönzésből származott zálogos ügyét rendszeresen tárgyaljam, de jegyzeteim között találtam a fent közlötteket: világosítsanak ezek, a mennyire világosíthatnak. Nekem a korrajz megírásával egyedüli célom csak az volt, hogy a háromszázados 'körmendi főiskola emlékét professorának nevével együtt a teljes ismeretlenség homályából napfényre hozzam. Tévedhettem, hibásan fordíthattam, de Kőszeget még csak nem is említettem, bírálóm mégis kétszer disputál velem Kőszegről. Dragoni egyetlen könyvének címét Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárában és az Új Magyar Athenasban, Fabó Adalékaiban 'olvastam. Ez utóbbiban az »olim in ecclesia Telepontana« utánzott áll zárjelben »Véghid<; ennek a nyakbatört kifejezésnek akartam helyes értelmét adni. és egy ma is létező helynévvel »Rába-Hidvég«-gel cseréltem fel, s nagyon csudálkozom tudós bírálómon, hogy még azért is belém köt, a miért a »preconis et servi Dei olim in ecclesia Telepontana« kifejezésben Dragoni lelkészségének 1587—1591. közötti helyét keresve, a nomen adjectivumot, nomen substantivum proprium-mal helyettesítve azt írtam, hogy Dragoni 1591-ben »Rába-Hidvéget említi előbbi lelkészkedési helyéül« a helyett, hogy tényleges rohonci szolgálata előtt önmagáról úgy emlékezik, mint a ki előbb a hídvégi ekklézsiában volt az Istennek szolgája. Hidvég a régi okmányokban: Pred. Hydwegh (1265: Hazai okmtr. V. 37. 1.). Terra Hyduig . . . custodum pontis Raba (1280: U. o. II. 14. 1.). Hydwegh (1283: ü. o. VI. 300; 1292: U. o. VIII. 317. 1.; 1463: U. o. IV. 408. 1.). Hiduig. Hydvig (1286—1312: U. 0.321. 1; 1356: U. o. I. 215. 1.),* tehát mindig magyarul fordul elő. Nekem a XVI. századi levelek olvasási nehézségében a kezdet minden akadályaival küzdenem kellett, J 887-ben a soproni levéltárnok nem a mostani volt, de munkám mellékkérdéseinek minden hiányai mellett is elégtételül szolgál nekem az, hogy vele Beytbének 1576. évi németújvári papságát, különösen Dragoni Gáspárnak különböző helyeken való^prédikátorságát. s az 1586/87. évi körmendi főiskola létezését, tehát az elémbe tűzött célnak hitelességét megállapítottam. Ha tudós bírálóm szerint evvel bűnt követtem el, ám legyen ; nekem mégis * Magyarország Földrajza a Hunyadyak korában. Csánky Dezsőtől. II. k. 756. 1. jól esett, hogy ezen bűnöm olvasása után egy arra kiválóan illetékes fő kedvet és alkalmat keresett, hogy a gróf Batthányak körmendi levéltárában keresse tovább az egykor kebelén theologiát tartó ref. egyház és iskola ismeretlen múltját, mely kutatás már a Szemlében való közlés eredménye. S épen azért küldtem ide, mert ennek olvasói közül a századokat nem olvassa 50; s hittem, hogy így jobban fel lesz híva a XVI. századi körmendi egyház és főiskola további sorsának kutatása; s mint említém, ezt a célt is elértem. Birálóm jó tanácsát köszönöm, azokban gyakorlom magamat mindennap, s ha mint a múltban egy-egy elavult levélre találtam s haec mihi dedit causam explicandae eccl. históriáé: tehetségem szerint jövőre is munkálkodni óhajtok. Thúry Etele. IRODALOM. ** A Protestáns Szemle 1896. évi első füzete Szöts Farkas szerkesztésében következő tartalommal jelent meg. A közszellem vallás erkölcsi lendülése — Szöts Farkastól. Jézus képe az ó-testamentomban — Csengey Gusztávtól. Az evangeliumi és a pápás egyház — Iiácz Lajostól. Péter apostol— Erdős Józseftől. A halhatatlansági eszme története — Paulik Jánostól. Hazai egyházi szemle. Külföldi egyházi szemle. Hazai irodalmi szemle. Külföldi irodalmi szemle. — A tartalom, mint eme jegyzékből is látható, elég változatos és érdekes. A »Szemlé«-ben két új rovat nyittatott, melyek által a folyóirat elevensége és tartalmi gazdasága is nagyot nyert. Egyik az »iránycikk* rovat, melybe most a szerkesztő írt egy aktuális tárgyú vezércikk-félét. Másik a hazai és külföldi egyházi életről szóló szemle rovat, melynek cikkeiben sok érdekes irányeszme és eszméitető kritikai megjegyzés olvasható. ** Magyarország 1896-ban élő összes íróinak lexikona cím alatt Spannagel József kovilszentiváni ev. lelkész az ezredéves ünnepély alkalmából egy irodalomtörténeti munkát szándékozik kiadni, mely az összes élő magyar írókat és azok műveit akarja megösmertetni, kiterjeszkedvén a magyarországi idegen nyelvű írókra is. A lexikon ára körülbelül 3 frt lesz. Az adatok összegyűjtése végett szerző az íróknak kérdőíveket küldözött szét, melyek azonban oly hajmeresztő magyarsággal vannak fogalmazva, hogy ha a lexikont is így fogja megszerkeszteni a szerző, azt ugyan halálra csépeli a kritika és a könyvesboltok polcán hagyja a közönség. Különben a jó igyekezet méltánylást érdemel. ** A Biblia és a Tudomány cím alatt róm. kath. írók és tudósok nagvobbszerű vállalatot indítanak, a mely mint az előfiz. fölhívás mondja, fölkarolja az összes tudományokat, hogy a tudomány, a bölcsészet és a hit összhangján munkálkodjék. Hódol a tudománynak, hogy annál öntudatosabban hódolhasson meg a Szentkönyvnek. A tudomány lelkes hivei a haladás minden eszközeivel csábítanak; mi a haladás, a tökéletesedés minden eszközét segítségül hívjuk, hogy nemcsak a tudományhoz, hanem hogy az isteni 10*