Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-02 / 5. szám

Le volt kötve tehát Dragoniék soproni felháza Bey­thének, de ez nem zárja ki azt, hogy vele 1584-ben más egyességre ne léphettek volna, mint olvasom is egy azon évi levelükből... »domus nostrae inter Amplitudines Vest­ras habitae generosae ac nobih matronae Katharinae Deven consortis meae, et negotium cum domino Stephano Beythe transingendum resignavi«. S ha mégis az 1582. évi szer­ződés maradt érvényben ez csak az én állításom mellett szól s Beythe nemes szivéről tanúskodik. Tény, hogy Dragoni semmire se ment a szerződés felbontásával a ház­ügyben, mert azt nem adhatta el s érvényben maradt az 1582. évi statusquo. a tanács adta el a házat, fizette ki Beythét s nyugtáikat 1587. július 4., 11. és 13-án cserélték ki kölcsönösen. Tény, hogy Dragoni 1587. július 13. nyugtáján »nobilis ac Ueverendissimi Domini Stephani Beythe superattendentis ecclesiarum Dei in Hungaria« nevezi Beythét; tény, hogy 1587. január 22-én Sopron város tanácsát meghatalmazó levelének bevezetésében Dragoni . . . »cum Excellentissimo viro domino Stephano Böythe« címet írt, s e kettőből jogosan írhattam excellen­tissimum reverendissimum dominum-ot Beythe titulusa gyanánt. Tény, hogy Dragoninak személyesen el kellett menni Sopronba, mert 1587. július 4. és 13-ról ott keltezi nyugtáit, jóllehet a ház árát Beythe tette el. Ismétlem, nekem nem volt célom, hogy Dragoninak Beythével való pénzkölcsönzésből származott zálogos ügyét rendszeresen tárgyaljam, de jegyzeteim között találtam a fent közlötteket: világosítsanak ezek, a mennyire világo­síthatnak. Nekem a korrajz megírásával egyedüli célom csak az volt, hogy a háromszázados 'körmendi főiskola emlékét professorának nevével együtt a teljes ismeretlenség homályából napfényre hozzam. Tévedhettem, hibásan for­díthattam, de Kőszeget még csak nem is említettem, bírálóm mégis kétszer disputál velem Kőszegről. Dragoni egyetlen könyvének címét Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárában és az Új Magyar Athenasban, Fabó Ada­lékaiban 'olvastam. Ez utóbbiban az »olim in ecclesia Telepontana« utánzott áll zárjelben »Véghid<; ennek a nyakbatört kifejezésnek akartam helyes értelmét adni. és egy ma is létező helynévvel »Rába-Hidvég«-gel cseréltem fel, s nagyon csudálkozom tudós bírálómon, hogy még azért is belém köt, a miért a »preconis et servi Dei olim in ecclesia Telepontana« kifejezésben Dragoni lelkészségé­nek 1587—1591. közötti helyét keresve, a nomen adjec­tivumot, nomen substantivum proprium-mal helyettesítve azt írtam, hogy Dragoni 1591-ben »Rába-Hidvéget említi előbbi lelkészkedési helyéül« a helyett, hogy tényleges rohonci szolgálata előtt önmagáról úgy emlékezik, mint a ki előbb a hídvégi ekklézsiában volt az Istennek szolgája. Hidvég a régi okmányokban: Pred. Hydwegh (1265: Hazai okmtr. V. 37. 1.). Terra Hyduig . . . custodum pontis Raba (1280: U. o. II. 14. 1.). Hydwegh (1283: ü. o. VI. 300; 1292: U. o. VIII. 317. 1.; 1463: U. o. IV. 408. 1.). Hiduig. Hydvig (1286—1312: U. 0.321. 1; 1356: U. o. I. 215. 1.),* tehát mindig magyarul fordul elő. Nekem a XVI. századi levelek olvasási nehézségében a kezdet minden akadályaival küz­denem kellett, J 887-ben a soproni levéltárnok nem a mos­tani volt, de munkám mellékkérdéseinek minden hiányai mellett is elégtételül szolgál nekem az, hogy vele Beytbé­nek 1576. évi németújvári papságát, különösen Dragoni Gáspárnak különböző helyeken való^prédikátorságát. s az 1586/87. évi körmendi főiskola létezését, tehát az elémbe tűzött célnak hitelességét megállapítottam. Ha tudós bírálóm szerint evvel bűnt követtem el, ám legyen ; nekem mégis * Magyarország Földrajza a Hunyadyak korában. Csánky Dezsőtől. II. k. 756. 1. jól esett, hogy ezen bűnöm olvasása után egy arra kiválóan illetékes fő kedvet és alkalmat keresett, hogy a gróf Batthányak körmendi levéltárában keresse tovább az egy­kor kebelén theologiát tartó ref. egyház és iskola isme­retlen múltját, mely kutatás már a Szemlében való közlés eredménye. S épen azért küldtem ide, mert ennek olvasói közül a századokat nem olvassa 50; s hittem, hogy így jobban fel lesz híva a XVI. századi körmendi egyház és főiskola további sorsának kutatása; s mint említém, ezt a célt is elértem. Birálóm jó tanácsát köszönöm, azokban gyakorlom magamat mindennap, s ha mint a múltban egy-egy elavult levélre találtam s haec mihi dedit causam explicandae eccl. históriáé: tehetségem szerint jövőre is munkálkodni óhajtok. Thúry Etele. IRODALOM. ** A Protestáns Szemle 1896. évi első füzete Szöts Farkas szerkesztésében következő tartalommal jelent meg. A közszellem vallás erkölcsi lendülése — Szöts Far­kastól. Jézus képe az ó-testamentomban — Csengey Gusztávtól. Az evangeliumi és a pápás egyház — Iiácz Lajostól. Péter apostol— Erdős Józseftől. A halhatatlansági eszme története — Paulik Jánostól. Hazai egyházi szemle. Külföldi egyházi szemle. Hazai irodalmi szemle. Külföldi irodalmi szemle. — A tartalom, mint eme jegyzékből is látható, elég változatos és érdekes. A »Szemlé«-ben két új rovat nyittatott, melyek által a folyóirat elevensége és tartalmi gazdasága is nagyot nyert. Egyik az »iránycikk* rovat, melybe most a szerkesztő írt egy aktuális tárgyú vezércikk-félét. Másik a hazai és külföldi egyházi életről szóló szemle rovat, melynek cikkeiben sok érdekes irány­eszme és eszméitető kritikai megjegyzés olvasható. ** Magyarország 1896-ban élő összes íróinak lexikona cím alatt Spannagel József kovilszentiváni ev. lelkész az ezredéves ünnepély alkalmából egy irodalom­történeti munkát szándékozik kiadni, mely az összes élő magyar írókat és azok műveit akarja megösmertetni, kiter­jeszkedvén a magyarországi idegen nyelvű írókra is. A lexikon ára körülbelül 3 frt lesz. Az adatok összegyűjtése végett szerző az íróknak kérdőíveket küldözött szét, melyek azonban oly hajmeresztő magyarsággal vannak fogalmazva, hogy ha a lexikont is így fogja megszerkeszteni a szerző, azt ugyan halálra csépeli a kritika és a könyvesboltok polcán hagyja a közönség. Különben a jó igyekezet mél­tánylást érdemel. ** A Biblia és a Tudomány cím alatt róm. kath. írók és tudósok nagvobbszerű vállalatot indítanak, a mely mint az előfiz. fölhívás mondja, fölkarolja az összes tudo­mányokat, hogy a tudomány, a bölcsészet és a hit össz­hangján munkálkodjék. Hódol a tudománynak, hogy annál öntudatosabban hódolhasson meg a Szentkönyvnek. A tudo­mány lelkes hivei a haladás minden eszközeivel csábítanak; mi a haladás, a tökéletesedés minden eszközét segítségül hívjuk, hogy nemcsak a tudományhoz, hanem hogy az isteni 10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom