Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-24 / 43. szám

Mi a mi egyházunkat méltóságosnak, hatalmasnak erősnek óhajtjuk látni, mint a minő volt maga a Jézus Krisztus, ki nem alkudott a pénzváltókkal, hanem ostort alkalmazott ellenök. Hiszen a Krisztus nemcsak szabadságra hívta követőit, hanem Péternek s a többi apostoloknak — tehát azok jogutódának az egyháznak — a kötés és áldás jogát is megadta. Az egyház ne mondjon le e jogáról, követelje meg a kötés hatalmánál fogva, hogy mindaz, a ki a magyar ev. ref. egyház tagjául akar tekintetni, köteles az egyház által üdvösnek és áldásosnak tartott esketéssel is megpecsételtetni és megáldatni a polgári tisztviselő előtt törvényesen megkötött házásságát, továbbá köteles, hogy vegyesházasság esetében gyermekei közül legalább az ő nemén levőket az evang. reform, vallásban fogja neveltetni, végre ezekkel kapcsolatban köteles az egyház anyakönyveibe mindazon változásokat bevezettetni, melyeknek nyilvántartására az egyházi anyakönyvek szolgálnak. Az ev. ref. egyház is tartsa meg a maga híveit az eddigi kötelékek között, természetesen gyakorolván — szükség esetében — az áldás hatalmát is. Minthogy pedig a ref. egyháznak híveivel szemben fennálló jogából eddig is folytak e kötelességek, de törvénykönyvünkbe befoglalva nem voltak, e jogoknak fentartásárói s azoknak a jövőben, már a törvényben is biztosításáról gondoskodni kell. Ezt pedig a konvent nem tehetvén: az ev. ref. egyház törvényhozó testülete akaratának megnyilatkozásáig a konvent mást nem tehet, mint a meglevő állapotok fentartását határozhatja el és jóvá teheti, a mit az egyházkerületek túlságos buzgóságból nem jól csináltak, Györy Lajos. ISKOLAÜGY. Felekezeti tanárok nyugdíjügye. A mily örömmel értesültünk közoktatásügyi kormányunk abbeli intézkedéséről, hogy a felekezeti tanárok nyugdíjügyének rendezése habár lassan is, de halad előre: ép oly levertséggel vettünk tudomást arról, hogy a szerzetes rendeknél töltött szolgálati évek be- vagy be nem számítása elvi differenciák zátonyára jutott. Vájjon mi indíthatja a bizottságot, mely ezen kérdés várva-várt megoldásával foglalkozik, arra, hogy a szerzetesektől protestáns felekezetű intézetekhez átment egyének nyugdíjügye felett elvi harcot vívjon, nem is tudjuk elképzelni. Hiszen akkor a kérdések egész halmaza merül föl, mely a végmegoldás elé akadályokat gördíthet; mert pl. miként rendeztetik azok nyugdíjügye, a kik nem ugyan szerzetesekből lettek protestáns felekezetűekké, de a kik eddig községi intézeteknél voltak alkalmazva s csak a legközelebbi időben jutottak protestáns intézetekhez; vagy a kik községi intézetnél vagy épen szerzetesek vezetése alatt álló középiskolánál voltak alkalmazva s önhibájokon kívül csak később kerültek felekezeti intézetekhez; vagv a kik valamely nyilvánossági joggal felruházott magánintézetnél voltak kénytelenek első tanári teendőiket végezni; vagy pl. felekezeti intézettől mentek községihez stb. Ma, a mikor a felekezetek közti nagy választó falat a polgári házasság s az azzal kapcsolatos törvények szentesítése és életbeléptetésével a liberalismus maga akarja ledönteni: akkor visszamenőleg akarja megrövidíteni azokat, a kik hasonló szolgálatokat tettek a hazának s a nemzeti művelődésnek akkor, a mikor még mint szerzetes tanárok, vagy mint szerzetesek vezetése alatt álló intézetektől protestáns intézethez átjött világi tanárok működtek, s a kiket az egyetemes protestáns egyház ép oly melegséggel fogadott kebelére, mintha a protestáns egyházban születtek volna, s a kiket azért, mert csak később lettek protestánsokká, soha meg nem rövidített a tanári fizetések emelésénél. Van egy, a miben úgyis háttérbe szorul szolgálati éveik száma: az ötödéves korpótlék. Pia állami intézethez volt szerencsés juthatni egy volt szerzetes tanár, vagy szerzetesek vezetése alatt álló intézeteknél működött világi tanár, legjobb tudomásom szerint, volt légyen a protestáns vagy községi intézeteknél alkalmazott tanerő, legalább részben beszámítj 3. ciZ állam előbb említett intézeteknél eltöltött szolgálati éveit a korpótlék elnyerésére, sőt legújabban még a felekezetnél is tekintettel vannak a tisztességes munkával eltöltött tanári évekre már a pályázatok hirdetésénél is. ' Ha tehát már a felekezetek is, a kiknek a legtöbb esetben korlátolt anyagi viszonyaik tiltják egyszerre s magasabb fizetési osztályokba való előléptetést, rajta vannak, hogy a jóra való munkát saját tehetségűk és erejükhöz mérten jutalmazzák: az állam ne legyen szűkkeblűbb a szerzetesekből lett protestáns tanárokkal, vagy szerzetesek vezetése alatt álló intézetektől protestáns intézetekhez átjött világi tanárokkal szemben azért, mert tanári működésök kezdetén mint szerzetes tanárok vagy szerzetesek alatt álló intézetnél szolgálták a nemzeti kultura ügyét, s arra kérjük RZ t cl bizottságot, mely a nyugdíjügyben a felekezeti tanárok sorsa fölött dönt, hogy elvi elhatározásával ne sújtsa az esetleg már magasabb kort ért kartársakat. Szerény véleményem szerint, ha a tanár szolgálati éveinek száma 24 éves korán túl kezdődik s szakadatlanul folyik, továbbá, ha a törvény által reá rótt fizetési kötelezettségeknek a visszamenőleg számított percentekkel eleget tesz, mi sem állhat útjában, hogy nyugdíjra jogosultsága legalább 24 éves korától ne kezdődjék. Szatmár, 1895. okt. 16. Markos Imre. ev. ref. főgymn. tanár. TÁRCA. Mária-erények és Mártha-erények. Felolvastatott a Lorántffy Zsuzsánna-egylet 1895. okt. 7-én tartott összejövetelén. Mária-erények! Mártha-erények! E szavakat hallva, kinek a gondolatai nem szállanak vissza azokba a csodás időkbe, a melyek az isteni irgalmat e földön járni látták?'