Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-10-10 / 41. szám
fakadt a megindult párokkal. Ezután . . . lesz opus operatus; szív nélküli munka; ingyenes, kelletlen munka. (Zárjelben kijelentem, hogy azzal az emberrel, a ki lelkesedésre, buzgóságra, a gályarabságot szenvedett papokra hivatkozik, nem állandók szóba; mivel annak a psycbologiája és az enyém között olyan árok van, melynek két parijáról akárhogy kiáltozunk egymásnak, a hangot hallhatjuk, de az értelmét ki nem vehetjük ) Ingyenes, kelletlen munka; a mit a mai kor teljesen beszüntetett, olyan állásoknál, melyekre az önfentartás viszi az embereket. Mert könnyű tiszteletbeli állást viselni annak, akinek 25.000 frt évi fizetése van; de 1000—1200 frtos fizetésből 80—100 frtot elveszíteni nem kis dolog. Előre látom azt a kelletlenséget, a mivel fogadtatnak legfeljebb pár év múlva az ingyenes házasulandók; ennek a kelletlen funkciónak több kára lesz az esketés nimbuszán, mint a mennyi kárt okozott volna az, ha az esketésért ezután is meg kellett volna fizetni a siólát. A vagyontalanokat eddig is ingyen eskettük, a ki megkért bennünket; és minő hálálkodással viszonozta a szegény, ha lekérhette azt a pár forintot, hogy eldicsekedett vele a más vallásúak előtt is, és minő vonzalmat érzett lelkipásztora iránt!... Most ... hetykén jelentkezik előtte, ... mert muszáj ingyen. Ne áltassuk magunkat strucc madárként, mondjuk ki, hogy a melyik házasulandót az a pár forint tart vissza attól, hogy egyháza ünnepélyes szertartását igénybe vegye . . . annak vallásos élete úgy sem ér egy batkát sem. Eddig azzal kérkedtünk mi reformátusok, hogy nekünk nem nagy tömeg kell, hanem buzgó tömeg. Ugyan szép buzgóság, mely pár forintért elpárolog! Most nézzük indokolását annak, a miből hozatott ez a határozat. »Mivel az egyházi esketés a házasulok szabad elhatározásától függ, annálfogva a díjak is a felek szabad elhatározására bízandók« stb. Ebből az indokolásból sok kellemetlenség folyhat. Például azt mondja az egyik: én templomba nem megyek, mert ez is szabad elhatározásától íügg, tehát nem fizetek lukmát; a másik: én nem kereszteltetek, mert fizetni kell érte. És mindezen okoskodásban van annyi ráció, mint a fentebbiben. Hát mért nem törlik el a keresztelési díj szedését?! Hiszen ezt okszerűbben el lehetett volna törülni, mert a keresztség: szentség; azt hát ki kel! szolgáltatni úgy, mint az úrvacsorát; bár sok helyen, s a filiákban mindenütt ezért is jár a lelkésznek fizetés. Az esketés nem szentség; a házasság törvényességének immár nem sine qua nonja: egy privát munkája lesz a lelkésznek, mint a hogy privát passziójára bízatik a házasulandóknak . . . s íme az ettől járó fizetés eltöröltetik ! De nern is beszélek tovább. Bosszant, mert érzékenyen megkárosít; bosszant, mert annyival nem emelendi az egyházias értelmet, mint a mennyire reményiették annak készítői; igazságtalan, céltalan, és sok dologgal, pl. a keresztelési díj szedéssel hasonlítva: következetlen. Mennyivel helyesebb a tiszántúli szuperintendencia, mely érintetlenül hagyta a stólát; pedig az sem buzgóíalanabb, mint a másik szuperintendencia. De ha a kő beleesett a vízbe, nem elég a parton való sopánkodás, hanem gondolkozni kell arról, hogy miképen huzassék az ki. Erre pedig az az egy helyes mód van, hogy az egyház, mint egyetem,^fizesse a stólát. Tíz évi átlag szerint vétessék fel egyházanként, hogy mennyi volt a lelkész jövedelme, s azt fizesse egy summában az ekklézsia. Egy 2000 lelket számláló ekklézsiában 50 frtot véve fel esik egy lélekre 2 l j% kr., a mit minden egyes könnyebben elviselhet, mint a lelkész az 50 frtot, stb. Szóval a konvent hozza helyre ezt a nagy hibát. A mai kor jelszava: jó fizetés, de jó szolgálat. Elmúlt a táblabírók kora; az ingyen szolgálat, de olyan is volt az. X. ISKOLAÜGY. Készüljünk a tanügyi kongresszusra. A II. orsz. és egyetemes tanügyi kongresszus rendező bizottságának elnöki bizottsága, szeptember hó 24-én d. u. 5 órakor az orsz. közoktatási tanács helyiségében dr. Heinrich Gusztáv elnöklete alatt látogatott ülést tartott, .leien voltak a tisztikarból: Hofer Károly, Névy László alelnökök, Nagy László főtitkár, dr. Beke Manó, dr. Kovács János titkárok, dr. Szigetvári Iván, szerkesztő, Mauritz Rezső pénztáros, dr. Gxjulay Béla ellenőr és Böngérfi János jegyző, azonkívül a székesfővárosból számos tanférfiú. Dr. Heinrich G. elnök, meleg szavakkal üdvözli a szép számban megjelent tagokat és az ülést megnyitja. Utána Nagy László főtitkár vette át a szót, hogy a tisztikar eddigi működéséről számot adjon. Jelentette, hogy eddig megszerkesztettük és kiadtuk az »Értesítő* két számát. Kértünk a vallás és közokt. minisztertől 4000 frt államsegélyt, a fővárostól 5000 frtot. Kértünk a kereskedelmi minisztertől a vallás és közokt. miniszter útján postai bélyeg- és mellékleti díjmentességet. (A mellékleti díjak elengedését megkaptuk.) Kértünk 50') frt árú bélyegdíj félének elengedését a vallás és közokt. miniszter útján. Kértük a főpostától a hirlapbélyegengedélyt. (Megkaptuk.) Kértük egy köriratban a városi és megyei hatóságok támogatását. Megállapítottuk az összes-ülések és a szakosztályi ülések előkészítésének tervezetét, mely az »Értesítő« 2-ik számában már megjelent. Az előadandó tételek benyújtására két ízben is felszólítottuk az összes országos tanügyi egyesületeket, a vidéki egyesületeket, a rendező bizottság tagjait és az összes iskolákat. Ez a felhívás 1400 példányban ment szét. Értesítettük a rendező bizottsági tagokat megválasztatásukról és felszólítottuk őket, hogy jelentkezzenek a szakosztályokba. Legközelebb felhívást fogunk intézni a felekezeti hatóságokhoz, hogy támogassák ügyünket. A megyék és városok törvényhatóságaihoz intézett felhívásunk és kérelmünk, hogy törekvéseinket elősegítsék, már szétküldetett. Az ülés köszönetet mond a kultusz- és kereskedelmi minisztereknek az eddig nyújtott kedvezményekért és elismerését fejezi ki a tisztikar, főleg Nagy László munkásságáért. Mauritz Rezső pénztáros, jelentette, hogy f. é. szept. 24-ig 182 tag jelentkezett. Bevétel volt 962 forint, kiadás 196-77 forint, vagyon: 765-23'frt. Ebből 700 frt a Pesti keresk. bankban kamatozik. Az ülés a pénztárnoknak is köszönetetet szavazott és jelentését helyeslőleg tudomásul vette. Ezután szóba jött az iroda fölállítása. Az ülés felhatalmazta az elnökséget, hogyha ingyenes helyiség nem akad, béreljen ki alkalmas helyen a célnak megfelelő szobát. Elnök felhívta az ülést az egyes szakosztályok megalakítására. Az alakulás most — természetesen — csak ideiglenes, a végleges megalakulás a kongresszus dolga. Némi vita után elhatározták, hogy az elnökség készítsen
