Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-10-05 / 40. szám

nem Jézus ártatlanul kiontott vére és ezen uton szerzett érdemei miatt, hanem saját tökéletes és az erkölcsi tör­vénynek megfelelő élete folytán idvezül az ember és szá­mithat az isten irgalmára és áldására. Ezen üdvöztilési móduál azonban Jézusnak ránk nézve az az érdeme, hogy ő tanával és példájával a leghathatósb eszközünk erkölcsi haladásunkra ós csakis ennélfogva igazulásunkra isten előtt. Az Anselm-féle tan az elégtételről Krisztus érdemeiért, leg­következetesebben kiképeztetett a kath. egyházban; itt a Krisztus testének mindig újbóli feláldozása által a misében a nép még akkor is megváltatik bűneitől, ha nincs is helye megfe­lelő erkölcsi processusnakahi vekben. Mi ellenkezőleg azt tanít­juk : ha Jézus százszor született, szenvedett ós meghalt volna, ezen érdeme által még senki sem számithat az isten ir­galmára, ki önállóan nem törekszik Jézus élete valósítá­sára és az isteni parancs teljesítésére. Jézus érdeme tehát nem háramlik mindenkire ex opere operato, hanem csak arra, ki erkölcsi komolysággal szent példányképét szemmel tartja és napról napra valósítja is. A prot.-egyletről azt állítja a cikkiró, hogy: „ma­gában hordja az enyészet magvát." Nagyon különös! A harcos rendesen felhagy támadásaival, ha ellensége többé már nem életképes és az enyészetnek indul. A prot. egy­let ellenei azonban egészen másképen viselik magukat. Azt hirdetik, az egylet magában hordja az enyészet mag­vát, de azért nem szűnnek meg ellene kikelni. Ezen kö­rülmény arra mutat, miszerint csak hirdetik az egylet enyészetét, mig valósággal annak életképességéről mélyen meg vannak győződve. Hinc ille lacrimae ! Innen magyaráz­hatók a szűnni nem akaró támadások és zajos kiáltások. És valóban alig ismerek egyletet, mely dacára minden mos­toha körülményeknek, két év óta szebb haladásokat tett volna, mint épen a prot.-egylet. Valami husz fiókegylet­ben népszerű iratok, felolvasások által oktattatik a közön­ség, erkölcsi-vallásos lapot tart fenn, könyveket jutalmaz és ád ki, jótékony és humánus célokra adakozik és áta­lában a prot. egyház jól értett érdekét kívánja emelni, mely az ujabb időben mindinkább sülyed. Ezen egylet­ről, mely ily célokat tűzött ki magának és azokat ha lassabban is, eléri, nem mondhatni, hogy magában hordja az enyészet magvát. Hogy egyletünk oly sok gyanúsítá­sokkal sujtatik ; hogy még itt-ott a kezdeményezés nehéz­ségeivel kénytelen küzdeni és hogy még nem juthatott oly rövid idő alatt oly jelentőségre, mint a már sokkal több ideig működő hasontörekvésü és szellemű német prot. egy­let, az nem csüggeszt el bennünket, hanem emlékezetünkbe idézi Demetrius jó tanácsát: Kis dolgokba sohase ütközzünk, ha útfélen állnak a nagyok. BELFÖLD. A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület őszi köz­gyűlése. Megtartatott Miskolcon folyó évi sept. 16. és 17-ik napjain, Kun Bertalan superintendens és idősb báró Vay Miklós főgondnok urak elnöklete alatt. Su­perintendens ur, buzgó imájában kérvén mindenek előtt isten gyámolító segedelmét elkezdendő köztanácskozá­sunkra: mély sajnálattal emlékezett meg az országszerte uralkodó járványnak áldozatul esett egyházi fórfiainkról, valamint azt is jelenté, hogy épen a fenyegető s minden irányban rohamosan terjedő járvány miatt a pataki főis­kolai közvizsgákkal egyidejűleg megtartatni szokott nyári közgyűlés azon alkalommal meg nem tartathatván, ott a legsürgősb elintézést igénylő, kiválólag főiskolai ügyekben a jelen volt főgondnok úrral, s az egyházmegyék kevés számú képviselőivel tanácskozmányt tartott, s időközileg intézkedett. Mire a főgondnok ur is röviden s szokott szivélyességgel üdvözölvén a szokottnál kevesebb számú gyűlési tagokat, a köztanácskozás kezdetét vette. Holott is az első helyen tárgyaltatni szokott scontrók után mindjárt a folyó évi jul. 1—6-ik napjain Pesten tartott egyetemes convent jegyzőkönyve lett a köztanácskozás tárgya. Feszült figyelemmel s tárgyhoz illő komolysággal hallgatta mindenki annak kevesebb-nagyobb közérdekkel biró pontjait, melyek vagy egyszerűen helyben hagyattak, vagy több-kevesebb módosítással elfogadhatóknak mon­dattak ki. Nem mindennapi érdekű jelenség volt kétség­kívül látni s hallani, különösen a convent szervezete és hatásköre fölött kifejlett komoly, higgadt vitát, melyben egyrészről az egyházkerületeknek egy ily ujabb szerve­zetű és terjedtebb hatású convent által netalán szűkebb térre szorítható jogköre iránti féltékenység, másfelől pe­dig az egyetemes egyház életébe vágó legfontosabb kér­désekben, az eddigi szétszaggatott erők eredménytelen küz­delmeiből elvalahára a kölcsönösen összeható működés liáládatosabb terére lehető kilépés kiáltó szüksége lőn ki­fejezve. Amott Török esperes és Mocsáry, kevéssé elütő árnyalattal Szentpéteri; itt Hegedűs és Vay Béla báró nagy többség által támogattatva képvi­selték beható érveléseikkel az elveket. Mondhatni, hogy mindkét fél az ügy szentsége által volt mélyen áthatva, s maguktartásán higgadtság, komoly átgondolás, minde­nek fölött lángoló ügybuzgóság volt észlelhető, mig a kü­lönböző álláspontok fölött az ügy tárgyalását mély be­látással vezető elnöki bölcseség s vezéri tapintat tünt föl. Az utóbbi nézet jutván nagy többséggel érvényre, a con­vent ha t á r o z v án y ai, egyes pontjaiban tett mó do s i t á sok kai el f o g a d t a 11 a k. A módosítási ja­vaslatokiránt, a convent végleges szervezkedését megelőzőleg, jegyzőkönyvi kivonatokban fognak a testvéregyházkerületek mielébb értesíttetni. A conventi jegyzőkönyv 4-dik pontjára vonatkozólag : az erdélyi testvéregyházkerületnek a magyarhoni négy egy­házkerülettel, most már alakilag is teljesen bafejezett egyesülését örömlelkesedéssel üdvözlé egyházkerületünk, s

Next

/
Oldalképek
Tartalom