Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-28 / 123. (3675.) szám

8

1935 mé)ns 28, fedO.

5,7n^HÁz-Körr^KaLTORA Budapesti színházak

CSÁSZÁRPARÁDÉ

Lengyel Ernő négyfelvonásos színmüve a Magyar Nemzeti Színházban

Budapest, májúé 27. Lengyel Ernőről edrirágelé csak aizt tnidtuik, hogy egyike a tegjobib és legműveltebb magyar köziróknatk. Most azrotón kítde- rtiJt, hogy erinm túróinak sem utolsó. Sőt- Első színdarabja, amelyet, az évad utolsó újdonságaként mutatott be a Magyar Nemzeti Színház, valóságos kinicsestoáinyája a történelmi toldásnak, a soiipodká.zó diaiógusoíkmak. a szellemességnek, a szatírának és az ötletnek. Lengyel Ernő dső darabjával elérte azt, amit sok Író sohasem vagy csak nagyon későn ér el: érdeklődést tudott kelteni mondani való ja és alakjai iráni. akik — és ez talán még nehezebbé tette feladatát — a múlt század második felének történelmebőB jó osmerrő- 6ebük. A császánparád'é a Másodük Császárság tra- gik'Omiédáája. Történelmi színmű, amelynek hősei ÚT. Napóleon és felesége, Monti,jó Eugénia császárné, korának legszebb asszonya, aki szerelmében megcsalód'va és megcsa-labm, a (hátalomlban keres kielégülést-. A darabban — és itt idézem a szerzőt — huszonkét esztendő élete száguld el; a császár élete angliai száműzetésétől angfai száműzetéséig, önmagától való váosk óriásától önmagával való viask óriásáig. Egy londoni kávéházból mrirail el Franciaország trónjára HL Napóleon, a kala/ndor-c-sászár. va;gy a császári kalandor, aki vök újságíró, börtönilaikó, kávéházi töltelék, ösz- szeeskiivő „széniégető“-kairboná.ri Orsiül gróf társaságaiban, akii később életével lakói ellenie elkövetett merényletért — é& huszonkét eseményekben gazdag esztendő után ugyanebbe a- londoni kávéházba tér vissza a bukott császár, betegen, megtörtén és — ismét — szegényen. A huszonkét esztendő, amely alatt a cselekmény lejátszódik, Európa történelmének egyik legmozgalmasabb korszaka, amelynek befejezése a -nőimet egység megteremtése volt. Lengyel Ernőnek nagy érdeme, hogy magát a Történelmet szólaltatja meg és nem él még a megengedett, költői szabadsággal sem, hogy színessé, érdek feszi tővé és élővé tegye darabját. A történelem csupán kenet, amelyet Lengyel írói készsége, éleslátása, szelleme, témájának fölényes ismerete, nagyszerű dialektikája, a .párbeszédek mesteri megírása, kifinomult Ízlése és az a mély felelősségérzés tölt meg, amely a színpadiról leihangzó szó nyomán j-á-r. Igaz, vannak ennek a szép és érdekes színműnek hibái is. De ezek eltörpülnek a darab nagy erényei mellett, amelyeket Csathó Kálmán kiváló rendezői munkája és szemmel látható ezeretete a kezére adott művel szemben gazdagon kihangsúlyoz.

Az előadásról i-s csak a legnagyobb elismerés hangján emlékezhet tinik meg. Odry Árpád III. Napóleon szerepében egyik legragyogóbb alakításával! örvendeztetett meg bennünket. Magávátragadó és tökéletes volt; ideges és nyugtalan, bölcs, okos és szeretnivaló, aszerint, amint az író elképzeléséit híven és szépen szolgálnia kellett. Várad i Aranka Eugéniája csupa asszony i gyengédség, báj, méltóság, erő, érzés és ravaszság. De a többi szereplő is, Szörényi Éva, Pethő Attila. Sugár, Gál, Mihályfi. Tárai. Abouyi, Lelhotay (életlhü Bismarck maszkjával), Forgács, IIarasztos és Fehér rászolgál minden elismerésire. Gombaszögi Irénre osztották ki a démoni és szép Oaistiglione grófnő szerepét. Hogy miért, erre nehéz, — vagy talán igen könnyű — a felelet megtalálni.

Lengyel Ernő darabja szép sikert hozott a szerzőnek és a színház mák is. Szinte sajnáljuk, hogy a darabra csak most, a szezon végén került -a sor. *

NEM OLYAN IDŐKET ÉLÜNK

Edouard Bourdet háromíelvonásos színmüve a Vígszínházban

Ennek a darabnak az eredeti címe „Les teimps defficiles", magyarra fordítva: „Nehéz idők“.

Lakatos László, aki a darabot Íróhoz méltó művészettel fordította, ezt a címet adta neki: „Nem

olyan időket élünk1. Hát milyeneket? — kérdezi önkéntelenül az ember. Bizony „nehéz időket11 és Lakatos László mégis csak okosabban tette volna, ha megmarad az eredeti cím mellett, annál is inkább, mert az jobban felel meg a színdarab intenciójának. Mert ebben a darabban tényleg azt mondja el nekünk az író, hogy olyan nehéz öklöket élünk, amelyekben összeomlással fenyeget a polgári — ebben az esetben a francia polgári — társadalom és erkölcs. Két testvér áll Bourdet darabjába-n egymással szemben. Az egyik képviseli a kapitalizmust annak mindem előnyével és hátrányával, a másik — a ankons-zenveeebb — az élet derűjét, a boh-émséget -és a jó szivet. Az idősebbik testvér. Jerome, húsz esztendő óta nem érintkezik Marcell, öccsével, aki — homribile di'Ctn — sziinészuő-' vett feleségül, kivált a cégből, festő lett és boldog, megelégedett családi életet él, Jenőmé és családija a maguk pökhemdiie-égéiben és gazdagságban lenézik Marcelit és családiját. De, boigy a darab magyar címéhez tartsuk magunkat, ma nem olyan időket élűnk, amelyekben a jólét és gazdagság állhatatosan kitart az ember mellett. .Jerome-ot is kikezdi a gazdasági válság és hogy a koroku-rreiicia fojtogató karjaiból monekülhessen,- szüksége v-an a Marcell kezében l-évő részvényekre. Egy napon megjelenik Marcell párisi lakásán, kibékül lenézett öccsével és meghívja őt. és cBatádjÜt -wáékí tórtoíká**. A tót cmHd aaoo< %

bán nem tud öeszemeleigedná, csak ManceJS leánya, Arone-Marie hódat meg mintdeökit, többek között egy önmagával félig feehettetíten, féHhülye gazdag fiút, Bobot ie. A Jerome vállalatai körül ikitört válság azonban Maroeflil öntolaldocásával som enyhül és Jerome már azon a pontom van, hogy újból lerázza magáról öccsét és csatáriját, amikor Bob anyja — a dúsgazdag Laroche-ög — a fia. számára megkéri Anme-Marte kezét Jenoime agyában egy szempillantás atett megénlelődiiik az uj terv: irt-zeházasitanii a fiatalokat és ezzel a eüly- ’yeiő vállalat számára biztosítani a fűm, illetően az anya nagy vaigyouát. A leány' igent mond, a házasság létrejön, de a fin vagyona sem állíthatja meg Jerome váillalataít a pusztulás utján. Min- demki tönkremegy, csaik Marcell 'bölcs derűje és életfilozófiája kerül ki épen ebből az anyagi és erkölcsi romlásból.

Ahogy Bourdet ezt a vázlatoson Ide vetett, történetet megírta. az a szinmüirás valóságos dija- dolo. Nagyszerű szimipadásmerete, párbeszédesnek

gyóns iramllása, ailaikjakiak művészi roegtfommáiiá- sa és jellemzése rendkívül érdekessé és értökesaé teszi müvét. És jóllehet a darab a 'befejezés ellőtt egy kidéit esik, mert úgy oldja meg a házasságában szerencsétlen Aone-Marte problémáját., hogy apjával egyetemiben külföldre viszi ei filmezni, miig a többi Ott marad Páritebam a nyomorban, mégis azt keli mondanunk, hogy Boundejt igen jó miunkát végzett, mert a sok szellemesség és ötlet elfétejteti a nézővel a darab fogyatékosságát és olykor bizony visszataszitó reaffitását is.

A Vigszónház előadása, amelyet Tamnay Ernő kftünő művészi érzékkel és leJkiienroenetesöéggel rendezett, e'lsőrangu. Gőth Sándor és Rajnai Gábor nagyszerű művénsni jeMeurzéssol játszotta a két testvér ellentétes alakját és Góthüé Kertész Ella, Makay Margit és Berky L/M is művészetük legjavát adták. Arone-Manáe eaeinepét Muráit Lili sok kedvességgel! és közvetlenséggel ruházta fel. Külön élmény volt Laczkó Arankának, a régi Kolozsvári Nemzett Színház művésznőjének, szerepeltetése. Egy darab ragyogó mnstt és a legnemesebb színjátszás vonult be vele a színpadira. Ráday Imra eliismenésoe 'méltó jellemző erővel játszotta a degeoeri.1t fiatalembert. Kisebb szere- ipükben kiváltak Peéry Piri, Somló István, Márkus Margit, Ajtay Andor, Bóildy Ödön és Boncly István. A darab a bemutatón uagyon tetszett a. közönségnek.

ZÓLYOMI DEZSŐ.

Pompás sikerrel zajlóit le a prágai MÁK BKodály estje

Prága, május 27. A prágai Magyar Akadémikusok Köre (MÁK) szombat este kitünően sikerült zeneestét rendezett a prágai terménytőzsde termében. Az est főrendezője Suhayda Mária, az eperjesi származású, kiváló tehetségű fiatal zongoraművésznő volt. Ő tartotta meg a bevezető előadást is, amelyben széles tudással ismertette Bartók és Kodály zenei működésének fontosságát és rámutatott arra, hogy a legtöbb ember csak azért fél a modern zenétől, mert nem ismeri. Méltatta Kodály és Bartók zenei kultúráját és rámutatott annak a fontosságára, hogy ma ez a két magyar zenész reprezentálja a külföldön a fiatal magyar zenei nemzedéket.

Az est első pontja Bartók Béla hegedű- zongorára irt rapszódiájának első tétele volt, amelyet Wolf Pál és Suhayda Mária adtak elő. Ez a kompozíció nagy technikai készséget és zenei elmélyedést követel meg és a két előadó jól megfelelt feladatának. Utána Rédey Dezső három dalt énekelt Kodálytól, kellemes orgánummal és stilusérzékkel —• Sleicher Pál kiváló zongorakisérete mellett. Guzmann Teréz Kodály és Bartók gyűjteményéből ma-gyar népdalokat énekelt. Hangja kellemesen csengett és a magyaros színezetet pompásan elevenitette meg. A dalokat zongorán Suhayda Mária kisérte. Az est kimagasló pontja volt Suhayda Mária zongorajátéka, aki erős temperamentummal adta elő Dohnányi Ernő ..Ruralia Hun- garica“ cimü kompozíciójának egyes részleteit. Dohnányi eme müve úgy technikai, mint zenei szempontból komplikált alkotás és Suhayda Mária reprodukciója bizonyította, hogy megbízható zenész, aki technikai nehézségeket könnyedén legyőz. A műsor utolsó száma két táncalakitás volt. Guzmann Teréz mint tánemüvésznő is igazi művészetet nyújtott és nagy sikert aratott.

Az esten megjelentek westersheimbi Wett- stein János magyar királyi követ és Ghyczy Jenő követségi tanácsos vezetésével a prágai magyar követség tagjai, továbbá dr. Pfeiffer Miklós kanonok, valamint a prágai magyar kolónia szine-java. A hatalmas közönség zömét a többszáz főnyi magyar főis- kolásság alkotta. A műsor után táncmulatság következett, amely vig hangulatban folyt a késő éjjeli órákig.

(*) Gyöngyösbokréta Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: Pünkösd másod-ünnepén rendezi a komáromi koszorús Dalegyesület nagy ünnepségét a dalegyesület kertjében. Az ünnepély legkimagaslóbb pontja a „martosi gyöngy ösbokréta" lesz, a martos iák lakodalmának, pillikézésének, táncainak s dalainak bemutatója, A zenét is egy odavaló rezesbanda szolgáltatja, — Junius második felében pedig a Katholikus Legényegylet negyvenéves jubileumán mutatkozik be ia kormányszent.pétéri gyön- gyösöokréta.

(*) Hatnapos sziniszezón Érsekujvárott. Érsekújvárt tudósitónk jelenti: A lévai szezon befejezése után egy „lyukas1' hete volt a Földes- társul atnak s ezt a hetet Érsekujvárott tölti el. Csütörtökön, az első este a 120-as tempót játszották. Az előadás is kielégítő volt. Mihályi Lici a főszerepben igen kedves volt, csak éppen az a bizonyos 120-as tempójú lendület hiányzott belőle, amely az egész darabnak a címért és jellegét adta. Takács Oszkár nyerte meg maradéktalanul a közönség tetszését egy rokonszenves buffó-figurában. Komoly fejlődésről tett tanúbizonyságot a fiatal Bodó József és igen elegáns volt Galetta Ferenc a bankvezér szerepében, R. Mihályi Vilcsi, Má- nyay Lajos, Ross József és Fankas József voltak még ügyesek. Kaszab Anna a „vámpír" - szerepben idegenül mozgott. Pénteken este igen kis érdeklődés mellett Móra Ferenc „Ének a búzamezőkről1' cimü dramatizált regényét játszották. Az előadás nem volt kellően kidolgozva, csak Kaszab Anna erőteljes drámai alakítása és Takács érdekes figurája érdemel említést. Szombaton és vasárnap dr. Borka Gésa és Fest Vidor „Van még szerelem" cimü operettjét játszották. A szerzőknek szép sikerük volt itt is. Magánál az előadásnál elsősorban a rossz szereposztást lehet megállapítani. A humorról Mihályi Vilcsi és Takács Oszkár, ac íréízetmeeségröi Müjááyj Jsáüi és Bottó József*

gondoskodtak, míg a szubrett- és táncos- komikus szerepekből Erdélyi Editli és Farkas József keveset hoztak ki.

(*) Közgyűlést és Rákóczi-ünnepet tart a Jókai Egyesület Komáromban. A komáromi Jókai Egyesület május 30-án d. e. 11 órakor tartj.. XXIV. évi rendes közgyűlését. Az egyesület azt a célt kívánja szolgálni, hogy alap- szabályszerü feladata: a Jókai kultusz ápolása mellett a magyar kultúra szeretettében együtt működjön a test,véragyesü 1 etekke 1 és szorosabbra igyekezzék fűzni a testvéri kapcsolatot a 6zlovenszkói magyar kulturegyesületek között. Erre való tekintettel május 30^án d. u. 3 órakor Kulturbázának nagytermében értekezletet. tart a megjelenő testvéregyesületekkel közös érdekli ügyeiknek megbeszélésére. Ugyanezen napon d. u. 6 órakor tartja a Jókai egyesület a Kulturház nagytermében Rákóczi- tinnepélyét a következő programmal: 1. Karének. Előadja a komáromi református első' énekkar Teleki Miklós karnagy vezetésével.

2. Emlétobeszéd. Tartja dr. Alapy Gyula, egyesületi társelnök . 3. Kuruc tábortűz. Tárogató szóló cimbalom kísérettel. 4. Szavalat. .Kiáltott Rákóczi..." Szavalja Basilides Ábrie. 5. Részletek Zichy Géza „Nemo" c. operájából. Előadja dr. Barta Lajosné énekirmivésznő. 6. Mikes Kelemen levele Rákóczi haláláról. 7. Karének. Előadja a komáromi ref. első énekkar. — Ugyanaznap este 8 órakor a Kulturház képtár- termében ünnepi társas vacsora, melyen a, Jókai-serleggel ünnepi beszédet mond dr. Jankovics Marcell, a Toldy-kÖT elnöke és a. Jókai Egyesület tiszteleti tagja.

A KASSAI CAPITOI>MOZGÓ MŰSORA: Pillán gókŰMWMony.

Puccini világhírű operájának film változata.

A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: A maharadzsa gyémántja.

Káinon Navarro legújabb fsknremekc.

Botváry Géza

a „Stradwari“-ról

Boriin, május 27. Megírta a PMH, hogy Bolváry Géza legközelebbi filmje egy Stradi- vari életéiből vett epizódsorozat. Bolváry Ber- lfiníben nyilatkozott erről a ifimről és a következőket mondotta;

— A film témáját Szántó György aradi író Stradivari cimü, 1934-ben megjelent és igen nagy sikert aratott regényéből vettem. A regényt azzal a változással dolgozták át filmre, hogy a cselekmény nem Németországban, ha^ nem Magyarországon és Olaszországban játszódik. Egy Budapesten élő olasz leány és egy magyar huszártiszt szerelméről szól. 1914-ben kezdődik a film meséje és 1918-ban végződik a háborúval. Néhány külső felvételt valószínűleg Magyarországon fogunk készíteni. Igen érdekes lesz a film zenéje, a legkülönbözőbb fajta muzsika kerül földolgozásra. Az első részben magyar cigányzene lesz, de lesznek benne régi slágerek is 1914-böl, igy például a „Hulló falevél" és a „Váci uccán, váci uccán", az első tangó és sok háborús katonadal is. A régi zenében, amely az Amatiak, Guarneriek, Stradivariak életét jeleníti meg, Torelli, Vivaldi kompozíciói mellett egy XVII. századbeli mise kerül feldolgozásra. A Stradivari hegedű-vándorlásának történetével kapcsolatban Rameau, Csaj- kovszkv, Bach müvei, a tüzes Carmagnola, a Marseillaise, a német, angol, olasz és magyar himnuszok, bús orosz dalok és Sehubert- nek néhány örökszép dala adja a zenei aláfestést. A film főszerepét Gustav Fröhlich, a női főszerepet Sybille Schmitz játsza. Német és francia nyelven készül a film és miirt francia film eredeti magyar egyenruhákban, magyar külső felvételekkel fog vászonra kerülni.

(*) Gábor György és Gergely Vilma nagy sikere a „Tabáni orgonák" kassai bemutatóján.

Kassai szerkesztőségünk jelenti; A kassai magyar színház pénteken mutatta be Tori Mihály és Zách István „Tabáni orgonák" cimü operettjét, amely Neményi Lili, a kitűnő primadonna mellett elsősorban két tehetséges fiatal színésznek, Gábor Györgynek és Gergely Vilmának hozott sikert. A tehetséges szinészpárr a szezon befejeztével megválik a kassai magyar színháztól és varietté-táneos lesz. A pénteki bemutatón már varietté-müsorabból adtak Ízelítőt; két pompás táncszámmal, amely kirobbanó sikert aratott. A közönség percekig tapsolta, a kitűnő tánoospárt. Magunk részéről amennyire sajnáljuk ennek a két fiatal, tehetségnek a távozását, annyira örülünk szép reményekre jogosító érvényesülésüknek.

(*) A budapesti színházak e heti műsora.

Operaház. Kedd: Aida; péntek: Fidelio. —• Nemzeti S z n h á z . Kedd; Császárparárdé; szerda; Te csak pipálj, Ladányi; csütörtök: Tartuiffe; péntek: A revizor; szombat: A revizor; vasárnap este 7 órakor: Az ember tragédiája. — Vigsziinház. Kedd: Ezüstlakodalom; szerda: Jó üzlet; csütörtök: Nem olyan időket élünk; péntek: Ezüstlakodalom; szombat: Jó üzlet; vasárnap este: Nem olyan időket élünk. — Magyar Színház. Egész héten minden este és vasárnap délután: Történnek még csodák. — Kamaraszínház. Egész héten minden este és vasárnap délután: 120-as tempó. — Belvárosi Színház. Kedd: A vallomás; szerda: Egy asszony hazudak; csütörtök délután: Egy asszony hazudik; este: A vallomás; péntek, szombat: Egy asszony hazudik; vasárnap délután: Egy asz* szony hazudik; este: A vallomás. — András s y - u t i Színház. Egész héten minden este és vasárnap délután: A cukrászné. (Menyegző. — Te réz -körúti Színpad. Egész héten minden este és vasárnap délután: Kaeagó esték. — Bet h len-téri

Színház. Mindennap: Katz bácsi, — Józsefvárosi Színház. Csütörtökig mindennap: Cirkuszhercegnő. — Erzsébetvárosi Színház. Csütörtökig minden nap: Ma, éjjel szabad vagyok.

AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA:

Városi:

Hétfő-kedd-szerda, május 27.--29.:

Gróf Monté Christó.

Csütörtök, május 30., csak egy napig:

A láthatatlan ember.

Bio Rádió:

Hétfö-kedd, május 27.—-28.:

Vágyak szigete.

Szerda-csütörtök, május 29.—30.:

A királyok királya.