Prágai Magyar Hirlap, 1931. július (10. évfolyam, 147-172 / 2664-2689. szám)
1931-07-01 / 147. (2664.) szám
^RXCg-A\A<AAR-HTRMB 3 1961 jalius 1, szerda. ■■■PMB—MIIMIIimPlitn i'Ji! ■ héten történik elöntés a koalíció élete-halála fölött Heves szociáldemokrata támadás Udrzsai minisztereinek ellen — Hz agrárok magukra maradtak Magyarország elleni katasztrófa-politikájukkal Prága, junius 30. Megírta a P. M. H., hogy az agrárpárt idézte elő a szerződésein kívüli'állapotot Magyarországgal és most az uj szerződés megkötését is szabotálta. Résziben emiatt, résziben más okokból a koalíciós pártok viszonya annyira elmérgesedett, hogy koalíciós váP ágról imák a lapok* Feltűnő különösen a szociáldemokrata Právo LidiU vasárnapi cikke, amelyben a szocialista lap azt írja, hogy e héte-n a kormány élete felöl fognak dönteni. A lap élesen támadja a miniszterelnököt, mert résztvett az agrárpárt elnökségének illésén, amely egyhangúlag elhatározta, hogy elejti a monopólium tervét, de teljes érdektelenségét jelenti he a csehszlovákmagyar kereskedelmi tárgyalások kérdésében. {: . „Vagy sikerül e héten az ügyeket elintézni s akkor jobbra fordul a helyzet — Írja a Právo Lidm — avagy az utolsó pillanatban olyan nehézségek merülnek fel, amelyek bebizonyítják a kormánytöbbség tehetetlenségét s ebben az esetben nem márad más hátra, mint hogy a kormány visszalépjen. A megegyezés eddig nem sikerült A német és cseh szociáldemokraták közös tanácskozásukon. kimondták, hogy a kereskedelmi tárgyalásokat nem lehet tovább halasztani. Ehhez a határozathoz csatlakoztak a nemzeti szocialisták is. Világos, hogy a koaHció s kormány létéről mán szó. Kiadták a jelszót: szerződést Magyar- országgal — már amennyiben ez Csehszlovákiától függ — még akkor P, ha nem egy UdrZal-kormány köti is meg ezt. Úgyszólván valamennyi párt elutasította, hogy ezt a fontos államérdeket képező ügyet máig dologtól tegyék függővé. így történt meg, hogy az egész kormány — akarva, nem akarva — elhatározta a bizottság kiküldését, amelynek feladata a szerződést megkötni. A delegáció pontos utasítást kapott s most Magyarországon múlik, vájjon létrejön-e a szerződés vagy sem. Cseh részről már senki nem fogja megakadályozni. Ha ezt bárki is megkísérelné, Szétrobbantja a kormányt, de nem robbantja föl a kereskedelmi szerződést. Ezen a héten — fejezi be a Právo Lidiu — kísérlet fog történni az irányban, (hogy a képviselőház még elintézzen néhány javaslatot. E tekintetben szóban van különösen a kiviteli törvény. a cukorgyári törvény, a munkaközvetítés és a terménybiztositá&ról szóló javaslat. A pénzügyminiszter erőfeszítéseket tesz, hogy a képviselőház intézze el a feltétlenül szükséges pénzügyi jellegű javaslatokat. Általánosságban mondhatni, hogy a jelenlegi kormány további létéről fognak dönteni. A cseh néppárti Ludová Politika a belpolitikai helyzetről ezeket írja: A politikai helyzet ma reménytelennek látszik_ A gazdasági miniszterek és a minisztertanács ugyan megállapította, hogy megvan a pártokban a hajlandóság a további tárgyalásokra. azonban nagyon kétséges, vájjon ez meg is marad-e. Ugyláiszik, hogy kikerülhetetlen a választás a két eshetőség között: Vagy szabadságra mrnni és mindent a sorsára hagyni, vagy pedig hivutvlnokkormányt kinevezietni. , Valószínű, hogy az előbbi megoldást választják, mert a vezető politikusok és miniszterek az eddigi eredménytelenség miatt kedvüket vesztették. Trapl takarékossági tervei: újabb terhek Prága, június 30. A múlt héten olyan hír jelent meg a Iiohemiában, hogy Trapl pénzügyminiszter takarékossági tervei között szerepel az állami tisztviselők fizetésének leszállítása, azaz a tizenharmadik havi leépítése is. Ezt a hirt hivatalos helyről energikusan megcáfolták. Most a megcáfolt hir újból felszínre került. A cseh iparospárti Reforma ugyanis többek között ezeket írja: „Már tegnap rámutattunk arra, hogy milyen veszedelmet jelent, ha az állampénztár kiürül. Ennek okai különbözők. Legutolsó helyen szerepel a válság, amelynek következménye, hogy az adók lassan folynak be. Ezzel szemben emelkedtek a kiadások, de sajnos, olyan kiadások, melyekre nem lett volna szükség. A jelenlegi kormány elhagyta a polgári kormány egészséges irányvonalát g most már érezhetők ennek következményei Jeleztük, hogy a takarékossági óvintézkedések keretében sor kerül esetleg a tizekor módik havi fizetés leépítésére, a jövedelmi adó emelésére, a kávé és tea vámjának emelésére, miáltal a népélelmezési tömegcikkek drágulni fognak s drágítani akarják a dohányt is. Még a betegbiztosítás drágítását k tervbe vették. Állítólag fel akarják borítani a polgári 'koalíció nagy szociális müvét. Most az irányban folynak tárgyalások, miképpen lehetne a szociális biztosítást drágítani/' Az állami tisztviselők fizetésének leszállitáMit főzzek ezeken a Vérré napokon? Akármit főz az mellékes Elekíro-Lux hűtőszekrényben kell hüíenie és frissen tartania sának tervéről szólal meg a nemzeti demokrata sajtó is. Lukavszky képviselő a Cesky Bénikben azt írja, hogy ez a terv leküzdhetetlen ellenállásra Máin®. A hossuti véres punfeösd a himtetóbtrásáfé előli Major kommunista képviselőt hatóság elleni erőszak és felhajtás bűntettével vádolja az ügyész A vádlott számos fontos körülményre „nem emlékszik** - A hatósági tilalom ellenére tartett népgyülés tragikus következményei — A védelem és a vád képviselőié hatvannál több tanú kihallgatását indítványozza Pozsony, június 30. (Pozsonyi szerkesztőségünk tel efon jelentése.) A pozsonyi kerületi bíróság kedd reggel kezdte meg Major István kommunista képviselő bünpörének a főtárgyalását. Mint emlékezetes, pünkösd második napján a Galánta melletti Kossuth! községben összetűzésre került a sor a kommunisták és a csendőrök között, minek során a csendőrök sortüzet adtak le a tüntetőkre és a sortüz következtében bárom ember meghalt, öten pedig súlyosan megsebesültek. Major Istvánt a csendőrség a helyszínen letartóztatta és beszállította a pozsonyi ügyészség fogházába. A pozsonyi kerületi bíróság Major István mentelmi jogának fölfügge&ztését kérte, aminek a képvisel oh áz eleget is tett. A kiadatás után a pozsonyi államügyészség Major István ellen hatóság és hatósági közeg elleni erőszak elkövetésére való fölbujtás és tiltott gyűlés- tartás miatt emelt vádat. Minthogy Major nem adott be (kifogásokat a vádirat ellen, már ma főtárgyalásra is sor került. Délelőtt 9 órára volt kitűzve a tárgyalás kezdete, de már jóval előbb ellepték a folyosókat az érdeklődők. Jegyeket csak mérsékelt számban adtak ki. A hallgatóság körében sok detektív ült és a folyosókon erős rendőri készültség volt. Az újságírók részére fönntartott hely zsúfolásig megtelt., több bécsi és külföldi újságíró is jelen van a tárgyaláson. Pontban 9 órakor fogházőr kíséretében megjelenik a teremben Major István, aki a (hallgatóság közt helyet foglaló elv társait mosolyogva. üdvözli, azután helyet foglal a vádlottak padján. Utána bevonul a bíróság, amelynek elnöke Pollák bírósági főtanácsos, tagjai Adainek bírósági főtanácsos és Babos bírósági tanácsos. 1TRENCIANSKE § ITEPLICE. 1 fí> Q Q líyójryi'&rdö Q Ö (a Kárpátok gyöngye. 2 világhírét öt körülménynek köszönheti: jj 1, gyógyforrásai nagyfokú kénhydrogéntartairnának. A X 2. annak, hogy a gyógyforrások közvetlenül a fürdő- it medencékben fakadnak és a bennük való közvetlen X X fürdés* lehetségessé teszik, X X l hogy gyógyvizét sem hűteni sem melegíteni, sem X fa szivattyúzni nem kell. \ 4. kénes Iszapfürdőinek, q q fi. idillikusán szép begy' lek végének 0 i?í vXJOeOOGOQOQO OQQQQOQOÖQOOOOQÖOQCO A vádat Boricky dr. prokurátor képviseli, mig Major védelmét Weichberz-Zoltán Gyula dr. pozsonyi és Klementisz dr. prágai védők látják el. A bíróság tolmácsként Svatojansky-Haber Ferdiinándot rendelte ki. A bírósági asztalon egy ládikában elhelyezve fekszenek a bűnjelek: a kövek, amelyekkel a tüntetők megdobálták a csendőröket, továbbá Major aktatáskája, egy csendőnsisak és egyéb dolgok. A tárgyalás megnyitása után Klementisz dr. védő indítványt terjeszt a biró&ág elé gyorsírók alkalmazására vonatkozólag, továbbá kifogást emel az ellen, hegy a hallgatóság számára a kiadott jegyek nagy részét a rendőrség exponensei között osztották ki. Boricky ügyész nyomban válaszol és kijelenti, hogy az ügyészségnek jogában van a rendfenntartás érdekében olyanoknak adni a jegyeket, akik biztosítékot nyújtanak arra, hogy a tárgyalást nem zavarják. A bíróság tanácskozásra vonul vissza és oly- értelmü határozatot hoz, hogy elrendeli gyorsíró alkalmazását, de csak abban az esetben, ha a védelem annak költségeire 4000 koronát letétbe helyez. Ezután Weichherz Zoltán Gyula dr. védő kifogásolja a biróság kiadatási indítványát, amelyet Major ügyében a parlamentihez intézett és amelyből a képviselőház nem meríthetett kellő tájékozódást az ügy állásáról. Boricky ügyész visszautasítja ezt a vádat és kijelenti, hogy a kiadatási kérelemnek semmi tendenciája nem volt. Az elnök ezután fölolvastatja a vádiratot, amelynek lényege a következő: A pozsonyi államügyészség Major István képviselő, vere- bélyi születésű, negyvennégy éves pozsonyi lakos ellen a következő vádat emeli. A vádlott 1931 május 25-én mintegy negyven Viz- keleti községibeli kommunistával, akikhez később még húszán csatlakoztak, elindult Hegy községből Kossuti felé, hogy ott a járási hivatal tilalma ellenére népgyülést tartsanak. Útközben Major kijelentette, hogy mindenáron, még erőszak árán is be kell menni Kossutiba és meg kell tartani a gyűlést. A tömeget kioktatta, hogyan viselkedjenek abban az esetben, ha a csendőrséig szétzavarná őket és biztosította az embereket, hogy a osendőrség nem használhat ellenük fegyvert, sőt ha a csendőrök őket, bántani akarnák, akkor rohanják meg azokat. A kommunisták útközben köveket raktak zsebükbe és igy mentek be Kossutiba, ahol Janosik István csendőrfőhadnagy parancsnoksága alatt huszonnyolc csendőr volt a községháza előtt elhelyezve. Janosik felszólította a több mint száz főre fe/Bszaporodott tömeget, hogy oszoljon szét, mert a népgyülést a galántai kerületi főnökség nem engedélyezte. A tömeg ennek nem tett eleget, mire Jánosik háromszor megismételte fölszólitását, hogy távozzanak. A tömeg erre megrohamozta a csendőröket. Jánosik főhadnagy látva a veszélyes helyzetet, „Szuronyt fizegezz“!-t vezényelt ée kirántotta kardját, amit a tömegből valaki elkapott fi a kezéből ki akart csavarni. Ekkor a tömegben revolverlövés dördült el. A csendőrök helyzete annyira veszélyeséé vált, hogy Jánosik főhadnagy eorttizre adott parancsot. A sortüz következtében a tömeg szétoszlott A sortüznek három halottja és öt súlyos sebe- sültje volt. Az állaimügyészség Major ellen, mint a véres kommunista tüntetés fölíbujtója ellen emelt vádat és a főtárgyaláson harmincöt tanú kJhallgatá- eát indítványozza. A védelem további harminc tanú beidézését kérte, úgyhogy a tárgyalás több napig fog tartani. A vádirat fölolvasáea után Major István lép a birói emelvény elé és a biinöfifiég kérdésére azzal válaszol, hogy nem érzi magát bűnösnek, Elnök: Mondja el, mi történt és hogyan történt Kossutiban a kritikus napon? Maga intelligens ember, mindent fölhozhat védelmére, azonban figyelmeztetem, hogy a politikai motívumokat hagyja ki a vallomásából. Major: Ebben az ügyben nincs semmi politikum. A vádirat is úgy van felépítve, mintha a politikának semmi köze eem volna ehhez a dologhoz. A vádirat azt mondja rólam, hogy én készítettem elő és én bujtottam föl az embereket a zavargásra. Ez nem felel meg az igazságnak. A vádiratból ezenkívül két tendencia olvasható ki. Az egyik az, hogy én állottam az élén ennek a mozgalomnak, a második pedig az, hogy mikor az emberek bajba jutottak, megfutamodtam és a földre vetettem magam. Ezek oly tendenciák, amelyek egy kommunista vezér diszkreditálására irányulnak. Ugyanez olvasható ki egyébként Slávik miniszter ama beszédéből is, amit a képviselőházban ezzel kapcsolatban mondott. Elnök: Ezek a dolgok nem tartoznak ide. Mondja csak el kronologikus sorrendben mindazt, ami Kossutihan történt és ami az ügyre vonatkozik. Major: A vádiratban úgy vagyok beállítva, mintha az immunitás védelme alá rejtőztem volna. Elnök: Nem erről van szó. Konkrétumokról beszéljen és nem feltevésekről. Major ezután elmondja, hogy a kritikus napon mintegy huszonöt emberrel indult el Hegy községből Kossuti felé. Útközben Koesuti község határában mintegy husz-harmincan csatlakoztak hozzájuk. És mikor beértek a községbe, a főtéren körülbelül száz ember várta őket. Gyűlést akartak tartani. Elnök: Volt-e önnek tudomása arról, hogy a gyűlést a galántai járási főnökség betiltotta? Major: Igen, tudtam. Ezt Hegy községiben megmondták nekem. Ehiök; Miért ment tehát ennek ellenére Kossutiba ülést tartani? Major: A kommunista párt. minden héten tart gyűlést és ezeknek a gyűléseknek kilencvenkilenc százalékát be szokták tiltani a balóságok. Egyébként mikor beértünk a községibe, láttam, hogy a főtéren hevesen vannak és ezért
