Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-01 / 247. (990.) szám
9 ^ Mai számunk 1@ oldal ÉL ff " MM*ff /n/ff^*7S- gT IV- MU1- ,S-E) >:zam Vasárnap «10'25 iievemüsr 1 ^K £m Jz? ff WLjMF Előfizetési árak belföldön: évente 300, MM ^_~inn*Ti"|| WaiM félévre ISO, negyedévre 76, havonta ffff Jm Mar ^0^1^SaSSSmKBmW MP** 26 K5; külföldre: évente 450, félévre „ mff ffM ffM _______ MM______________ >1# SB________________________ ____ _________ ‘ 225, negyedévre 115, havonta 39 Ké. t/ ifi7^egyesszám ara i2ojl6 a ff mS Ü ff má M Jm? jlff Mf MMlSk jrn Szerkesztőség: Prága, 1L. Stépánská (L Jr m m Jm IS _JJf f§L ffff M jM Mf Mk Mf ff WLM' Ollce 16/DL Telefon: 30-3-49. Kladófgg ff ffW jgfl. Mmmb hivatal: Prága, L, Lfllová ullce 18. ^ ^■■■■■■eeOggg^P1^ TeL: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. Mai számunk 1® oldal 11. évi. 247. (966) szim - Vasárnap «1025 nsveiBer 1 Előfizetési árak belföldön: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kö; külföldre: évente 450, félévre 225, negyedévre 115, havonta 39 Ké. EGYES SZÁM ÁRA 1*20 Ke Szerkesztőség: Prága, IL, Stépánská nllce 16/HL Telefon: 30-3-49. Kiadóhivatal: Prága, L, LDlová ullce 18. Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. A fzíovensxfiéi és {Rusxinsxkéi Szövetkezett ítlenzéki {fúrtok pof nopifopjo Jldíminisxtrativ tősxeiftesxtő: 9zuróni|! £ásztó Setetös axerüesxtS 9<M István Két kötelesség (fi.) Prága, október 31. Kétszer hét nap választ el berniünket november 15-től, a választások napjától. Két hétnek kel még eltelnie addig, amíg az uj politikán konstelláció kialakul és kibontakoznak előttünk az azután következő események körvonalai. Addig vaíamennyiünkneik az a kötelességünk, hogy a kishitüek é*s az ingadozók táborának megmutassuk azt az irányt, amely felé mindnyájunknak haladnunk kell. Számtalanszor hangoztattuk az elmúlt évek során, hogy nekünk első és legfontosabb célunk a cseh nemzeti koalíció megbuktatása, mert csak a maii rendszernek távozásától várhatjuk a mostani viszonyok megjavulását. A föladat, amit magunk elé tűztünk, nem könnyű, mindazonáltal nem elérhetetlen és nem meg valósi thatatlan. A kormánykoalíció korhadt alkotmánya minden izében recseg és ropog és megért a bukásra. Ma már Prágában is minden értelmes ember komolyan számol azzal, hogy a petka uralma már nem tarthatja magát sokáig és kénytelen lesz egy más rendszernek átadni a helyét. Beavatott körökben már most mindent megtesznek, hogy a cseh iparospártot, sőt esetleg a szlovák néppártot is beédesgessék a kormányba, mert tisztában vannak azzal, hogy a jelenleg uralmon lévő öt párt semmiesetre sem szerezheti- n>eg a többséget. Ezek a jelenségek a gyengeség jelei és ezért nekünk minden okunk meg van arra, hogy bizakodva, reménykedve nézzünk a jövő dé. A magyarságnak érdeke tehát azt kívánja, hogy alaposan fölkészüljünk a választás napjára és egyfelől arra törekedjünk, hogy magyar szavazat csak magyar ellenzéki pártra essék, másfelől pedig arra, hogy mindenki teljesítse nemzetének tartozó kötelességét és akár holtbetegen is az urnák elé menjen. Magyar embernek csak olyan pártra szabad szavaznia, mely imíranzigens magyar ellenzéki politikát folytat. Ez ínagát-óíértetődő kötelesség, amelyet csak azért emelünk ki, mert még mindig vannak egyes, magukat magyaroknak nevező emberek, akik részben tudatosan, részben pedig a kellő tájékozott-. ság hiánya miatt akaratlanul a kormány szekerét tolják. Az első csoportba azok a gyász- magyarok tartoznak, akik Békefi-Friedman- néktó] remélik, hogy a magyar birtokosoktól lefoglalt földből nekik is jut valami, noha már eddigelé is elég alkalmuk volt meggyőződni arról, hogy a mai kormányzati rendszer ígéreteit még véletlenül sem szokta beváltani. A másik csoport olyanokból áll, akik naivitásból fölülnek a különböző álellenzékj pártoknak, mint amilyen például a cseh iparos- párt, amely most azért igyekszik Szloven- szkón és Ruszinszkóban híveket szerezni, hogy minél több ma r adéfcszavazatot * biztosítva, magának mentői több mandátumot szerezzen és ily módon mentői nagyobb előnyöket csikarjon ki akkor, ha majd — ami biztosra vehető — hivatalosan is meginvitáliák a kormányba. Magyar ember csak két párt között választhat: a magyar nemzeti párt és az országos keresztény szocialista párt között, mert csupán'ezek a pártok és ezeknek vezérei nyújtanak kellő biztosítékot az iránt, hogy minden erejükkel, minden igyekezetükkel csak a letiport magyarság, érdekében fognak ezentúl is dolgozni. Minden magyar ember további kötelessége, hogy az urnák elé lépjen. Ezt a kötelességet azért emeljük ki, mert az 1921. évi választások statisztikájának tanulsága szerint éppen a két, úgynevezett magyar kerületben, ■ az érsek újváriban és a kassaiban tartózkodtak a legtöbben a szavazástól. Ezt akkor sokan azzal magyarázták, hogy a békeszerződés még nem volt aláírva és így még nem voltak fölmentve a magyar államnak tartozó kötelességeik alól. Bármennyire is tiszteletreméltó volt ez az egyébként helytelen fölfogás, most‘már senki sem hivatkozhat rá. Damaskus pusztulása Mindennek Sarrail az oka — Nyolc lázadó v ezért kivégeztek — Az uj kormányzó személye Damaszkus, október 31. Az Omrán nevű lap szerint a franciák hatezer főnyi erősítési kaptak Bejrutban. Damaszkus bombázása következtében óriási károk támadtak a város értékes épületeiben, úgy, hogy angol részen három millió fontra becsülik a veszteségeket. Az agyonbombázott műemlékeket részben lehetetlen restaurálni, részben pedig évtizedekig fog tartani, amíg az elpusztult házak ismét fölépülnek. A francia hatóságok megengedték, hogy az asszonyok és a külföldiek elhagyják a várost. Október 20-lka óta körülbelül 15.000 ember távozott el. Újabb nyolc lázadó vezért kivégeztek s valószínű, hegy még újabb kivégzésekre is sor kerül. Páris, október 31. A kormány fölszólította Sarrail tábornokot, hogy jöjjön Parisba és számoljon be a helyzetről. Azt is elhatározták, hogy Szíriába civil kormányzót küldenek s a vezetést csak egyelőre bízzák Du- port tábornokra, aki máris a gyarmatra utazott. Sarrail tábornok visszahívását minden lap helyesli. Az Ere Nouvelle szerint végre elérkezett a polgári kormányzók ideje. A francia jelentésekkel szemben a Daily Mail arról értesül, hogy Sarrail utóda a végtelenül fontos sziriai kormányzói állásban vagy Bétáin marsall, vagy Na útin tábornok lesz. Egyes vélemények szerint Sarraut angórai követet küldik Szíriába. * Benes @np@sié|a lócáméról A arbitrázsszerződések nem irányulnak Németország elless — A nemzetiségek uj, lojális együttműködése — A háborúk kikerülése Prága október 31. Bence kitiügyiítihiszier ;eg? ib LslTóL. állandó bizottságban expozét mondott, mely kizáróan a . locarnói szerződés kommentálásával foglalkozott. Mindenekelőtt a konferencia történetét vázolta, majd a döntőbírósági szerződésekre tért -át, melyek a csehszlovák államot leginkább érdeklik. Hogy a nyugati hatalmak számára garan- ciapaktumot kötöttek, kelet számára azonban csak arbitrázsszerzcfdéseket, annak oka az, hogy Franciaországon kívül egyetlen állam sem akart garanciát vállalni a keleti határokért. Tekintetbe kell vennünk, hogy a nagyhatalmak eddig mindig húzódoztak a kis államok integritását garantáló szerződésektől s ezért már a német-csehszlovák arbitrázs .szerződést is igen értékesnek kell tartanunk. Ez a szerződés hosszú időre szabályozza viszonyunkat a legnagyobb szomszédállamhoz. Hogy a garanciaszerződéshezminél közelebb kerüljünk, sikerüli a csehszlovák-francia szövetségi szerződést megkötni, amelynek éle nem irányul Németország ellen s csak határaink újabb biztosítását jelenti. Eddigi francia szerződéseink sem vesztik el hatályukat. Mind a hét locarnói dokumentum egyetlen alapelvre és célra vezethető vissza,. Egyik sem léphet életbe a másik életbeléptetése nélkül s egyetlen sem szűnhet meg a másik nélkül. Ha a szerződések nem is oly tökéletesek, mint a genfi jegyzőkönyv, mégis lépést jelentenek előre. A háborús lehetőségek legnagyobbjait mindenesetre kiküszöbölik s a népszövetség eszméje lényegesen erősödik az uj tag: Németország megnyerésével. Németország újra mint nagyhatalom lép fel s ez kísérletet jelent az erkölcsi leszerelésre. A konszolidációhoz kell majd alkalmazkodnia Oroszországnak is és lehet, hogy nem sokáig kel várnunk, amiig Oroszországgal egy második locarnói konferenciához ülhetünk le. A rajnai paktum Csehszlovákiát is védi. Németországhoz való viszonyunk uj fázishoz érkezik el és Ausztria meg Magyarország részéről is hangulatváltozást fog a megállapodás hozni. A miniszter ezután kiemeli, hogy az ar- ; bitrázsszerződések nem érintik az olyan megállapodásokat, melyeket más utón szabályoztak. így nem tartoznak ide a kisebbségi kérdések, sem pedig olyan bajok, melyek még a múltban történtek. A francia-csehszlovák szerződés, melyet Németország is elfogadott, amennyiben a megállapodás záró jegyzőkönyvét aláírta, arra az esetre vonatkozik, hogyha egy állam megtámadná Csehszlovákiát. Franciaországnak ebben az esetben kötelessége megsegítenie Csehszlovákiát és viszont. A nép- szövetségi paktum ugyan szankciókat helyez kilátásba bármely népszövetségi állam igazságtalan megtámadása esetén, de ezek a szankciók nem jelentik egyetlen hatalom aktív hadi segítségét sem. A locarnói francia-csehszlovák szerződés azonban kötelezi a két államot egymás fegyveres megsegítésére. A népszövetségi paktum továbbá azt mondja, hogy a népszövetség csak abban az esetben jön a megtámadott fél segítségére, ha a tanács azt egyhangúan határozza el. Ha például Németország bent van a népszövetségi tanácsban, ez az egyhangúság aligha érhető el. Nos, a francia-csehszlovák szerződés ilyenkor is aktív segítségé jelent. A rajnai paktum megszövegezése gondoskodik arról, hogy a különben érin telhetetlen rajnai határ Csehszlovákia és Lengyelország meg- iámadtatása esetén a szerződés megsértése nélkül megnyittassék a francia csapatok számára. Végül a miniszter azt hangoztatta, hogy a locarnói szerződésből a belföldi németek is vonják le a helyes konzekvenciákat. A nemzetközi konszolidáció remélhetőleg nálunk is békés és lojális együttműködést fog eredményezni. Ezután a miniszter dicsérően emlékezett meg a locarnói konferencián résztvett államférfiakról s különösen a németek belátását emelte ki. Az ülésen részt vett Svehfa miniszterelnök is. Az expozé vitáját november 13-án tartja meg a. bizottság. Bulgária dicséri a népszövetség igazságosságát Szófia, október 31. A népszövetség döntése igen kedvező benyomást keltett a bolgár fővárosban. Mindenki örömmel vette tudomásul, hogy azt a nemzetközi bűnt, melyet a görögök a lefegyverzett Bulgáriával szemben elkövettek, a nagy nyugati államok nem hagyják megtorlás nélkül. A közvélemény csak azért aggódik, hogy a határincidenst ellenőrző bizottság későn érkezik a helyszínére s közben eltüntetik a kegyetlenkedés összes nyomait. Ma az indolencia, a nemtörődömség jelét Káinok abban, ha valaki távol maradna az urnától és ezzel közvetve támogatná a koalíciós pártokat. Aki így cselekszik, az nemcsak nemzetével szemben követ el mulasztást, hanem az állam törvényei ellen is vétkezik, mert hiszen ismeretes, hogy a törvények büntetéssel sújtják azokat, akik kellő ok nélkül nem mennek el szavazni. Lapunk olvasói, akik a magyar intelligencia szi ne-jav át alkotják, figyelmeztessenek minden magyar embert erre a két elemi kötelességére. Ha minden magyar ember két nagy ellenzéki pártunk valamelyikére adja le szavazatát, úgy semmiféle kellemetlen meglepetés nem érhet bennünket. Az u] szovjetkövet ünneplése Fáriskan Paris, október 31- A szovjetköztársaság elismerésének első évfordulóján a párisi; orosz követség nagy bankettet adott, amelyen Painlevé miniszterelnök, de Monzie és Delbos miniszterek is résztvettek. Brianü külügyminisztert Berthelot, a külügyminisztérium főtitkára képviselte. Rakovszki, az uj orosz követ, aki francia körökben nagyobb népszerűségnek örvend, mint a Londonba távozott (Kraszin, beszédet mondott az orosz-francia közeledés első úttörőiről s emlékeztetett arra, hogy Brigiid Caiinesben európai szükségeséinek mondotta az Oroszországgal való együttműködést. Amíg a szovjetuniót távoltartják a nagy európai problémáktól, szó sem lehet a kontinens pacifizálásáról. Rakovszki beszédét a banketten megjelentek tetszéssel fogadták s egyáltalán a párisi sajtó sokat vár az elegáns, angolos uj orosz nagykövettől, aki nem oly rideg számember, mint Kraszin s azon- fölül széleskörű társadalmi összeköttetései vannak. — A Havas ügynökség szerint Painlevé miniszterelnök nem vett részt az ünnepélyen. A parlament állanáé bizottságának Illése A cseh koalíciós tagok ismét a régi rendszerrel dolgoznak — Minden ellenzéki javaslatot elutasítottak Prága, október 31. A parlament állandó bizottsága tegnap délután tartotta első ülését. A napirend előtt Benes külügyminiszter expozét mondott a locarnói tárgyalásokról, amiről lapunk más helyén számolunk be. A németek és kommunisták az expozét vita aliá kívánták venni, de a cseh többség — a régi parlamenti szokás szerint — a vitát november 13-ra halasz- ; tóttá. Ugyanaz a sors érte Spiegel, Spina és Lodgman német bizottsági tagok ama javaslatát, hogy a kormány az állami alkalmazottak nyomorának enyhítése céljából az á1- iandó bizottság legközelebbi gyűlésén egy ideiglenes javaslatot terjesszen be. A német bizottsági tagok még egy sürgős interpellációt is benyújtottak az amerikai dol'lárkőlcsön ügyében, amelyben fölszólították a pénzügyminisztert, ' hogy az állandó bizottságnak azonnali részletes fölrvilágositást nyújtson a , dologról. Tomasek elnök kijelentette, hogy j az interpellációt átadta a pénzügyminiszternek. A következő ülést irásbelileg hívják ősz- , sze. amelyre az eddigi diszpozíciók szerint valószínűleg csak november 13-án kerül sor. Á fascisták nem jelölhetnek Prágában Prága, október 3l. Politikai tudósitónk jelenti: A prágai választási kerületben lő képviselői és 13 szenátori jelöltlistát nyújtottak be a kerületi választási bizottságnak. A' cseh fascisták jelölőlistáját nem fogadta cl a bizottság, mert azt későn adták be. A fascisták jelölőlistáján — értesülésünk szerint — egyetlen légionárius sem szerepelt.