Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008-2009
Rázga Lászlóné–Jakab László: 80 éves az első magyarországi automata telefonközpont, a Krisztina Távbeszélő Központ
Rázga Lászlóné - Jakab László 80 éves az első magyarországi automata telefonközpont, a Krisztina Távbeszélő Központ Az előfizetők számának növekedése, a manuális központok korlátozott bővíthetősége, valamint a kezelők túlterheltsége miatt már 1912-ben felmerült a budapesti távbeszélő- központok automatizálásának kérdése. A Budán felállítani tervezett félautomata központ megvalósítását azonban a világháború kitörése megakadályozta. A világháború utáni években a nagyrészt megsemmisült, illetve rendkívül leromlott állapotú kézi kapcsolású telefonszolgálat miatt a gépesítés kérdése ismét sürgetővé vált. A manuális telefonközpontokba bekapcsolt előfizetők számának növekedésével a fenntartási költségek és a különböző eredetű panaszok is megnövekedtek. A fejlesztés szükségessége elkerülhetetlenné vált, csupán a megvalósítandó automata rendszer kiválasztásának kérdésében kellett dönteni. A posta vezetősége úgy döntött, hogy tanulmányozás céljából szakembereket küld azokba az országokba, ahol a telefonhálózat automatizálása már megvalósult. A tanulmányi jelentések alapján a vezetőség a legmegfelelőbbnek, a teljesen automata üzemmódú, Western Electric Co. (Beil-Standard) Rotary 7Al-es, folyamatosan működő elektromechanikus telefonközpont-rendszert javasolta meghonosítani hazánkban. Ez a telefonközponttípus volt abban az időben a legbonyolultabb, legsokoldalúbb rendszer. A Rotary 7A1 elnevezésben a 7-es számjegy a rendszercsaládot, az A betű a nagyvárosi többközpontos típust, az 1-es számjegy pedig a fejlesztési sorozatszámot jelenti. A végleges döntés előtt, a hazai gyártás és szerelés feltételeinek biztosítása érdekében, tárgyalásokat folytattak a szóba jöhető belföldi vállalatokkal. A gyártási jogot 1925-ben az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. nyerte el, és az első telefonközpontok elkészítésére meg is kötötték a szerződést. A kész gyártási dokumentációkat részben az antwerpeni Bell-cégtől, valamint a londoni Standardtól kapták. Ezzel a döntéssel hazánkban új iparágak fejlődtek ki, amelyek évtizedeken át sok embernek adtak biztos megélhetést az egész ország területén. Az új, automata telefonhálózat megvalósítására ötéves fejlesztési tervet dolgoztak ki, öt főközponttal, tizenegy mellékközponttal, valamint egy helyközi központtal. Ezeket a telefonközpontokat szövevényes, ún. decentralizált rendszerben tervezték működtetni. Az automatizálást úgy kellett végrehajtani, hogy az automatikus központok a manuális központokkal is együtt tudjanak működni, és a távbeszélő-szolgáltatásban ne lépjenek fel zavarok. A Krisztina-központ tényleges üzembe helyezését megelőzően, március 24-én már 85 előfizetőt előzetes kipróbálás, illetve megfigyelés céljából bekapcsoltak a központba azért, hogy az új automatikus szolgálat minden irányú kifogástalan menetéről meggyőződjenek. Minden állomáshoz 20-20 darab megfigyelőlapot osztottak, amelyekre a megfigyelés eredményeit a lehető legpontosabban fel kellett jegyezni. A megfigyelőlaphoz csatolt útmutató tartalmazta az újdonságnak számító számtárcsás telefonkészülék használati útmutatóját is. Az alapos előkészítést és a precíz szerelési munkákat követően elérkezett a nagy nap, a bekapcsolás és átterhelés napja. 99
