Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008

Bartók Ibolya: Nagy elődeink: Dr. Hennyey Vilmos

Hennyey Aranka (1900-1987) gyógytornász volt, a Nemzeti Tomaegylet tomatanító kép­zőjén végzett. Említést érdemel, hogy a tornászcsapat tagjaként 1928-ban részt vett az Amszterdamban megrendezett olimpián, ahol összetettben negyedik helyezést értek el.70 Férje, dr. Homung Andor71 okleveles gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora, életét a kutatásnak szentelte. Egyetlen gyermekük, Homung Zsuzsanna (1930) építészmérnök és keramikus még személyes élményein keresztül őrzi a nagyszülők, köztük dr. Hennyey Vilmos emlékét, szellemi örökségét. Ő az, aki ezt az örökséget férjével, Amóth Lajos (1929) Ybl-díjas építészmérnökkel, címzetes egyetemi tanárral együtt gyermekeik-Amóth Adám (1957) építészmérnök és Amóth Balázs (1960) kamarazene-tanár - által átörökít­hetik a jövő nemzedékébe, azaz Hennyey ükunokáiba.72 Aranka ikerpárja, Hennyey Irén (1900-1981) kereskedelmi és pénzügyi végzettséggel rendelkezett, s mivel soha nem ment férjhez, szüleivel egy háztartásban élt. A szülők 1950 januárjában, illetve decemberében bekövetkezett halála után, a nemesi Hennyey név egyedüli viselőjeként, 1951 nyarán a Bartók Béla úti családi lakás, illetve Budapest elhagyására kényszerült, azaz kitelepítették a Heves megyei Erk községbe. A családi emléke­zet szerint szülővárosa, illetve rokonai utáni vágyakozásának eredményeként bár 1955-től még Dunaharasztiban volt bejelentve, valójában már Budapesten lakott, és a Rimamurány vasipari cég Nádor utcai kirendeltségénél dolgozott. Tehát 1955-től 1981 -ben bekövetke­zett haláláig testvérével és annak családjával a Reguly Antal utcában élt. A harmadik lány, Hennyey Palika73 (1902-1988) hegedűművésznek tanult, két évig Hubay Jenő tanítványa volt, 1919-ben azonban tanulmányait félbehagyva férjhez ment Hennyey (Erb) Gusztáv74 századoshoz, későbbi külügyminiszterhez. Erb Gusztáv apósa kérésére vette fel a Hennyey nevet, hogy azt továbbvigye. A sors azonban másként ren­70 Az olimpiai tornászcsapat tagjai: Hámos Mária, Hennyey Aranka, Herpich Rudolfné, Kael Anna, Kövessy Margit, Pályi Margit, Rudas Irén, Szeder Nándomé, Szöllősi Ilona, Tóth Judit. http://wikipedia . 7'Homung Andor (1898-1974) gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora: A budapesti műegyetem el­végzése után, 1922-ben a Ganz Vagon- és Gépgyár kutató és fejlesztő osztályán dolgozott. A nagynyomású nyersolaj motorok technológiai kérdései mellett fő szakterületét a köszörülés és a köszörűkorong gyártása képezte. Utóbbi fejlesztésén a Ganz-gyárban, a Vasipari Kutató Intézetben, a Gépipari Technológiai Intézet­ben és a Gépipari Tudományos Egyesületben tevékenykedett. 1951-től az MTA Műszaki Tudományok Osztá­lya gépgyártási szakbizottságának tagja volt. Rendszeresen publikált, mintegy száz szakcikke jelent meg. A Gépipari Tudományos Egyesület Pattantyús Abrahám Géza-díjjal tüntette ki. 72 Az Amóth család - Zsuzsanna és férje, valamint családos gyermekeik — a dr. Homung Andor által építtetett Reguly Antal utcai családi házban lakik. 73 A dr. Hennyey Vilmos és egykori főnöke, Heim Péter közötti szoros barátság ékes bizonyítékaként idézhetjük fel a családi történetet, miszerint miközben Hennyeyék harmadik gyermeküket várták, s gondolván, hogy a két lány után fiuk születik, Hennyey Heim Péter fiára, Heim Pálra gondolva azt mondta: Nekem is kell egy kis Palika! Olyannyira akarta ezt, hogy amikor megszületett harmadik leánygyermekük, a néven nem változta­tott, Palikának keresztelték. Megjegyzendő, hogy Hennyey Palika születésekor dr. Heim Pál (1875-1929) már a Budai Irgalmasrendi Kórház gyermekosztályának főorvosa volt. 74Hennyey (Erb) Gusztáv (1888-1977) vezérezredes, külügyminiszter: A hadapródiskolát Budapesten végezte, az I. világháborúban csapat- és vezérkari beosztásokban szolgált, majd 1917-ben százados lett. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, 1925-től Párizsban, Belgrádban és Athénban volt katonai attasé. 1933-ban a vezérkari főnökség 2. osztályának vezetőjévé, 1938-ban vezérőrnagyként az 5. gyalogdandár parancsnokává, 1941-ben altábornagyként a H. hadtest parancsnokává, 1942-ben a gyalogság felügyelőjévé nevezték ki. 1943-tól a Honvédelmi Minisztérium csoportfőnöke, 1944. augusztus 29. és október 15. között vezérezredes, külügyminiszter volt. A nyilasok még októberben letartóztatták, Sopronkőhidán raboskodott, ahon­nan Ausztriába vitték, 1945-ben az amerikaiak szabadították fel. Élete végéig Münchenben élt. írásai közül a Magyar erőfeszítések a második világháború befejezésére (Köln, 1965) című művét említhetnénk. 169

Next

/
Oldalképek
Tartalom