Postamúzeumi évkönyv, 1989

Tanulmányok - Krizsákné Farkas Piroska: A távbeszélőközpontok fejlődése 1945 után

december 14-én helyezték üzembe Kőbánya-Újhegyen, majd 1980-ban még 12 db-ot a város különböző pontjain. Alkalmazása vidéken is elterjedt (Pápa, Kistelek, stb.) A központok rendszerében a közeli jövőben ismét váltás várható, az új típus az elek­tronikus központ. Az elektronikus központok működési elvüket tekintve alapvetően kü­lönböznek minden korábbi elektromechanikus típustól, mivel — mozgó alkatrészt nem tartalmaznak, — a hang-információt hordozó villamosjelet nem eredeti, hanem kódolt formában kapcsolják, — a kapcsolási műveleteket számítógéprendszerű elemek vezérlik. Jellemző ezekre a központokra; — elsősorban a vezérlés miatt —, hogy szolgáltatásaik skálája szélesebb, a környezeti feltételek változásaihoz rugalmasabban és egyszerűbben illeszthetők, a műszaki hibák valószínűsége lényegesen kisebb és helyigényük is kisebb. Ezzel szemben viszont egyelőre jóval drágábbak, a hálózati ingadozásokra nagyon ér­zékenyek, a klímaberendezés miatt energiaigényesebbek és mennyiségileg kevesebb, de minőségében komolyabb karbantartási hátteret kívánnak. Az első ilyen típusú központok üzembe helyezését a Posta a VII. ötéves terv utolsó éveiben tervezi, éspedig helyi és hely­közi hálózatban egyaránt — együttműködve természetesen a meglevő hálózattal. Az együttműködés illesztési feladatait itt is az új típusú központ látja el. E központok telepí­tésével egyidejűleg (bár tőle függetlenül) a még meglevő rotary központok (7A2, 7DU) kiváltása is időszerűvé vált, ennélfogva várható, hogy a kiváltás — természetesen csak a gazdasági lehetőségek által meghatározott lendülettel — mindenütt ezzel az új típussal fog megtörténni. A központok fejlődésének folyamatában meg kell említeni az ún. ECR központokat is. Jelentős kísérlet eredményeként a BHG fejlesztette ki főközponti rendszernek, azon­ban főként kapacitása miatt nem vált be. A Magyar Posta kísérletképp hozta létre az észak-balatoni mintahálózatot a fent említett ECR központokkal. Az elektronikus vezér­lésű crossbar rurál (ECR) központok alkalmasak voltak a távhívásra is. Szektor központ­ként a nagykapacitású ECR 2000 és a kiskapacitású ECR 400 alkalmazható, végköz­pontként az ECR 21, ECR 41, és az ECR 43 kiskapacitású az ECR 401 közepes és az ECR 2001 nagykapacitású központok alkalmasak. Az ECR központokat is már AR rend­szerű központokkal váltják ki. Az ARM 503 típusú központok az ARM rendszeren belül a legkisebb ívpont kapacitásúak. Az automata távbeszélő hálózatban szektor központként célszerű alkalmazni a rurál hálózatban. Két típusát ismerjük, az ARM 503/1 változatnál a crossbar kapcsológépek dugaszolhatóan csatlakoznak a keretekhez, az ARM 503/2 válto­zatnál a kereten belül a gépek fixen vannak kábelezve. Az ARK végközpontok az előfize­tők részére a városi központokkal azonos szolgáltatásokat nyújtanak.és könnyen bővíthe­tők. A végközpont hívásfelépítéséhez egy fölérendelt központ közreműködése szükséges. Az AR rendszerben a fölérendelt központ ARM 201 vagy ARM 503 típus lehet. A fölé­rendelt központba centralizált regiszter elrendezést több végközpont is igénybe vesz. Ezzel a megoldással az ARK végközpontok áramkörei leegyszerűsödnek a regiszternek jobb forgalmi kihasználást biztosítva. Az ARK 511 típusú végközpontnak 30, 60 és 90 állomás kapacitású kiépítésük van. Az ARK 522 típusú végközpont maximálisan 100 állo­más kapacitású és 100-as lépésekben 2000-ig bővíthető. 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom