Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-19 / 15. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JANUÁR 19., SZERDA A Művészeti és Szabadművelődési Alapítványról Tavaszi pályázat, eredmények, tervek Holnap, január 20-án jelenik meg a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány tavaszi pályázata. Ez alkalomból tartott tegnap tájékoztatót a tavaly januárban (támadások kereszttüzében) megalakult alapítvány ügyvezető igazgatója, Kovács Sándor, aki egyúttal eddigi működésükről és terveikről is beszámolt megújítják szakértői gárdáju1993-ban ősszel és tavasszal írtak ki pályázatot 322,6 millió forintos költségvetési támogatásuk elosztására. A beérkezett 5200 pályázat közül 2857 kapott támogatást az alapítványtól. A nyertesek jegyzékét megjelentették, ezen kívül minden egyes pályázatot bárki megtekinthet a Vigadóban lévő adattárukban. E nyilvánosság is a felelős és szakszerű munkára kényszeríti, amelynek tapasztalatairól tavaly októberi közgyűlésükön tanácskozott a pályázatok elbírálásában részt vevő 150 szakértő, illetve a szakkuratóriumok tagjai. A közgyűlésen kijelölt bizottság új értékelőlapot dolgozott ki. Ugyanakkor a hazai egyesületek és szervezetek ajánlása alapján idén kát és szakkuratóriumukat is, hogy a „becsontosodást” elkerüljék. Egyöntetű elismerés kísérte a pályázók részéről a szakszervezeti kuratórium működését, amely a szakszervezeti kulturális intézmények támogatására a költségvetésből kiutalt 55,8 millió forintot osztotta szét. Idei januári pályázatokat februárig értékelik, és a támogatásokat azonnal utalják, hogy biztosítsák ezen intézmények folyamatos működését. Az alapítvány vagyonául felajánlott Vörösmarty téri épület és a kezelésbe kapott Pesti Vigadó működtetéséből 60 millió forint nyereségük maradt 1993-ban (miután „kitermelték” a 150 millió forint üzemeltetési összeget), amelyet 8 százalékos költségmegtakarítással és 38 százalékos bevétemelke- déssel értek el. Bizonyítva, hogy a korábban veszteséges épületegyüttest alapítványi formában hatékonyabban lehetett működtetni. A költségvetési támogatásétól elkülönített számlán kezelt, vállalkozásra fordítható összegből részben felújítási munkákat végeznek, nagyobb részét visszaforgatják a kultúrába. Idén a komolyzene elsődleges támogatásáról döntöttek: 50 százalékos bérleti díj kedvezményt adnak komolyzenei és jótékony célú koncertekre (a kuratórium egyedi elbírálásai alapján), vezető hazai nagyzenekarok, illetve kamarazenekarok részvételével koncertsorozatokat, karácsony előtt vidéken adventi-hangversenyeket rendeznek. A Zeneakadémiával közösen megszervezik a fiatal előadóművészek versenyét, s a fődíjasokat külföldi mester- kurzusokra juttatják ki. Legjelentősebb vállalkozásukként CD-lemezeken jelentetik meg az ötvenes évek után komponált jelentős kortárszenei műveket. Drámapályázatot szerveznek, a nyertesek darabjainak bemutatását, illetve publikálását támogatják. Tavaszi pályázatukon három témában lehet támogatást szerezni: Művelődési és művészeti táborok szervezésére; Népfőiskolákra, iskolarendszeren kívüli oktatásra és felnőtt- képzésre, illetve országos és nemzetközi közművelődési rendezvények szervezésére. A pályázat beadási határideje: 1994. március 5. (d. v. s.) A Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány pályázatát január 20-ai számunk 9. oldalán közöljük. Mensáros László művészetéért Neves hazai művészek (Szörényi Éva, Törőcsik Mari, Tolnay Klári, Gulyás Dénes, Ránki Dezső) kezdeményezésére létrejött a Mensáros László Alapítvány. Az alapítvány céljai: — A Mensáros László szereplésével készült felvételek megőriztetése, kérés ezek megfelelő karbantartására, időnkénti közvetítésének lehetőségére az illetékes szervektől. Támogatás nyújtása különféle előadó-művészeti rendezvények, gyermekek körében tartott versenyek számára, amelyeknek szerepe leA ceglédi Suzuki-szalon bemutatótermében a közönség a hét végén láthatta először azt a szamurájszobrot, amelyet Varga Gábor keramikusművész a gépkocsisorsolás alkalmából készített. A városban alkotó művészt mindig is vonzotta a klasszikus formák varázsa, a bűvkörükben élt. A népi kerámia- és a porcelánművészet indíttatására az 1970-es években a mezőtúri fazekasházban. majd a fiatal művészek stúdiójában sajátította el a szakma A Szamuráj-szobrocska hét a magyar színházi kultúra nemes hagyományainak to- vábbörökítésében. A Mensáros László-emlék- érem nevű művészeti díj évenkénti odaítélése egy olyan egyénnek, aki pályája során az előadóművészet különböző ágaiban kiváló teljesítményt nyújtott. Az emlékplakett elkészítését Kutas László szobrászművész adományként ajánlotta fel az álápít- vány támogatására. Terveik között szerepel egy képekben és személyes visszaemlékezésekben gazdag tartalmú emlékkönyv öszcsínját-bínját. Ezt követően a kerámia és a szobrászat ötvözetével igyekezett kialakítani a saját világát, s ezen belül meglelni az egyéni stílusjegyeket. Ennek a pályának igazából nem voltak teljesen lezárt korszakai, a művész a folytonosságra törekedett. Varga Gábor bizonyította az elmúlt években — a népművészetből táplálkozva —, hogy a kerámia mennyire hasonlíthat) a szobrászathoz. Fontos a sokoldalúság, a szeretet és alázat. Ő például egy síremlékhez vagy a Szabadság-szobor eszmeiségéhez ilyen alázattal közelít. Felfogásában lényeges a játékosság akkor is, amikor egy üzlet cégérét elkészíti. S temé- szetesen minden mű alkotásakor elsődleges az anyag és az ember tisztelete, s nem utolsósorban a közérthetőség. Nem kis felelősség a kerámiát kivinni az utcára — ízlést formál, a város arculatát alakítja. Ugyanakkor belül a felgyülemlett élmények, gondolatok egy-egy kisplasztikában, szoborban öltenek formát, hogy aztán később majd egy kiállítóterem látogatóit inspirálják gondolkodásra, elmélyülésre. szeállítása, amely Mensáros László életútjától, művészi pályájáról, nézőire, hallgatóira, munkatársaira tett hatásáról áttekintést adhat a szélesebb körű közönségnek, illetőleg az utókornak. Az alapítvány kuratórimua: Vámos László elnök, Hexendorf Edit titkár, valamint többek között Berényi Gábor, Dunai Tamás, Esztergályos Károly, Görgey Gábor, Gyurkovits Tibor, Huszti Péter, Németh G. Béla, Pécsi Ildikó. (Az alapítvány címe: 1012 Budapest, Várfok u. 15/b. IV. 3.) embléma ? Varga Gábor keramikusművész reménykedik A ceglédi Suzuki-szalon arculatának megtervezésekor önkéntelenül is a szamuráj figurájára gondolt a festő — amely az erő, a fürgeség, a tehetség, az állóképesség és egy ősi kultúra szimbóluma. Miután a szobor elkészült, kiderült, hogy a Suzuki cégnek van egy Szamuráj autómárkája. A magyarországi gyár vezérigazgatójának és menedzserigazgatójának megtetszett az alkotás. Ők akként vélekedtek, legyen ez a cég új emblémája. Már csak az kell, hogy Suzuki úr áldását adja rá. A jelek szerint erre jók az esélyek. SZÓ — A Himnusz „születésnapja”, 1823. január 22-e, néhány éve a Magyar Kultúra Napja, amelyet megyénk nagyobb településein is megünnepelnek. Monoron Nemeskürty István történészprofesszor előadása a keresztény magyar kultúra ezer évéről hangzik el, s a református nagytemplomban kultúranapi előzetesként, január 21-én. Érden, a Polgárok Házában (2-én, este 6 órakor) Kölcsey-emlékműsort szerveznek, melyet a Domonkos Béla 60. születésnapi szoborkiállítása előz meg. Vácott — szintén a Magyar Kultúra Napjára emlékezvé — Madách Imrét idézik holnap, január 20-án születésének évfordulóján. Bubik István színművész és a Hegedős Együttes közreműködésével. * A Magyar Kultúra Napja alkalmából ad koncertet a Magyar Állami Hangversenyzenekar január 22-én, szombaton fél nyolckor a Budapest Kongresszusi Központban. A zenekart vezényli és zongorán közreműködik Vásáry Tamás. Műsoron Lisz: A-dúr zongoraversenye, KodályFelszállott a páva és Bartók Concerto című műve szerepel. * A Magyar Kultúra Napjára emlékezik ünnepi kórushangversenyével a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége és a Magyar Zenei Kamara január 23-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Néprajzi Múzeumban. A Hinmusz közöse eléneklése után Liszt, Bárdos Lajos. Bartók Béla, Kodály Zoltán, Mosonyi Mihály, Fasang Árpád, Petro- vics Emil és Halmos László legszebb kórusművei, valamint csángó népdalcsokor hangzik fel. Az ünnepi hangverseny a Szózat közös elé- neklésével zárni. — KÉP Suzuki úr áldásán múlik Szamuráj lesz-e az új Zenével a gyermekekért Gödöllőn Kamaraestet rendeznek a gödöllői Chopin Zeneiskolában, bevételét szociális otthonokban élő gyermekek javára fordítják. A zenei est szombaton, január 22-én 19 órakor kezdődik. Közreműködnek Balogh Péter zongorán, Tóth Benedek vibrafo- non. A műsoron Johann Sebastian Bach- és Debussy-művek, ragtime-ok, dzsesszátiratok szerepelnek. Egy nyugdíjas pedagógus portréjához Múltja volt a megtartó erő A Szarvas köz szűk sikátor Vác belvárosában. Az utca közepén épphogy elférne egy személyautó. A szemközti porta kutyája azt is megugatja, aki átellenben csönget Tóthné Dévánszky Erzsébet tanárnő kapuján. Miközben ő odabent a nagyszobában csendben rakosgatja dossziéjait, rendezgeti emlékeit. Meg kell azoknak maradniuk — mondja a nagy szobaasztal ■ lapjára támaszkodva. Huszonöt év alatt sokszor hangoztak el efölött az öreg bútor fölött bölcs gondolatok, születtek itt ragyogó ötletek, tárultak fel emberi sorsok, fogantak tervek, kollégák megsegítésére. Mert ennyi ideig „írták” itt az országszerte híres, váci Nyugdíjas Pedagógusklub történetét, amelynek az elmúlt negyedszázadban alapítója, vezetője, éltető lelke volt Erzsiké néni. Eleinte az egész váci járás a városi klubhoz tartozott, s töb- bé-kevésbé ide járnak még ma is összejövetelekre a kollégák. Tartottak eddig klubnapokat Dunakeszin, Gödön, Nagymaroson. Igaz, ma már nem százak, legfeljebb hatvan-hetven nyugdíjas jár el a rendezvényekre. Ennek az az oka, hogy mostanában pótolni akarják a kis nyugdíjukat. Maradék energiájukat óraadásra, kisebb-nagyobb munkákra fordítják a még fiatalabbak. Az idősebbek közül meg sokukat el kellett már búcsúztatni... Ezek a legszomorúbb események az életükben. A beteglátogatás sem vidám, bár meleg, baráti gesztus, amit szintén Erzsiké néni gyakorol legtöbbet. Am a huszonöt éves történet nemcsak ebből áll, hanem soksok színes emlék szövetéből. Felejthetetlen bel- és külföldi kirándulásokból, gyógyfürdők közelében töltött nyaralásokból. Ezek az utak pedagógus módra szerveződtek. A történelmi emlékhelyeken előre felkészült klubtag mondott beszédet, ismertetőt. Az élményeket mindig feldolgozták, megírták. Sőt, emlékeztetőül, az Életképek című kiadványsorozatban meg is jelentették. A tanárnő most rendezgeti az iratait. A dokumentumokat leadja a váci múzeumnak. Megszerkeszti az Életképek következő füzetét. — Jó ez a csend, itt lehet dolgozni — mondja a tágas lakás falai között, ahol, ha nem keresik a klubtagok, talán több is mint két évtizede már, hogy magára maradt. Bár társként ott maradnak az emlékék, a gondolatok, az őt foglalkoztató betegek sorsa. Akiket azután is látogat még, hogy a huszonötödik évben, fáradtságra hivatkozva lemondott a vezetői posztról. Galambos Ferenc tanár úr, a kortárs és a pályatárs, Vác talán legnépszerűbb, s a várost legjobban ismerő nyugdíjas tanára méltatta eddigi munkásságát: Szinte hihetetlen, hogy Erzsiké nyugdíjas létére ennyit tudott produkálni, fiatalokat megszégyenítő módon, a mögöttünk hagyott 25 év alatt. A Kőrös menti Gyomáról indult néptanító belső, megtartó erejének forrása a múltja volt. A kilencgyermekes család leánya azt a tanítóképzőt végezte, melyből a legszilárdabb hivatástudattal léptek ki a tanítványok. Volt állástalan magántanító. Iskolaigazgató Foton, osztály- vezető Vácott, s aztán megint iskolaigazgató Alsógödön. A gyönyörű pálya még nem ért véget, csak új fejezete kezdődik. Kovács T. István Kovács Margit: Betegápolás II. (kerámiarelief)
