Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-28 / 251. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK Összeült a lengyel kormány Változtatnak az adópolitikán Tegnap délelőtt megtartotta első ülését az új lengyel kormány. A munkajellegűnek minősített tanácskozáson nem jelent meg Lech Walesa államfő. Waldemar Pawlak miniszterelnök tegnap interjút adott a rádiónak, amelyben hangsúlyozta, hogy kormánya „munkakormány” lesz, abban az értelemben is, hogy munkahelyeket, és a munkához jó légkört kíván teremteni. Egyik első feladatának minősítette az adó- és vámügyi apparátus rendbetételét, hogy az ezeken a területeken növekedő bevételekből javítani tudjanak például az oktatás és a mezőgazdaság helyzetén. Ami az árak alakulását illeti, erről Pawlak nem tudott nyilatkozni, mondván, hogy előbb meg kell vizsgálniuk az állam pénzügyi helyzetét. A reprivatizációról szólva tulajdonképpen az előző kormányok politikájának folyttatását helyezte kilátásba azzal, hogy ezt ott kell végrehajtani, ahol az államosítás törvénysértő volt. (Magát a törvényt azonban érvényesnek tekintik.) Hozzátette: a reprivatizációnak időhatárt kell szabni, hogy az ügyek ne húzódjanak évekig, bizonytalanságot okozva. A külpolitika eddigi vonalának „bölcs folytatása” mellett foglalt állást, amelynek a sokoldalú, a Nyugattal és a Kelettel egyaránt folytatott együttműködésre kell épülnie. A NATO-tagsággal kapcsolatban úgy vélte, olyan megoldást kell találni, amely mind a Nyugat, mind a Kelet számára elfogadható. Gamszahurdiáék visszavonultak A grúz kormánycsapatok kiűzték a száműzött elnök, Zviad Gamszahurdia híveit Sze- nakiból. Ezzel már csak két város, Hobi, illetve a Gamszahurdia főhadiszállásának számító Zugdidi maradt a lázadók kezén. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint Szenakit kedden késő este szabadították fel a kormányerők, miután a gyengén védett északi részek felől benyomultak a város központjába. Gamszahurdia emberei a közeli Civi folyón túlra, Zugdidi irányában vonultak vissza. Bár kisebb viták még folynak az október 30-án hatályba lépő igaz- ságtételi törvény alapján meginduló büntetőeljárások köréről, annyit máris leszögezhetünk: a magyarországi rendszerváltozás szempontjából történelmi jelentőségű döntés született. Hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy négy évvel a kommunista rendszer bukása után, ha megkésve és mégoly nehezen is, de végül mégiscsak győzött az igazság: győzött az igazságtétel legalább részben valóra váló régi követelése. Hogy mennyire jogos és természetes ez az eredendően népi követelés, azt mi sem mutatja jobban, mint a rendszer- változás kezdeti, 1989-es időszakának széles körű társadalmi igénye és törekvése az igazságtétel (s egyben az elszámoltatás) megvalósítására. Emlékezzünk csak vissza: a történelmi igazságtétel (beleértve az ország tönkretételéért legfőbb felelősséggel tartozó egykori vezetők és haszonélvezők elszámoltatását is) akkor még kulcsszava volt a rendszerváltozásnak! Minden új, a szabad, független és demokratikus Magyarország megteremtésében szerepet vállaló pifl. Wözgalom és bármijypn Ipj^önilés egyöntetűen magáénak vallotta az igazságtétel (és az elszámoltatás) követelését, kivéve természetesen a kommunisták utódpártjait és a hozzájuk közel álló baloldali szervezeteket. Ott szerepelt a történelmi igazságtétel valamennyi volt ellenzéki párt programjában, s így méltán került be a szabad választások nyomán felálló új parlament első törvényének szövegébe is. Csak hónapok múltán derült ki, hogy az a két, magát liberálisnak nevező párt, amely választási kampányában még a leghangosabban követelte a kommunista rendszer bűnöseinek felelősségre vonását, igazából nem akarja az igazságtételt, sőt a leghevesebben támadja azt. Gondoljunk csak képviselőik ékesszóló parlamenti eszmefuttatásaira, már a Zétényi—Takács-féle első igazságté- teli törvényjavaslat vitájában is. Képmutató módon a keresztény megbocsátásra, a megbékélésre és az emberiességre, illetve a jogállamiságra hivatkoztak beszédeikben és minden fórumon. Az érzelmekre való hatás, a szellemi bűvészmutatványok és a jogi csűrés-csavarás legváltozatosabb formáit felhasználva próbálták bizonyítani az igazság- tétel „jogellenességét”, a keresztényi tanításokkal való „ösz- szeférhetetlenségét”. Horvát vérengzés Közép-Boszniában Megadta magát a Egy svéd ENSZ-alakulat bejutott a közép-boszniai Stupni Do helységbe, s a faluban meggyőződhetett arról, hogy a horvátok a hét végén valóban terrorakciót követtek el — közölte kedd este Ulf Ur- likson ezredes, a skandináv ENSZ-kontingens parancsnoka. A faluban mindenütt holttestek hevertek, az egész település elpusztult, nyilvánvalóan védtelen emberekre támadtak — mondta a svéd tiszt, aki szerint vizsgálatot kellene kezdeni az ügy feltárására. Az ENSZ-alakulat napokig nem juthatott be a faluba, mert a horvátok ezt nem tették lehetővé — nyilván el Az izraeli légierő tegnap rajtaütést hajtott végre az Irán- barát iszlám fundamentalista palesztin szervezet, a Hezbollah két dél-libanoni állása ellen — közölték szidóni biztonsági források az AFP- vel. A légitámadások célpontját a Dzsebel Száriban és Mlitában lévő Hezbollah-ál- lások képezték. Egy izraeli akarták tüntetni a bizonyítékokat — mutatott rá Urlikson ezredes. Szarajevóban megadta magát a köztörvényes bűncselekmények elkövetésével vádolt második dandárparancsnok is, s ezzel befejeződött a boszniai fővárost védő muzulmán fegyveres erőkben kiépült maffia elleni támadás. Ezt jelentették tegnap hírügynökségek a szarajevói rádió bejelentésére hivatkozva. A muzulmán hadsereg katonai rendőrsége kedden hajnalban kezdett nagyszabású akciót a bűncselekmények elkövetésével vádolt két alakulat parancsnokainak és katonáinak katonai szóvivő megerősítette: „gépeink támadták a Dél- Libanon keleti szektorában, Dzsebel Száriban lévő Hez- bollah-állásokat”, a lövedékek „célba találtak” s a repülőgépek „biztonságban visz- szatértek támaszpontjukra”. Három izraeli katona megsebesült kedden, amikor a Hezbollah ágyúzta az Izrael által Dél-Libanonban létesímaffia elfogására. Egész napos harcok után Ramiz Delalic, a 9. dandár parancsnoka kedd este megadta magát, Musan Topa- lovic, a 10. dandár parancsnoka embereivel a Trebovac hegynél lévő épületekben bari- kádozta el magát. Heves harcok után tegnap hajnalban jött elő búvóhelyéről Topalo- vic. A biztonsági alakulatok mintegy 200 katonát vettek őrizetbe. Azzal vádolják őket, hogy tagjai voltak a bűnbandának, amelyek sorozatban támadták meg és rabolták ki a Szarajevóban dolgozó külföldi újságírókat és a humanitárius szervezetejt munkatársait. tett „biztonsági zónában” lévő állásukat. Tegnapi közleményében az Amal azt állította, hogy előző éjjel támadta az SLA-nak a biztonsági zónában lévő állását, s harcosai összetűztek az Izraelhez hű SLA-milicistákkal. Az izraeli erők ezután a zóna északi részén több falut lőttek — így a közlemény. Az SLA cáfolta az Amal állításait. A nagyvilág hírei ¥ Lengyelországnak a NATO-ba vezető útja hosz- szú és költséges lesz, de ennek nincs alternatívája •— jelentette ki Piotr Kolo- dziejczyk altengemagy. Az új lengyel nemzetvédelmi miniszter kedden este foglalta el hivatalát, és ebből az alkalomból röviden nyilatkozott újságíróknak. Az. ENSZ-nek világszerte készenléti erőket és katonai raktárakat kell létrehoznia tagállamaiban, hogy gyorsan reagálhasson a konfliktusokra. Jelenleg a feltételek teljes mértékben hiányoznak — idézte tegnap a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) jelentését az AP. Hosszabb szünet után ismét külföldiek lakta házak ellen elkövetett merényletről számoltak be a német tömegtájékoztatási eszközök. Tegnapra virradóra Saarbrücken-Klarent- halban ismeretlen tettesek megpróbáltak felgyújtani két, túlnyomórészt törökök lakta házat. Izraeli légitámadás Dél-Libanonban VÉLEMÉNY Csapda és Sajnos, nem is egészen eredménytelenül. Ugyanakkor ezek a képviselők — csaknem az egész tájékoztatás támogatásával — azt sugallták, hogy a magyar nép többsége nem is akar semmiféle igazságtételt. Úgyhogy legjobb lenne, mondták, ha végleg fátylat borítanánk a múltra... S ami a legfelháborítóbb volt valamennyi hazugság között: azt a képtelen és rosszindulatú vádat igyekeztek elhitetni, hogy az igazságtételi törekvések mögött a bosszú, a leszámolás ordas indulatai húzódnak meg, s ezért az igazságtétellel csak elszabadulna a pokol, kezdetét venné a féktelen megtorlás... Mindebből persze egy szó sem igaz, és semmi alapja sincs. Mégis, a múlt rendszerhez oly sok szállal kötődő ellenzéki sajtó csaknem három évig folytatta a célzatos hangulat- keltést, kíméletlen össztüzet zúdítva az igazságtételre és az ennek megvalósításán fáradozókra. Céljuk nyilvánvaló volt: a közvélemény félrevezetése, az igazságtétel eszméinek lejáratása, s végső soron: az igazságtétel meghiúsítása. Mint tudjuk, e szemérmetlen manipuláció során még attól sem riadtak vissza, hogy összemossák a diktatúra bűnöseit és áldozatait, s így az egész magyar népet bűnösnek, kolla- boránsnak nyilvánítsák. Ami természetesen égbekiáltó rágalom-. ^ ' 'T‘!ií [ I - A uA'JH IJ in y _ 1.1 i . . . .... j Belegondolni is szörnyű, milyen óriási kárt, milyen erkölcsi és eszmei zűrzavart okozott hisztérikus kampányával ez — a közvélemény túlnyomó részét befolyásoló — sajtó, s ez a nem is titkoltan mögötte álló ellenzék. Mind a sajtó, mind az ellenzék természetesen önmagáról állított ki ezzel szánalmas bizonyítványt az igazságtétel kiélezett, drámai vitájában. Hiszen voltaképpen mindkettő önmagát leplezte le, valódi hovatartozását árulta el, amikor még a bűnösök lehető legméltányosabb felelősségre vonását, vagy akárcsak bírósági eljárás nyomán történő puszta megnevezését is ellenezte. Az ellenzék felelőssége, főképpen a liberális pártoké, különös élességgel vetődik fel. ha figyelembe vesszük: az igazságtételi törvények többsége — mint erre több tekintélyes politikus is rámutatott — azért futott zátonyra az Alkotmánybíróságnál, mert a szükséges alkotmánymódosításokhoz és egyéb változtatásokhoz nem volt meg a parlamentben a kívánt kétharmados többség. Egy nyári MDF-es fórumon maga Boross Péter belügyminiszter is ezzel magyarázta az igazságtételi törvények addigi sorozatos kudarbumeráng cát. Azzal érvelt, hogy a választások után „a polgárinak nevezhető baloldal cserbenhagyta a kormányzó pártot ”, s ezért az 58 százalékos szavazati aránnyal „nem lehetett megváltoztatni az alkotmányt, az alaptörvényeket”. Sokan emlékszünk még rá, milyen elégedetten nyugtázta az Alkotmánybíróság júniusi két elutasító döntését Dörnbach Alajos, az Országgyűlés SZDSZ-es alelnöke. A második Zétényi-féle törvényt és a parlament elévülésével kapcsolatos elvi állásfoglalását megsemmisítő határozat kihirdetése után a prominens ellenzéki politikus örömtől sugárzó arccal, mosolyogva, szó szerint ezt nyilatkozta a tévé riporterének: „Végre minden lehetőség megszűnhetett arra, hogy bárkik, bármilyen jogcímen, bármilyen módon felelevenítsék ezeket a régmúlt ügyeket”. Nos, az alelnök úr ezúttal igencsak elszámította magát. Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése mindenesetre csattanós választ adott neki. Bebizonyosodott ugyanis: az igazságtétel követelése nem csupán jogos és szükséges, hanem — legalábbis az 1956-os forradalom és szabadságharc során elkövetett háborús és emberiségellenes bűntettek esetében — igenis alkotmányos, sőt, a nemzetközi jogi egyezmények értelmében, Magyarországra nézve is kötelező érvényű. Az már csák á történelem, a sors különös fintora, hogy az igazságtételnek ezt a részleges győzelmét tulajdonképpen az egykori kommunista vezetés most visszaütő „bumerángjának” köszönhetjük. Balsai István igazságügy-miniszter az Alkotmánybíróság határozatáról tartott sajtótájékoztatóján méltán jegyezte meg, a jelenlévő újságírók között némi derültséget és meglepetést keltve: amikor 1968-ban az enyhülés jegyében Magyarország csatlakozott a New York-i nemzetközi jogi egyezményhez, Kádár János és rendszere többi vezetői aligha gondolhatták, hogy éppen ennek alapján lehet, sőt kell majd bíróság elé állítani az 1956-os bűnök elkövetőit... De hát az igazság érvényre jutásának útjai gyakran kifür- készhetetlenek. S akár a bűnös ember, úgy a bűnös diktatú-