Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-04-04

1*97. Április 4 PAPAI LAPOK. S. IRODALOM. „Gyakorlati szakácskönyv" cím alatt olyan könyv jelent meg az Athenaeum kiadásában, mely minden tekintetbem . ritkitja párját, söt talán egyetlennek mondható a maga nemében. Szerzője gróf:' Festetich Andorne, szül. Pejacsevich Lenke grófnő, — a volt földmivelési miniszter neje, nemcsak a legelőbbkelő főúri hölgyek egyike, de akit egyúttal ugy ösmernek, mint aki a legszellemesebb, legimivéltebb magyar nők közé tartozik. Mind e tulajdonságok látszólag meglehetősen élénk ellentétben állanak ama képességekkel, amelyeket közönségesen egy szakácskönyv Írójáról feltételezni nem szoktunk. Ez az ellentét azonban csak látszólagos. Merte könyv, a mikor a főzésre megtanít, nem a szakácsnő szükkörü nézőpontján áll, hanem a világlátott jó magyar gazdaasszonynak ez irányban értékesíthető egész tudásával ajándékozza meg az olvasót. A könyv, mely különben Wlassics Gyula miniszternek van ajánlva, — bevezetésében egész tükröt nyújt tartalmáról. Olyan egyszerűen és határozottan állítja föl a gazdasszonykodás alapelveit, — azt, hogy a fölhasználandó anyag jó legyen, a szakácsné pontos és mindenekfölött tiszta, — hogy azok szinte a kijelentés erejével hatnak és imponálnak. A művelt, komoly hölgy nagy tudása, határozottsága érezhető minden utasításában és azért hatása a magyar gazdasszonyokra szinte kimaradhatlau. A kötet, mely gyönyörűen van kiállitva és 1 Írtért kapható, az Athenaeum kiadásában jelent meg. A „Sportélet" cimü első rangú szaklap a lóversenyekre ós a sport minden ágára nagy gonddal kiterjeszkedő, elegáns külsejű, képekkel is diszitett folyóirat. Őszi Kornél szerkesztő ós előkelő munkatársai : báró Podmaniczky Elemér, Halász Zsigmond, Dessewffy Arisztid, Kiszely Róbert, Oharonsek Bezső neve már magában is megmagyarázza azt a nagy kedveltségét, a melylyel a magyar közöuség oly méltán kitüntette a megbízható, eleven tollal megirt „Sportélet"-et, a mely feltámasztója a nálunk elhanyagolt sportirodalomnak. Ajánljuk a kitűnő szaklapot mindazok figyelmébe, a kik a sport, lótenyésztés, lóverseny iránt érdeklődéssel viseltetnek. Előfizetési ára egész évre 12 frt, versenyidényre (9 hó) 8 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt. (Kiadóhivatal: Budapest, IV. Szép utca 3 sz.). Az „1848-49-iki Magyar Szabadságharc története" cimü nagyszabású illusztrált munkából most jelent meg a 77. füzet, melyben Uracza György az egyesült orosz-osztrák hadak előnyomulásának kapcsán a győri csatát s Görgey és a kormány közötti ujabb viszály keletkezését mondja el a nála megszokott érdekességgel. Ez a füzet emlékezik meg az 1849-iki kolera-járványról is, amelyből megtudjuk, hogy alig két bét alatt csupán az orosz hadseregből több mint 14,000 ember esett a ragály áldozatául. A füzet képei ezek : Kossuth Lajos mint honvéd, Kolossy György, Lamberg gróf megboszulója, Kirohanás Komáromból 1849 jul. 3-án. A hegyesi csata 1849- jul. 14-én. Egy mezőgazdasági szaklap ingyen! Mezőgazdáinkra nézve hasznos tudnivaló, hogy nem kell külön gazdasági lapot járatni ok, ha a „Magyar Újság"'-ra fizetnek elő. Ez a kitűnő fővárosi lap ugyanis — mint értesülünk — legközelebb külön mezőgazdasági mellékletet indit meg, melyet előfizetői teljesen díjtalanul kapnak meg. Földrajzi és statisztikai zseb-atlasz. Stampfet Károly pozsonyi könyvkereskedő kiadásában egy ily cimü könyvecske jelent meg: Földrajzi és statisztikai zseb-atlasz. A mű bizonyára föltűnést fog kelteni, mert nemcsak az utazó közönségnek, de minden müveit embernek is nélkülözhetetlen kézikönyvét fogja képezni. A könyv kiállítása felette Ízléses ós diszes. Tartalma sokoldalúsága dacára pontos ós megbízható. A színes nyomású térképek, táblázatok és diagrammák kifogástalan kivitelűek ós könnyen áttekinthetők. A gazdag tartalmat, a valóban csinos kiállítást tekintve az ár 2 frt &0 kr. — valóban igen mérsékelt. Már csak ugy vagyunk a Lampel B. (Wodianer E. és fiai) budapesti kiadócégnél megjelent nagy nemzeti emlékművel, a Szalay-Baróti irta „Magyar Nemzet történeté"-vei, hogy nem hagyhatjuk azt emlitetlenül mindannyiszor, a hányszor egyegy ujabb fűzetet küldenek be hozzánk. Most az 58-ikat vettük, melyben folytatólag az I. Lipót császár-király uralkodási események, egyebek közt . a zentai csata és a karlovici béke előzményei iratnak le szokott vonzó előadásban. E fűzet egyik külön mümellékletét Székely Bertalan hatásos festményeinek egy igen sikerült reprodukciója, „az egri nők" ostromjelenete képezi; a másik különmellóklet I. Lipót egykorú arcképe. A szöveg között is számos illusztráció van. A „Zenélő Magyarország" zenemű folyóirat ápril elsei VII. füzete különösen érdekes és szép zenemüveket hoz. Tartalmazza: I. Zsadányi Ármánd kiválóan sikerült „ápponyi lakodalmas csárdását", n. Wagner Richard poétikus szépségű „Lohengrin" operájának részletét. III. Peneins Sojron remek „Krétai görög indulóját" s végül D'Amant Leó „Tengeren" cimü műdalát. Ily gazdagválasztékát ós a legújabb zenemüvek szine-javát találja meg a jó zene iránt érdeklődő közönség a „Zenélő Magyarország

1,1, minden füzeteiben. Minden füzet 10—10 oldal zenét ad. Egy-egy füzet ára 22 kr, s előfizetési ára az ép most meginduló II. évnegyednek 6 füzetben, 60 oldal zenetartalommal 1 frt. Előfizethetni a „Zenélő Magyarország" kiadóhivatalában, Budapest, VI. Csengery-utca 62a. honnan mutatványszámot bárhova ingyen és bérmeutve küldenek. „Az ezeréves Magyagyarország" Laurencic Gyula remek kivitelű folyóirata második füzetót is kibocsátotta. A félhavonként magyar, német és francia nyelven megjelenő diszmü tartalmának megválogatásáért Káeser Lipót szerkesztőt illeti az elismerés. Számos cikke közül kiemeljük színházainknak és képzőművészetünknek tavalyi eredményeiről, az uj kir. kúriáról, rendőrségünkről, irodalmi klubbjainkról közölt érdekes ismertetéseket; a berlini magyar telep, a párisi cigánj^ság életét szintén avatott toll rajzolja elénk. A főváros színházai, az uj kúria, a tordai hasadék sat. képei díszítik a 40 krajcáros füzetet; negyedévre csak 1 frt 80 kr az előfizetési ára. (Kiadóhivatal: Bpest, V. vácikörut 78. I. e.) „A. magyar nemzet, története" cimü tíz kötetes nagy munkából (milleniumi kiadás) az „Athenaeum" kiadásában most jelentek meg a 100., 101., 102, füzetek. Miután az egész munka körülbelül 200 füzetben fog megjelenni, ennélfogva mint örvendetes irodalmi tényt kell konstatálnunk, hogy az előre jelzett időben a munka felére értünk. Ez a most megjelent három füzet a nagy mű IX. kötetének, Ballagi Géza rendkívüli érdekes „A nemzeti államalkotás" (1815—1848.) cimü művének folytatása. A tudós szerző ezekben a füzetekben befejezi az 1830-iki országgyűlés ismertetését, majd az 1830iki kolerajárvány történetét irja meg, mely több helyütt parasztlázadásra vezetett, végül áttér az 1832—1836-iki országgyűlés történetére és a vallási sérelmi ügyek tárgyalása után megkezdi az országgyűlés legfőbb feladatának, az urbériség rendezésének ismertetését. Ezek a füzetek is tele vaunak igen érdekes szövegképekkel és mindegyik füzethez pompás műmellékletek vaunak csatolva. Ilyeuek „József nádor" arcképe „József nádor sírja a budai királyi sírboltban", továbbá a reform mozgalmakban oly számot tevÖ „Pesti Hírlap-" első számának hasonmása stb. Az egyes füzetek ára 30 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Ave Maria. Ily cimü zenemű jelent meg Valentin K. fia zenemükereskedő kiadásában, Wajdits Alajos dr., pécsi orvos, Rézbányai József dr. szövegére szerezte ezt a magasztos, felemelő zenét, mely mindenben illik a vallásos költemény tartalmához. A szerzője mély zenei érzékéről és nagyobb alkotásokra is hivatott talentumáról tanúskodó zenemű igen szép kiállításban jelent meg s Valentin Károly fia zenemükereskedósóben Pécsett 2 koronáért kapható. A tiszta jövedelem a pécsi szent Vinceegylet javára fordittatik. A mű Káldy Gyulának, az operaház igazgatójának van ajánlva. TOLLÜfgGYGYEL. Influenza, 1897. nát-hava. Mialatt az európai nagyhatalmak Kréta körül járják a görögpótló tanfolyamot és lefogják a kezét Vasszosz ezredesnek, ki folyton azt hajtogatja, hogy mindjárt zúzok és török . . . Mialatt Magyarországon azon tűnődnek az emberek, ki volt nagyobb : a nagy Kossuth Lajos, a ki azt mondta Hungária ő nagysága Turinban kinevezett örökös garde de damejának, a „morzsányi ' győző"-ntk: Pichler, Picliler, vigyázz Magyarországra! vagy a kis Kossuth Fezenc, a ki ugyanennek azt mondta : Pichler, Pichler, vigyázz magadra! . . . Mialatt Budapesten a politikai szőkék a barnákkal enyelegnek, a parlamenti törpék az óriásokkal incselkednek s a tisztelt Házban az összejérhetlenség miatt nem férnek össze a honatyák, a honfiuk és honszewtlelkek. Mialatt Kálmán Károly még Rosenberg Gyulán is talál leszedni való keresztvizet és Visontai Soma olyan madár lett, mely a saját fészkében székel. .. hej! szerkesztő uram, azalatt én itt e fürdőben élvezem azt a borsot, melyet a világ az orrom alá tör és melytől aztán nagyokat tüsszögök. Mert hát ilyen az élet, jajgatunk és tüszszögünk . . . mig végre a halál azt mondja : csitt 1 A halál az egyedüli a földön, a mely nem jár a divat után és kezdettől fogva azt mondta: csitt! De az élőktől, szerkesztő uram, bezzeg eltüsszöghet akár az Ítéletnapig, bizony nem fog szólni Önnek senki sem, legfelebb gondolni fog valamit. Őseink még „kedves egészségére" kívánták egymásnak ezeket az ei'UjUCíókat, de a mi korunk azt mondja: már kiment a divatból. Bizony-bizony kiment a divatból, hogy az emberek egymásnak valami jót kívánjanak, pláne „egészségére", inkább „két felségévé." Hogy miért jöttem épen ebbe a'_ fürdőbe ? Hm . . . először is nem jöttem épen, másodszor meg nem a magam jószántából, de a szerkesztői renumerációból uem telt másra. Különben érdemes szerkesztő uram, magának is melegen ajánlhatom. Valóságos gigerli ez a fürdőhelyek közt, mert itt még a férfiak is (zseb-)kendŐzik magukat. Hölgyek és urak egyaránt pazarul bánnak a h-orravalóval. Időjárás folyton nedves. Nem vagyok ugyan babonás, de arra mégis adok, hogy mit álmodom egy uj lakásban az első éjjel. Alig hogy e fürdőben szobauri kényelembe helyezkedtem, álom ült a szemeimre és egyszeriben csak egy hatalmas palota állott előttem és stentori hangou a következő már nem egészen ismeretlen dalt énekelte : Mikor a világra jöttem, Tátim azt kérdezte tőlem : Fiam, mit csináljak véled, Hová helyezzelek téged. Táti mondta, nű Komárom, Mámi mondta semmi áron Mikor én ezt meghallottam, A bölcsőből kiugrottam Es elkezdtem kiabálni: — Legjobb nekem Pápán állni! ez a mi örömtől En föleszmélek . . . Nini, hisz kollégiumunk . . . .Felugrottam és kebelemre öleltem. Osakhamar egy szerény külsejű, alkotmány lépett elő, melynek tetején madár fütyörészte : Gyalog jöttem, nem vasúton Az ihászi országúton A ki rám néz, tudja menten ; Hogy én „elkracholva" lettem, Hej ! de azért büszkén állok És gezéreszt nem csinálok, Hogy a sir, hol „Ők" elestek, Hely'tt a színház előtt, festek És azt mondják, mondogatják : Én vagyok a — no was wász — Honvéd-szobor Jün Ihászi! kedves repesve kis karcsú egy turul-