Pápai Lapok. 18. évfolyam, 1891

1891-09-06

márky Zsigmond; aladószedök: Hamvai Kovács Dávid, Eőri Szabó László, Györy Benjámin. Tiszti főügyész Szép Ábrabám, alügy védek Noszlopy lgnácz, Faiszi Ányos István. Levéltárnok id. Balassa lgnácz. Lajstromozó Tótb Lajos; számvevő Kuprics Mihály; földmérő Halász lgnácz, Fülöp József: főorvos Zsoldos János, Pukly lgnácz. — A járásokban, még pedig a veszprémiben: főszolgabíró Kocsi Horváth Sámuel; alszolgabirák: Hollósy László, Késinárky Gábor; esküdtek ifj. Balassa lgnácz, Katona Imre, Karácsony István; biztos SimogaM.— A pápai járásban fszb. Eőri Szabó Gábor; alszb. Békási Békássy lgnácz; esküdtek: Balogh Ádám, Vecsey Gábor; biztos Osváld Dániel. — A-devecseri járásban fszb. Kxm László alszb. Vecsey Károly; esküdtek Német János, Kőrösy József; biztos Martonfalvay János. Csesznek! járásban fszb. Kun József; alszb. Dombay lgnácz; esküdtek Faiszi Ányos Farkas, Molnár Dénes; biztos Szabó Antal. Beleértve tehát a főispánt is, az öszszes megyei tisztviselők személyzete 39-et tesz ki, s ezek látták el az összes közigazgatási és birói teendőket, megjegyezvén, mikóp a jobbágyok tekintetében az uriszékek jártak el, a melyeknek azonban — egy szolgabíró és egy esküdt — mint legale testimonium — szinte tagja volt. Ha ezen 64 óv előtti létszámot öszszehasonlítjuk a jelenlegivel, jelentékeny • különbözet tűnik elő, — mert eltekintve attól, hogy a tisztán az alispáni hivatalhoz tartozó alkalmazottak — és a járási szoigabiróságok létszáma nem sok különbőseget tüntet elő, — szaporodott a megyei közigazgatás az árvaszókkel, mely áll egy elnök, 3 ülnök, egy jegyző és a megfelelő segédszemélyzetből, felállíttatott továbbá a tanfelügyelőség, — a pénz ügyigazgatóság 19, — három adóhivatal 14 — a pénzügyőrség 20 személyzettel. Van ezen kivül a megyében törvényszék, egy elnök és 9 bíróval s a megfelelő mintegy 3ü segédszemélyzettel; — kir. ügyészség 5 személyzettel, öt járásbíróság (a Balaton-Füredit ide nem szá.mitva) 5 járásbiró és 10 aljárásbiróval ós a szükséges segédszemélyzettel. Ha hozzá vesszük ezekhez azon különféle bizottságokat, melyek a megyei közérdekű ügyek vezetése és intézésébe befolyni hivatvák: milyenek: a törvényhatósági bizottság, központi választmány, megyei állandó választmány, igazoló választmány, állandó biráló választmány, jegyző vizsgáló bizottság, megyei statisztikai bizottság, megyei gazdasági választmány, megyei magán pénztárakra felügyelő választmány, közegészség-ügyi bizottság, útfelügyelő választmány, lóavató bizottság, tenyész marhákat vizsgáló bizottságok, lótenyésztési bizottság, bikákat, kanokat-vizsgáló bizottság, ezen bizottság határozatai ellen beadott felebbezéseket elbíráló küldöttség, Veszprém megyei honvédsegélyző egyletre felügyelő választmány, közigazgatási bizottság, fegyelmi választmány, állandó biráló választmány, II-od fokú erdei kihágásí bíróság, nyugdíjba lépő tanítók munka-képességének megvizsgálására alakult bizottság, árva ügyek felebbviteli küldöttsége, a megyei és r. t. városok árvaszékeinek megvizsgálására alakult bizottság, törvényhatósági ipartanács tagjai, tisztviselők satb. nyugdíj alapját kezelő választmány, börtön vizsgáló bizottság, vármegyei pótadó elleni felebbezések elbírálására alakult küldöttség, Balatop. gőzhajózási bizottság, vasúti bizottság,— el kell ismernünk, hogy az ez előtt 64-éwelí — é'sTa jelen időbeni megyei tényezők létszáma között végetlen nagy a különbség. Tekintve most már, hogy a régebbi időben az alispáni díjazás 400, a szolgabiroké 250, az esküdteké 100—150 forintot nem igen haladott meg, — levén a tisztviselői állás nobile officium — most pedig egy iruoki fizetés is 600 frt körül van, elképzelhető, — mikóp az elóbbi és mostani e részbeni kiadások között mily óriási a különbség. A fent előadottakból a figyelmes szemlélő következtetést vonhat.le magának arra nézve, hogy tekintve — mikóp hazánk többi törvényhatóságai és ily módon igazgattatnak, — mily óriási azon apparátus, — mely az 1848. év előtti közigazgatás és törvénykezésnél alkalmazottakat e mai napon országszerte helyettesíti. Adja Isten, bogy a mily mérvben szükséges volt — és szaporodott az alkalmazottak száma, — s az ezzel járó közteher; oly mértékben emelkedjék szeretett hazánk jólléte is. Vidéki levelezés. Tekintetes Szerkesztő Ur! P.-tiyimóth, 1.891. augusztus 26. Köztudomású dolog, hogy az Amerikába való kivándorlási kedv, még egyre tart szerencsétlen népünk között. Naponkint lebet hallani, hogy innét vagy amonnét, ismét mentek vagy fognak kimenni. Eme kiutazási hajlamot, egyedül a lelketlen gaz ügynökök csábításai idézik elő. Ilyen kötni való pióczák, kik nemzetünk erejének és vérének pusztulásán tengetik nyomorult életüket, majd minden vidéken élősködnek; és mig a jó hazafi hazájának javára törekvő becsületes munkával keresi kenyerét, addig ezek a gaz nácziók, a bálójukba került szerencsétlen polgártársainknak, véres verejtékkel összetakargatott vagyonkája elpusztulásából szerzik meg, dologtalan komisz életükhöz a kényelmet. Mert ha ezek a gaz ügynökök, kik lappangva űzik piszkos mesterségeiket, nem csábítanák a népet, biz Isten! igen kevésnek volna kedve hazáját és családját elhagyni. Miután azok, kik Amerikából valahogy már visszatérhettek, — ezer közül egypár szerencsésebbet kivéve, kik talán szorgalmuk mellett hazájukban is boldogulhattak volna,— és azok a keserves panaszokkal teleirt siralmas levelek, mik onnét naponkint érkeznek, semmiesetre nem adnának kedvet népeinknél a kivándorlásra. Első sorban is tehát, hogy polgártársainkat a kivándorlástól visszatarthassuk, nézetem szerint az volna a főteendő, hogy a felfedezhető gaz ügynököket kellene a lehető legsúlyosabb büntetéssel sújtani. Ha ezek megszűnnek létezni, nem lesz aki csábítsa őket, ugyhiszem, nagyrészben megszűnik a kivándorlás és oláhokkal a magyar nemzet kiirtására, küzdenünk kell nemcsak jogaink és szabadságunkért, humánus létünk és életünkért. S nemcsak magunkért, hanem más népekért is küzdünk. Ott van a lengyel, ki velünk vészit "és győz s győzelmünktől legyilkolt hona feltámadását várja; ott az olasz, ki velünk együtt legnemesebb vérét ontja a szabadságért; ott a német, ki velünk küzd és bosszút áll Becsnek császári hóhérjain. Nagyszerű e harcz, mert az egyesült népek harcza a világnak egyesült zsarnoksága ellen. Magyan nép! mutasd meg a világnak, hogy méltó vagy ilyen harcz élén állani, hogy méltó vagy a világ szabadságát kivívni. Magyar nép! kelj fel egész törhetlen erőddel — s ellenséged veszni fog. Magyar nép: mutasd meg az ellenségnek, hogy méltó vagy hadaidhoz, melyek Szolnokon, Sarlón, Budán s Erdély szent földjón győztek — s ő veszni fog. Magyar nép! segítsd, előzd meg hadainkat az ellenség keresésében s üldözésében — s ö veszni fog. Magyar nép! mutasd meg az ellenségnek, hogy neked nem kell pánczél, nem kell kard, hogy mellel, karral véded •a hazát — s ö veszni fog.' Magyar nép! mutasd meg az ellenségnek, hogy a magyar ember kezében., v kaszt; a csép, a dorong többet- ét.a — s ö veszni fog. Magyar nép! mutasd meg az ellenségnek, hogy miként véredet úgy vagyonodat sem kíméled a hazáért, hogy házadat csűrödet inkább a lángoknak adod át, mintsem neki; lovadat marhádat inkább elhajtod, mintsem használatára engedjed — s ö veszni fog. Magyaa* nép! mutasd meg az ellenségnek, hogy te vagy a honnak fia, hogy neked minden bokor, minden halom sáncz mely megett halál vár reája, az erdő, a bérez erősség, melyből soha ki nem ver, minden nyom út, melyen titokban hírt viszesz a tiednek minden mozgásáról hogy ö itt idegen, hogy nincs utja, sem hidja, sem töltése, melyet éjjel el nem ronthatsz; hogy nincs nyugta sem éjjel sem nappal — s ö veszni fog. Magyar nép! mutasd meg az ellenségnek, hogy ellensége vagy, hogy irányában nincs törvény, nincs igazság nincs irgalom; — hogy minden szem halálát lesi, hogy minden gondolatod vesztén jár, hogy szived minden lüktetése átok a zsarnokokra, s szolgákra — s ö veszni fog. Magyar nép! mutasd meg a világnak, hogy méltó vagy a szabadságért elvérzett fiaidhoz — s győzni fogsz. A pokol ellened, Veled az isten — győzni fogsz! Hadd jöjjön a muszka, jöjjön ós vesszen! . . Budapest, július ytéjjágj^. is; és a sok szerencsétlen pénzpazarlásnak is valahára vége lesz. Mert a kivándorlás legnagyobb része, tessék elhinni, nem egyéb valóságos pénzpazarlásnál, mit az alábbi eset eléggé világosan igazol, és amihez hasonló országszerte) fájdalom! igen-igen sok lehet. A mult évtől kezdve Nagy-Gyimóthon is igen elharapódzott a kivándorlási kedv, úgyannyira, hogy az időtől fogva, vagy harmincz személy ment Amerikába. De vegyük tekintetbe azt, hogy mennyit küldtek azóta haza, szomorúan tapasztalhatjuk, hogy szorgalmas munkával annál többet kereshettek volna idehaza, elhagyott és éhséggel küzdő szegény családaik körében; hozzá még az utazásra elköltött szép összegecske keserves keresményük is meg volna. Mondom, N. Gyhnóthról sokan mentek Amerikába, hanem igen nagyrésze keservesen csalódott ott. Most már szeretnének visszajönni, de nincs pénzük arra, hogy visszautazhassanak. Naponként küldik a keservesebbnél keservesebb leveleket haza, és akinek szegény családja teheti, küldi is utánna az utazási költséget. A mult héten is igy jött meg egy Molnár István nevű polgártársunk N. Gyimótkra, szegény felesége küldött utánna száztíz forintot a hazautazásra. Ezen szerencsétlen egyén 150 frtot vitt el vele, tehát 250 írtba került neki az amerikai ut. Vegyük hozzá, hogy elutazása óta mennyit kereshet9tt volna idehaza, és mennyit költött azóta itthon szegény elhagyott családja, ha kissé tud is csak számítani, oly szép összegecskót hoz ki belőle, mely nem megvetendő összeg lett volna aiTa, hogy vele gyermekei jövőjét biztosítsa, vagy pedig öreg napjaikban, egykis nyugalmas életet biztosíthattak volna általa, saját maguk részére is. És mindennek daczára, hogy ennyi pénzt elpazarolt, oly nyomorult állapotban került haza, hogy nem mert nappal saját községébe bemenni. Reggel lóvén midőn a faluja határát elérte •- késő estélig egy kukoricza földön húzta meg magát, honnét nagy titokban feleségéhez izent be, hogy vigyen neki enni, mert éhen hal meg. Igy vannak N. Gyimóthon többen is, küldözik a kamatos pénzeket utánuk: de azt hiszem, hogy e szerencsétlen állapot nemcsak itt van, hanem az egész országban. Lehet belőle okulni, akinek még nem késő! • Különben vidékünkön elég a munka, itt nincs munkahiány. Aki itt szorgalmas munkával nem tud megélni, biz Isten! Amerikában sem fog megélhetni. Végre azt ajánlom minden polgártársamnak lengjenek mindig szemünk előtt nagy költőnknek ama szép szavai: „Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned halnod kell." £afto:> cIotvá-M-, tanító. 'jjj

pf

.wV... Vadászat Marczaltőn. A vadászati idény kezdetén nagy volt a Bermüller czég panasza, hogy a hadi kincstár 100 klo lőpornál többet nem bocsátott rendelkezésére, pedig ezzel Pápa város és vidéke vadászat kedvelőinek igényeit 2 hétre sem vélte kielégíthetni. Bermüller úr nagyobb igényeit a kincstár kielégítette, csak meg ne bánja, mert az elmúlt nagy tél annyi kárt tett a nyári vadban, hogy a vadászok panasza általános. Nem csak hogy kevés a vad, de ezenkívül a magasra nőtt kukoricza vetésekben oly biztos menhelye van, hogy a jobb vadászok hírében állókon is megtörténik, hogy üresen, ós hogy schneíder-oknak né tartassanak, kertek alatt vagy sötétben ballagnak haza. De azért Barmüller czég ne búsuljon, ha sokszor lesz Marczaltőn fogoly vadászat nem csak a puskapor, de a sok patron is el" kél mind. Ritkaság számba megy ugyan az idén, hogy 15 vadász 4 óra alatt 120 db. foglyot hozzon aggatékra, de Marczaltőn, hol aug. 28-án Ruston József nagybirtokos úr a f-görzsönyi marczaltői határ egy részében barátaival fogoly vadászatot tartott, megesett. A lövések száma ez úttal, mint különben szokás, olvasva nem lett, és igy a puskapor fogyasztás meg nem állapítható, a belső hajtásnál azonban megtörtént az a csuda, bogy a vadászok kevesebb ejtett vadat vallottak be mint amennyi tényleg aggatékra került. Persze a ozóhmester 7-et, a Nimród 6-ot vallott be, Ugy is tudván, bogy lesz aufschneider. A sikerült vadászatot magyar vendégszeretettel fűszerezett nagyúri ebéd követte, hol íelköszöntökben sem volt hiány, de a szép és kedves házi asszony hiába nem akart magyarul beszélni, az atyamestert semmi biztatás gern volt képes rá venni arra, hogy a neki szánt toastot németül mondja el. Meg is kapta azért a társaság méltó büntetését, mert az ebéd után következett tekézésnól a szeretetre méltó házi asszony boszut ált, a lefolytatott Kriegs-partie-ban nem esak legszebben és legjobban-dobott, de 18 dobással megnyerte a játszmát, megmutatván ezzel,, hogy. a. Kriegs-partiet, nem a Jó löyé's,zek;.haá^a; jó és higgadt dobók nyerik meg. , " f ,.,~.^V-5 Irodalom és művészet. — Emberbarát cz. alatt f. évi szeptember 20-tól kezdve egy heti lap fog megIjelenní Singer Mihálynak, báró Hirsch Móricz budapesti jótékonysági irodája titkárának szerkesztésében. Az előfizetési felhívásból közöljük a következőket: „Hiába várjuk azt az Edisont vagy Kochot, aki feltalálja és odanyújtsa nekünk a szert ama rákfene ellen, mely az egész ársadalom testén rágódik, ezt elöléssel fenye;eti: a közerkölcsíség hanyatlása, a pauperisius elleni szert. A pauperismus, századunknak legrémületesebb jelensége napról-napra tered, beeszi magát a társadalom egészséges testészeibe. Kiszámíthatatlanok é romboló betegég következményei. Pedig a pauperismus gyóyitható betegség! Pauperismus alatt a nyo[nort, nem a szegénységet értjük. Szegények Itek, a mióta az emberek önfentartásra utalák; a nyomor századunknak szülöttje. A szeÓnységnek meg van a maga létjogosultsága, á nyomornak soka! „Az Emberbarát" arra töekszik, hogy kimutassa, inikép támadható meg nyomor legalaposabban és legsikeresebben. Az Emberbarát," mely kizárólagosan a huanismus szolgálatába szegődött, egyengetni karja az utat, melyen az emberszeretet győzedelmesen előrehatoljon. — „Az emberbarát" egyesíteni kívánja mindazokat az erőket, melyek szétforgácsolva eddig is ugyanazon nagy eszme szolgálatában állottak, de csak együttes és czéltudatos működésben képesek az eszmét megvalósítani. — Előfizethetni legczélszerübben postautalványon „Az Emberbarát" kiadóhivatalában Budapesten IV. Magyar-utcza 2. sz. alatt. Előfizetési ár: egész évre 6 frt, félévre 3 frt. —A müveit közönség szellemi igényeit kétségkívül legjobban kielégíti a „Képes Családi Lapok." Előttünk fekszik legutóbb megjelent 34. és 35. száma, melynek tartalma mindjárt az első tekintetre igazolja a fenti állítást. Egyik főérdeme azonban az, hogy az ország különböző részeiben legtöbbnyire ismeretlenül lappangó tehetségeknek alkalmát nyújt az érvényesülésre. E tekintetben a „Képes Családi Lapok" hamisítatlan tükre a magyarság szellemi íejlődöttségének. E szépirodalmi közlöny tehát már ezért is pártolásra méltó. Czikkei közül megemlitendők: Rudnyánszky Gyulától: a „konkurrens nagyságok," melyben merő humorral ecseteli az ábrázoló és képző művészek túltengését az irók fölött. — Vájna Gábor hasznos tanulmánya a tűzőről.— Tölgyesy Mihály „A végrendelet" czimü életképe. Fürdői levelek Ürmónyi Emiltől stb. — Kiadóhivatala Budapest, V. nagy-korona utcza 20. sz. Előfizetési ár egészévre 6 írt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. —A „Gazdasági Mérnök" Gonda Béla műegyetemi tanár szerkesztésében megjelenő kiváló gazdasági és műszaki hetilap legutóbbi száma az ismert érdekes és változatos tartalommal jelent meg Előfizetési ára félévre 6 frt, a szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest IX. Lónyay-utcza 11. szám II. emelet. — Magyar Szénújság czimmel mült hó 204kától kezdve új szaklap jelenik meg havonként háromszor. A szaklap felöleli az összes szénipart, szén- és fakereskedelmet. Előfizetési ár egy évre 6 frfc; Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest IV. Gránátos-utcza 8. sz. — Nincs többé filloxeraveSzély! Eredeti inivelési rendszer szőllöinknek a fiíloxera elleni megvédése s normális termőképességük biztosítása iránt. Lutz Konrád gyakorló szőllömives adatai_ nyomán irta Dr. Székely Ede pécsi ügyvéd. Ara 30 kr. — Ajánljuk. — Előfizetési felhívást vettünk Dr. Horváth Ödönnek, az eperjesi jogakadémia igazgató-tanárának „A vallásszabadság kérdéséhez" czimü, sajtó alatt lévő művére. — A munka f. évi szeptember közepén, negyedfél nyomtatott ivnyi tartalommal fog megjelenni. Szerző egy izraelita vallású egyénnek közelebb előforduló és bírói eldöntés tárgyakónt is szerepelt elkeresztelési esetéből indulva ki: hét terjedelmes fejezetben fogja tárgyalni az izraeliták vallásszabadsági jogának kérdését, különösen élénk figyelemre méltatva a kérdés j ogtörtóneti fejlődését, s melegen szót emelvén az általános vallásszabadság érdekében. A tárgyánál fogva figyelmet érdemlő munka szerzőnél, Eperjesen, 60 krért lesz megrendelhető, s 65 krnak postautalványon való beküldése után bérmentve fog megküldetni. — Ságh. József ismert nevü zeneirónk, a „Zenekar" szerk. által szerkesztett „Általános zenészeti lexikon" (II. kiadás) első hV zete tetszetős formában megjelent. Az encyklopediai könyvben feltalálhatók a zenetudomány legszükségesebb ismeretei, a hazai — nálunk polgárosult — és külföldi zenészek, zeneszerzők, zeneirók kitűnőbb zenekedvelők, hangszerkészítők stb. rövidre szabott élet- vagy ismertető rajzai, továbbá a hangszerek ismertetése s a zenében gyakran előforduló idegen szavak magyarázata. A mű felette érdekes és hasznos olyanoknak, kik zenekedvelők és zenészek. Kapható minden könyv- és zeneműkereskedő utján. Ara 40 kr. KÜLÖNFÉLÉK. j — Városi közgyűlés. Az őszi 'rendes közgyűlés legfontosabb gyűlése városunknak, 'amennyiben ezen lesz tárgyalva a város költségvetése, egy város életének hü kifejezője. A tegnap tartott városi közgyűlésen ezen kivül még több [fontos tárgy is fel volt véve a programba?, így a kövezet és vasúti vám ujabb elnyerhetésének kérvénye, a fogyasztási és itahnérósi illeték kezelőinek nyilatkozata, a zsidó temető kérdése stb. Daczára az óriást melegnek, mely a teremben uralko' dott, a képviselők elég szép számban jelentek meg s kitartották mindvégig. A gyűlés lefolyásáról jövő számunk hoz hoszszabb értesítést, most csak kivonatosan ismertetjük a főbb mozzanatokat. Napi„ién^eföft -Bognár Gábor „az örökös inl,i*s^^iftl|^^r

j

esz

t

e

tit néhány kérdést. a j^e^jűielyekre Martonfatyauty^ h. polgármester adta meg a választ. Miután a képviselőtestület ezeken az interpellatiókon szerencsésen átesett, megkezdődött a napirend tárgyalása, melynek első 8 pontja tudomásul vétetett. — A kövezet és vasúti vám ujabb elnyerhetése iránt kórvény beadása határoztatott, „ s Blau Adolf azon indítványa, hogy a ; kiviteli vám ne szedessék, Dr. Steiner József, Steinberger Lipót ós Barthalos István hozzászólásai után a tanácsnak kiadatott. Az antalházi pusztán teendő építkezések kérdése ez úttal a napirendről levétetett, az ezredesi lakás ügyében kötött szerződés jóváhagyatott. — Érdekes eszmecserét provokált az italmórési és fogyasztási illeték kezelésének kérdése, a jelenlegi kezelök azon nyilatkozatából kifolyólag, hogy ők csak az esetben hajlandók, az italmérési illeték kezelését a következő évre elfogadni, ha a város a fogyasztásiadét nekik ujabb három évre bérbe adja. , Elnöklő helyettes polgármester fölolvasta a mellékelt kimutatásokat, melyekből kitűnt, hogy az utóbbi évben 12000 frt volt a veszteség. Barthalos István élénk .derültség közt fejtegeti, hogy a város nem kívánhatja egyes polgáraitól, hogy évenként ennyit veszítsenek s utalva Szombathely ós Veszprém példájára Mzilcezelést . ajánl. Kovács István rendelkezésre bocsátja üzleti könyveit. Dr. Lövy László nem tartja kimondhatónak a házi kezelést, mert az csak akkor jövedelmező, ha a város föltétlenül megbízható embert kap. Barthalos több elhatározottságot kíván, végül ís tisztába kell jönnie a városnak árra nézve, van-e haszon e kétindirect adónál vagy nincs? Bischer Adolf az új szerződés megkötése előtt szakértőket óhajt a tanácscsal megkérdeztetni; ajánlja az állandó választmány indítványának elfogadását, hogy a közgyűlés az uj bérlet megkötéséig vegye a j eientést tudomásulDr. Kende Ádám annyira fontosnak tartja az ügyet, hogy határozni benne ezúttal nem lehet. Antal Géza kimondhatónak s kiinondandónak tartja azt, hogy a város a két illetéket házilag óhajtja kezeltetni mert e határozatával nem vágjuk útját az illetékek bérbeadásának, ha az a városra elönyösebbnek látszanék. Mivel^ a kérdés a város életébe mélyen bevágó, ugy hogy azt sem elvetni, sem elodázni nem szabad, az ügy tanulmányozására s ellenőrzési tervezet kidolgozására a városi tanácsot utasitandónák tartja. Martonfalvay Elekh. polgármester a felszólalásokból úgy látja, hogy az állandó választmány javaslata Fischer Adolf s Antal Géza módosításaival eli'ogadtatik. Barthalos István óhajtja kimondatni, hogy a tanács a maga kebeléből vagy a képviselőtestületből küldjön ki valakit az ügynek más városokban tanulmányozására. Steinberger Lipót ez inditványt fölöslegesnek véli, mert Antal Géza indítványában már tényleg benfoglaltatík s a tanulmányozás' mikéntjét a városi tanács maga állapíthatja meg. Kovács István nem tartj a szükségesnek, hogy más városokban is tudakozódjanak ez iránt, ö a városunkra vonatkozó adatokat készségesen rendelkezésre bocsájtja. Martonfalvay h. polgármester összegezi a véleményeket s fölveti a kórdóst, hogy az állandó választmány javaslata a Fischer, Antal s Barthalos által tett módosításokkal elfogadtatik-e ? A javaslat egyhangúlag elfogadtatott s a tanács a kincstárral kötendő, egyezség megkötésére felhatalmaztatott — A pótvásár iránti kérvény helyesléssel lön .fogadva, s fölterjesztetni határoztatott. Györvá— r o s á n a k a j ogakadómia visszaállítása iránti kérvényére a ministeriumhoz pártoló |irat küldetik föl. A helybeli polgári-iskola tanárai után fizetendő nyugdíj kifizetése elrendeltetett — nem levén a képviselőtestületnek semminemű joga a ministeri leiratra ujabb fölebbezést nyújtani be. Délután 3 órakor volt a közgyűlés folytatása, melynek tárgyát a költségvetés és a zsidótemető ügy képezte. Azizr. temetőkórdés ügye hosszas vitatkozás után, melvben Horváth Lajos, Dr. Lövy László, Barthalos István, Steinberger Lipót, Bognár Gábor, Dr. Koritschoner Lipót ós Kende Ádám vettek részt, az állandó választmány véleménye szerint döntetett el, vagyis az alsóvárosi temetöböl egy rész az izraeliták számára ki fog hasittatni. Barthalos azon indítványa, hogy az izr. hitközség vegyen magának egy megfelelő nagyságú területet, melynek vételárából 2400 Q-öl a közpónztárból fedeztetnék; mivel ez vagyonszerzést képezne s az ezzel járó alakiságok is megtartandók lettek volna, de meg o tekintetben az izr. hitközség lépéseket nem is tett: elmellőztetett. Legvégül maradt a gyűlés fő tárgya, a költségvetés, mely minden lényegesebb módosítás nélkül elfogadtatott. -—rs. — Megyei központi választmányi ülés fog tartatni folyó évi szeptember hó 7-én délután 3 órakor, mely alkalommal az 1892-ik évben,• .érvénynyel bírandó, ország-gyűlési képviselő választók névjegy-. I^zékeí,véglegesén-megálla^ittatni ós abeI sdolít íelszólalások elbíráltatni fognak*