Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)
1925-09-20 / 38. szám
Amerika kiutasítja a felesleges kínaiakat # A Junker-gyár 100 személyes repülőgépet épít. # A cseh monarchisták Ferenc Ferdinánt fiát, Miksát jelölik a trónra. # Zala vármegye törvényhatósági ülésén Farkas Tibor képviselő helyteleníti a kormányzó születés- és névnapjának megülését. Azt mon dotta, hogy .minden pompával járó ünnepséget kerülni keli, mikor az ország csonka s királyság vagyunk király nélkül. Ha ünnepről lehetne szó, az csak gyászünnep lehetne. Űrnapján a körmenet idején akarták megrendezni a kormányzóhoz menő tüntető felvonulást, ami az államfő tekintélyét a kath. hivők előtt nagyon rontotta volna. Amig a nemzet nem élheti alkotmányos közjogi életét, kerülni kell még a látszatát is annak, hogy az ország servilis, szolgalelkü," A pápai csizmadia ipar sorvadása. A falusi ember áregységnek jóformán csak a búzát és a csizmát számíija. Amazt eladja s azon emezt megveszi. Nála a paritás ezeknek egymáshoz való viszonya. A buza megterem s ebből legalább is kell csizmára jutnia. Mégis általános a panasz, hogy a vidékiek nem vesznek csizmát s van sátor, melynél egy sem fogy el vásárainkon. Különösen áll ez az elmúlt száraz téli időre, amikor a nedvesség nem áztatta nem mállasztotta a falusi ember lábbelijét. Ezalatt csizmadiáink minden pénzüket kész áruba dolgozták bele s a holt tőke nem hozott kamatot, mert eladás nem volt. így aztán megszűnt a munka is. A pénz elfogyott, kereslet alig, kínálat túlságosan is nagy volt. S ez utóbbi csak növelte a bajt. Élni kellett, hát kezdték lefelé licitálni az árut olyannyira, hogy alig kapták meg érte a feldolgozott anyag bolti árát. Ezen eljárás nagyban meggyengítette a fejlett ipart s még inkább hatással lesz annak jövőjére, mert a kereslet felujúlásakor a munka megindul s a csizmadia nem adhatia majd oly potom pénzen áruját, hanem meg akarja rajta keresni azt a 20—25 aranykoronát kitevő heti munkapénzét, melyet békében keresett. A vidéki polgárember azonban ezt tűldrágának fogja találni, mert számára befellegzett a jó konjunktúrának s inkább a „módisabb" cipőt fogja megvenni, mert olcsóbb és száraz időben kényelmesebb. A csizmadiáknak eddig is már csak másod- vagy harmadrendű vásárlók jutottak. Még inkább lesz ez így ezután. Némileg lehetne a bajon segíteni úgy, hogy pontos és lelkiismeretes számítással állítsa össze az iparos a maga kiadásait s ehhez hozzáadva a legminimálisabb, bár jói megérdemelt polgári hasznát — mert kénytelen megalkudni a helyzettel —, késleltesse iparának lemorzsolódó folyamatát, illetőleg becsületes közmegegyezéssel igyekezzenek egymást nem lelicilálni, hanem egységes árt kérni a vevőtől. így a - sorvadás megállítható S a pápai iparosoknak jelentékeny percentje biztosítja iparának s ezzel önnmagának és család jának tisztes megélhetését. A veszprém megyei legények. Róluk főként, mint katonaanyagról akarok most megemlékezni. Ez alatt nem csak azt értem, hogy a nagy háborúban miként harcoltak, hanem azt is, hogy most — szándékosan nem használom ezt a kifejezést: „békében" — miként teljesítik katonai és polgári kötelességüket „csonka hazájuk'' iránt. A nagy háborúban, a becsület mezején tanúsított katonai rátermettségükről a hősi emlékoszlopok és emléktáblák, továbbá az élő veszprémmegyei vitézek beszélnek. Előbbiek szerte a megyében hirdetik a hazához való törhetlen hűségüket, melyet fiatal életük feláldozásával bizonyítottak be; utóbbiak pedig nemcsak fajunknak vitézi mivoltában érvényesülő katonai kiválóságát igazolják kétségbevonhatatlanul, hanem a béke munkában megnyilatkozó becsületes polgári erényeket is. A kiváló katona és a derék polgár lényegében ugyanaz. Mindegyik a kötelességhűség jelképe. Aki az ellenség előtt vitéz, az polszeretete és áldozatkészsége sokkal nagyobb benne, mint az önzés, melylyel vádolni szeretik; szűk látóköre, melyet tiszta erkölcsi elvek alapján fejleszteni hazafias kötelességének ismeri. Hiszen csak egy hősök emlékének leleplezésén falun kell résztvennünk, hogy becsületes szándékáról és hazafias jóakaratáról meggyőződhessünk. Ő többet nem tehet. Bizony mondom nektek, példát vehetne a falutól sok, igen sok város. Bár a tizenkettedik óra erősen közeledik, azért még most sem késő az irányváltoztatás. Jegyezzük meg jól, hogy egy hadsereg fentartása soha sem lesz nélkülözhető, amig ember ezen a földön é! és amig lesz miért harcolni. Addig pedig olyan hazafiaknak kell annak tagjainak lenniök, akiknek kipróbált hűség és áldozatkészségében a nemzet megbizhatik, ha ez, mint szabad nemzet élni akar. Szent István királyunk azért alkotott itt nemzeti katonai államot, mert nagyon jól tudta, hogy egy erős központi hatalom és egy erős hadsereg nélkül min • den alkotása romba dől. Keleti eredetünk és nyugati hivatásunk összeegyeztetése nélkül történeti feladatainkat a múitban nem oldhattuk vo na meg oly dicsőségesen. Ezeket az ellentéteket csak egy megbízható, erős hadsereggel lehetett kiegyenlíteni és mikor az a legjobban sikerült, akkor volt itt mindenki a legboldogabb. (Szt. László, Kálmán, III. Béla, Nagy Lajos, Hunyady Mátyás.) A kelet és a „jól ismert" nyugat természetes keserűvíz székrekedésnél, emésztési zavaroknál gyors, biztos, enyhe hatású. gári erényeinek gyakorlása közben sem retten vissza az akadályoktól. Pedig ezek az akadályok sokszor nehezebbek, mert. titkos ellenség az ármány, a gonosz indulat láttatlanul gördíti azokat elénk. Amig a harctéren nyílt ellenséggel ál! szemben, addig reá, a becsületes, jóhiszemű polgárra ez a sötét ellenség rosszakaratuan és kárörvendve leselkedik. Ilyennel tehát megvívni is bajosabb. A veszprém megyei legény mindig kitűnő katona volt. Kétségtelen, hogy iiyen akar a jövőben is maradni. Fényes tanújelét adja ezen erényekben gazdag tulajdonságainak a magyar megpróbáltatás ezen súlyos napjaiban, ami még nehezebb és még mostohább katonai viszonyaink között is, mikor lelkének minden erejére szüksége van. És ő mindennek ellenére jókedvűen, megelégedetten végzi férfias szolgálatát. A nehézség, az akadályok legyőzése mindenkor a talpig férfiuság ismertetőjele volt. Ő most is ki akar e téren ti}nni. Hazája iránti kö!élességeinek hü teljesítése körül csak becsületes meggyőződésére hallgat. Romlatlan lelke ennek a tanácsát követi. Csonka hazája iránti most is forr bennünk. Sőt talán jobban mint valaha. Hol van ez erős hadsereg? Nincs. Nem szabad. Rabok vagyunk. íme az alkglmas idő ezzel a „rakoncátlan" nemzettel végleg leszámolni. Azt hiszik? Csak próbálják meg. Van még ennek a nemzetnek sok önzetlen, hű fia, aki igaza tudatában elég erősnek érzik magát minden ellenséggel szembeszállni és velük leszámolni. Mert jól jegyezzük meg, hogy egy bekövetkezendő háború a lét vagy a nemlét jegyében fog lezajlani. És jaj nekünk, ha akkor „könnyűeknek" találtatunk. Eüzért kell nekünk arra lélekben mindnyájunknak, fegyverrel ellenben — sajnos — csak a megengedett mértékig előkészülnünk. Ez a tudat, gyűjtse össze a valóban megbízható, becsületes hazafiakat nemzeti hadseregünk zászlói alá. Önmaga és családja érdekében cselekszik, aki Önként jön, mert sok mindent tanul ott, aminek hasznát veszi. A hazát már békében kell védeni tanulni. Gondoljátok meg, hogy nagy vész idején mindnyájunknak el kell mennünk, akkor pedig az, aki kiképezve nincs és katona a KE HYOH (Török kony Bői nem volt, csak „ágyutőtelék" lesz. Hiszen nem vagyunk talán, sőt nem is leszünk annyira, hogy még a trianoni megengedett létszámot sem tudnók feltétlenül megbízható, hazafias elemekkel betölteni! Szeptember közepe felé megindul újból a toborzás. Nekünk nem „katona napszámosokra" van szükségünk, hanem olyanokra, akik becsülettel és lelkesedéssel szolgálják ezt az agyongyötört hazát. Ne csak a szegény ember jöjjön tehát, akit megélhetése ösztönöz erre a lépésre, hanem lépjenek be a tehetősebbek is. Ebben az értelemben minden derék magyar hazafinak kötelessége, hogy mindenkit, akikről tudja, hogy megbízható, becsületesen és hazafiasan gondolkodó ember, a hadseregbe belépésre buzdítson. Azok, akik hiányos iskolai képzettséggel lépnek be, azt alaposan pótolhatják. De nemcsak elméleti képzettségiek bővítésére nyilik itt alkalom, hanem olyan gyakorlati kiképzésben is részesültök (gazdasági tanfolyamok, stb.), amelyeknek a polgári életben igen jó hasznát vehetitek. Azok pedig, akiknek magasabb iskolai képzettségük van és mint katonák is minden tekintetben megfelelnek, bizonyos körülmények között még az alhadnagyi rendfokozatot is elérhetik. Ellátás és elhelyezés jó. A zsold akkora, hogy az, aki takarékoskodik, még félre is tehet belőle. A szerénység és a takarékosság elvének a magyar életben leendő átültetése fog a nemzeti felemelkedésnek hatalmas lendületet adni. Ennyi önfegyelmet ma minden igaz hazafitól követelhetünk. A honvédségbe való felvétel részletes feltételei minden község elöljáróságánál és a városi polgármesteri hivataloknál fcetekinthetők. Veszprém megyei legények I Mutassátok meg, hogy kell a hazát önzetlenül és becsülettel szeretni és már most szolgálni. Jusson eszetekbe hőseitek nagyszerű példája. Kövessétek azt. így lesztek méltók hozzájuk 1 Davoust. Szülő és iskola. ÜOLZE Az iskolák eddig kihalt környéke P áP aE szeptember elsejével ismét megelevenedik A vidám gyermeksereg kacagva, sitva vonul be a tudomány szentelt csarnokába. A szegény szü : lők azonban gondterhes lélekkel kisérik gyermekeiket a könyvkereskedésekbe, hogy a szükséges tanszerekei és könyveket megvegyék. De nemcsak könyvre, hanem ruhára és cipőre is gondolni kell a szülőknek, hogy gyermekeik tisztességes formában jelenhessenek meg társaik körében. Hogy mennyi álmatlan éjszakát és gondot okoznak a gyermekek a munkásszülőknek, annak csak a jó Isten a megmondhatója. A jó szülők azonban meghoznak minden áldozatot azért, hogy gyermekeikből embereket nevelhessenek, mert tudják azt, hogy a mai modern elektn vilin 4 Damjai Tele Szer v i 1 berei Min ág] a leg árba Meghív