Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-09-20 / 38. szám

Amerika kiutasítja a felesleges kínaiakat # A Junker-gyár 100 személyes re­pülőgépet épít. # A cseh monarchisták Ferenc Fer­dinánt fiát, Miksát jelölik a trónra. # Zala vármegye törvényhatósági ülésén Farkas Tibor képviselő hely­teleníti a kormányzó születés- és névnapjának megülését. Azt mon dotta, hogy .minden pompával járó ünnepséget kerülni keli, mikor az ország csonka s királyság vagyunk király nélkül. Ha ünnepről lehetne szó, az csak gyászünnep lehetne. Űrnapján a körmenet idején akarták megrendezni a kormányzóhoz menő tüntető felvonulást, ami az államfő tekintélyét a kath. hivők előtt nagyon rontotta volna. Amig a nemzet nem élheti alkotmányos közjogi életét, kerülni kell még a látszatát is annak, hogy az ország servilis, szolgalelkü," A pápai csizmadia ipar sorvadása. A falusi ember áregységnek jó­formán csak a búzát és a csizmát számíija. Amazt eladja s azon emezt megveszi. Nála a paritás ezeknek egymáshoz való viszonya. A buza megterem s ebből legalább is kell csizmára jutnia. Mégis általános a panasz, hogy a vidékiek nem vesznek csizmát s van sátor, melynél egy sem fogy el vásá­rainkon. Különösen áll ez az elmúlt száraz téli időre, amikor a nedves­ség nem áztatta nem mállasztotta a falusi ember lábbelijét. Ezalatt csiz­madiáink minden pénzüket kész áruba dolgozták bele s a holt tőke nem hozott kamatot, mert eladás nem volt. így aztán megszűnt a munka is. A pénz elfogyott, kereslet alig, kínálat túlságosan is nagy volt. S ez utóbbi csak növelte a bajt. Élni kellett, hát kezdték lefelé lici­tálni az árut olyannyira, hogy alig kapták meg érte a feldolgozott anyag bolti árát. Ezen eljárás nagyban meggyengítette a fejlett ipart s még inkább hatással lesz annak jövő­jére, mert a kereslet felujúlásakor a munka megindul s a csizmadia nem adhatia majd oly potom pénzen áru­ját, hanem meg akarja rajta keresni azt a 20—25 aranykoronát kitevő heti munkapénzét, melyet békében keresett. A vidéki polgárember azonban ezt tűldrágának fogja találni, mert szá­mára befellegzett a jó konjunktúrának s inkább a „módisabb" cipőt fogja megvenni, mert olcsóbb és száraz időben kényelmesebb. A csizmadiák­nak eddig is már csak másod- vagy harmadrendű vásárlók jutottak. Még inkább lesz ez így ezután. Némileg lehetne a bajon segíteni úgy, hogy pontos és lelkiismeretes számítással állítsa össze az iparos a maga kiadásait s ehhez hozzáadva a legminimálisabb, bár jói megér­demelt polgári hasznát — mert kény­telen megalkudni a helyzettel —, késleltesse iparának lemorzsolódó folyamatát, illetőleg becsületes köz­megegyezéssel igyekezzenek egymást nem lelicilálni, hanem egységes árt kérni a vevőtől. így a - sorvadás megállítható S a pápai iparosoknak jelentékeny percentje biztosítja ipará­nak s ezzel önnmagának és család jának tisztes megélhetését. A veszprém megyei legények. Róluk főként, mint katonaanyagról akarok most megemlékezni. Ez alatt nem csak azt értem, hogy a nagy háborúban miként harcoltak, hanem azt is, hogy most — szándékosan nem használom ezt a kifejezést: „békében" — miként teljesítik kato­nai és polgári kötelességüket „csonka hazájuk'' iránt. A nagy háborúban, a becsület mezején tanúsított katonai rátermett­ségükről a hősi emlékoszlopok és emléktáblák, továbbá az élő vesz­prémmegyei vitézek beszélnek. Előbbiek szerte a megyében hir­detik a hazához való törhetlen hű­ségüket, melyet fiatal életük feláldo­zásával bizonyítottak be; utóbbiak pedig nemcsak fajunknak vitézi mi­voltában érvényesülő katonai kiváló­ságát igazolják kétségbevonhatatla­nul, hanem a béke munkában meg­nyilatkozó becsületes polgári eré­nyeket is. A kiváló katona és a derék polgár lényegében ugyanaz. Mindegyik a kötelességhűség jelképe. Aki az ellenség előtt vitéz, az pol­szeretete és áldozatkészsége sokkal nagyobb benne, mint az önzés, mely­lyel vádolni szeretik; szűk látóköre, melyet tiszta erkölcsi elvek alapján fejleszteni hazafias kötelességének ismeri. Hiszen csak egy hősök emlékének leleplezésén falun kell résztvennünk, hogy becsületes szándékáról és haza­fias jóakaratáról meggyőződhessünk. Ő többet nem tehet. Bizony mondom nektek, példát vehetne a falutól sok, igen sok város. Bár a tizenkettedik óra erősen közeledik, azért még most sem késő az irányváltoztatás. Jegyezzük meg jól, hogy egy hadsereg fentartása soha sem lesz nélkülözhető, amig ember ezen a földön é! és amig lesz miért harcolni. Addig pedig olyan hazafiaknak kell annak tagjai­nak lenniök, akiknek kipróbált hű­ség és áldozatkészségében a nemzet megbizhatik, ha ez, mint szabad nemzet élni akar. Szent István kirá­lyunk azért alkotott itt nemzeti katonai államot, mert nagyon jól tudta, hogy egy erős központi hata­lom és egy erős hadsereg nélkül min • den alkotása romba dől. Keleti ere­detünk és nyugati hivatásunk össze­egyeztetése nélkül történeti feladatain­kat a múitban nem oldhattuk vo na meg oly dicsőségesen. Ezeket az ellentéteket csak egy megbízható, erős hadsereggel lehetett kiegyen­líteni és mikor az a legjobban sike­rült, akkor volt itt mindenki a leg­boldogabb. (Szt. László, Kálmán, III. Béla, Nagy Lajos, Hunyady Mátyás.) A kelet és a „jól ismert" nyugat természetes keserűvíz székrekedésnél, emésztési zavaroknál gyors, biztos, enyhe hatású. gári erényeinek gyakorlása közben sem retten vissza az akadályoktól. Pedig ezek az akadályok sokszor nehezebbek, mert. titkos ellenség az ármány, a gonosz indulat láttatlanul gördíti azokat elénk. Amig a harc­téren nyílt ellenséggel ál! szemben, addig reá, a becsületes, jóhiszemű polgárra ez a sötét ellenség rossz­akaratuan és kárörvendve leselkedik. Ilyennel tehát megvívni is bajosabb. A veszprém megyei legény mindig kitűnő katona volt. Kétségtelen, hogy iiyen akar a jövőben is maradni. Fényes tanújelét adja ezen erények­ben gazdag tulajdonságainak a ma­gyar megpróbáltatás ezen súlyos napjaiban, ami még nehezebb és még mostohább katonai viszonyaink kö­zött is, mikor lelkének minden ere­jére szüksége van. És ő mindennek ellenére jókedvűen, megelégedetten végzi férfias szolgálatát. A nehézség, az akadályok legyőzése mindenkor a talpig férfiuság ismertetőjele volt. Ő most is ki akar e téren ti}nni. Hazája iránti kö!élességeinek hü teljesítése körül csak becsületes meggyőződésére hallgat. Romlatlan lelke ennek a tanácsát követi. Csonka hazája iránti most is forr bennünk. Sőt talán job­ban mint valaha. Hol van ez erős hadsereg? Nincs. Nem szabad. Ra­bok vagyunk. íme az alkglmas idő ezzel a „rakoncátlan" nemzettel vég­leg leszámolni. Azt hiszik? Csak próbálják meg. Van még ennek a nemzetnek sok önzetlen, hű fia, aki igaza tudatában elég erősnek érzik magát minden ellenséggel szembe­szállni és velük leszámolni. Mert jól jegyezzük meg, hogy egy be­következendő háború a lét vagy a nemlét jegyében fog lezajlani. És jaj nekünk, ha akkor „könnyűeknek" találtatunk. Eüzért kell nekünk arra lélekben mindnyájunknak, fegyverrel ellenben — sajnos — csak a meg­engedett mértékig előkészülnünk. Ez a tudat, gyűjtse össze a való­ban megbízható, becsületes hazafia­kat nemzeti hadseregünk zászlói alá. Önmaga és családja érdekében cse­lekszik, aki Önként jön, mert sok mindent tanul ott, aminek hasznát veszi. A hazát már békében kell védeni tanulni. Gondoljátok meg, hogy nagy vész idején mindnyájunk­nak el kell mennünk, akkor pedig az, aki kiképezve nincs és katona a KE HYOH (Török kony Bői nem volt, csak „ágyutőtelék" lesz. Hiszen nem vagyunk talán, sőt nem is leszünk annyira, hogy még a trianoni megengedett létszámot sem tudnók feltétlenül megbízható, haza­fias elemekkel betölteni! Szeptember közepe felé megindul újból a toborzás. Nekünk nem „katona napszámosokra" van szük­ségünk, hanem olyanokra, akik be­csülettel és lelkesedéssel szolgálják ezt az agyongyötört hazát. Ne csak a szegény ember jöjjön tehát, akit megélhetése ösztönöz erre a lépésre, hanem lépjenek be a tehetősebbek is. Ebben az értelemben minden derék magyar hazafinak kötelessége, hogy mindenkit, akikről tudja, hogy megbízható, becsületesen és haza­fiasan gondolkodó ember, a had­seregbe belépésre buzdítson. Azok, akik hiányos iskolai kép­zettséggel lépnek be, azt alaposan pótolhatják. De nemcsak elméleti képzettségiek bővítésére nyilik itt alkalom, hanem olyan gyakorlati kiképzésben is részesültök (gazda­sági tanfolyamok, stb.), amelyeknek a polgári életben igen jó hasznát vehetitek. Azok pedig, akiknek ma­gasabb iskolai képzettségük van és mint katonák is minden tekintetben megfelelnek, bizonyos körülmények között még az alhadnagyi rendfoko­zatot is elérhetik. Ellátás és elhelyezés jó. A zsold akkora, hogy az, aki takarékoskodik, még félre is tehet belőle. A szerény­ség és a takarékosság elvének a magyar életben leendő átültetése fog a nemzeti felemelkedésnek hatalmas lendületet adni. Ennyi önfegyelmet ma minden igaz hazafitól követel­hetünk. A honvédségbe való felvétel rész­letes feltételei minden község elöl­járóságánál és a városi polgármes­teri hivataloknál fcetekinthetők. Veszprém megyei legények I Mutas­sátok meg, hogy kell a hazát önzet­lenül és becsülettel szeretni és már most szolgálni. Jusson eszetekbe hőseitek nagyszerű példája. Köves­sétek azt. így lesztek méltók hoz­zájuk 1 Davoust. Szülő és iskola. ÜOLZE Az iskolák eddig kihalt környéke P áP a­E szeptember elsejével ismét megele­venedik A vidám gyermeksereg ka­cagva, sitva vonul be a tudomány szentelt csarnokába. A szegény szü : lők azonban gondterhes lélekkel ki­sérik gyermekeiket a könyvkereske­désekbe, hogy a szükséges tanszere­kei és könyveket megvegyék. De nemcsak könyvre, hanem ruhára és cipőre is gondolni kell a szülőknek, hogy gyermekeik tisztességes for­mában jelenhessenek meg társaik körében. Hogy mennyi álmatlan éj­szakát és gondot okoznak a gyerme­kek a munkásszülőknek, annak csak a jó Isten a megmondhatója. A jó szülők azonban meghoznak minden áldozatot azért, hogy gyer­mekeikből embereket nevelhessenek, mert tudják azt, hogy a mai modern elektn vilin 4 Damjai Tele Szer v i 1 berei Min ág] a leg árba Meghív

Next

/
Oldalképek
Tartalom