Acta Papensia 2023. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 23. évfolyam (Pápa, 2023)
2023 / 1-2. szám
FÜLÖP LÁSZLÓ A pápai protestáns borbélycéh 1750-ben1 ápa kiváltságos mezővárosban a XVI-XIX. században számos céh működött. Legkorábban, 1510-ben a szabó céh alakult meg Szapolyai János földesúr engedélyével, melyet aztán több követett.2 A várostörténet a XVII. századból 15-16 céhet ismer. Ennyi céhet „rendkívül kevés, Pápához hasonló státuszú mezővárosban találunk, a nála nagyobb, jelentősebb és sok tekintetben példának számító Győr céheinek száma is e körül mozog.”3 Az asztalosok, bognárok és ácsok, borbélyok, csapók, csizmadiák, fazekasok, gombkötők, mészárosok, vízimolnárok, ötvösök, a pajzs- és kopjagyártók más rokon szakmával együtt; továbbá a szabók, takácsok, vargák tömörültek céhszervezetbe.4 A mészáros céh tagjai 1622-ben olyan gazdagok voltak, hogy vágás helyett áttértek a marhakereskedésre és a felvásárolt vágómarhát a bécsi piacokra hajtották. Az iparfejlődés a török hódoltság után újabb lendületet vett. 1720-ban 15 céhben 124 mestert írtak össze. 1828-ban 481 kézműves mestert tartottak nyilván. Legnépesebb a szabó (szűrszabó), csapó és varga céh volt.5 A céhes kézművesek és a társulatokba szerveződő kereskedők alkották a város polgárságát (polgárjogú lakosságát). A polgárjog révén ők irányították a városi önkormányzatot. 1841-ben pl. a tanács tagjainak egyharmada kereskedő, kétharmada mesterember volt. A város XVIII. századi jogállását a földesúrral, gr. Esterházy Ferenccel (1683-1754) kötött 1730. és 1732. évi örökös szerződések határozták meg. 1439-től a mezőváros harmincadvám-mentességet élvezett, 1 Ezúton mondok köszönetét dr. Hudi József főszerkesztőnek, hogy kéziratomat gondozta, levéltári és szakirodalmi forrásokkal kiegészítette. 2 KISS István: A pápai plébánia története. Veszprém, 1908. 70., 170-171. 3 SZAKÁLY Ferenc: Pápa a török korban. = Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Főszerk.: Kubinyi András. Pápa, 1994.157-158 4 Uo. 157-158. 3ILA Bálint - KOVACSICS József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp., 1964. 316. 1 D01:10.55954/AP.2023.1 -2.1
