Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 3-4. szám - Műhely - Gerencsér Tibor : A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede
MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 3-4. gát és Hedvig uralkodását. A mű végén Nyáry Pál más munkáinak jegyzéke található a Társaság tagnévsorával, külön feltüntetve a tiszteletbeli és az elhunyt tagokat, valamint a Társaság díjazottjait. A kiadvány borítóján ismét megtalálható a Magyar-Lengyel Könyvtár szerkesztősége által tervezett monográfiák jegyzéke, melyek közül sajnos egy sem valósult meg.130 A Társaságnak 1939-ben és 1940-ben nem jelent meg kiadványa, Kertész János 1941-es írása viszont hézagpótlónak mondható, ugyanis Adam Mickiewicz magyarországi emlékezetét dolgozza fel. Igaz, a munka mindössze 27 oldalas, a magyar Mickiewicz-kultusz kutatóinak viszont nélkülözhetetlen irodalom. A lengyel költő itthoni fogadtatásáról, a Magyar Mickiewicz Társaság létrejöttéről és működéséről olvashatunk részleteket, valamint néhány olyan verset is közöl a mű, melyeket már magyar költők írtak Mickiewicz ihletésére. Az értekezés végén a lengyel poétáról szóló könyvek, tanulmányok, cikkek jegyzéke található. Nyáry Pál 1943-ban a lengyel festészetről írt egy tanulmányt, melyhez a Mickiewicz Társaság elnöke, Lukács György írt előszót.131 Szerény, mindössze 24 oldalas értekezése a lengyel festészet történetének teljes egészét felöleli. Jegyzeteletlen, de a munka végén fel vannak tüntetve a fontosabb források a szerző korábban megjelent munkáival együtt. Az egész kiadványban mindösz- szesen hat metszet szolgál illusztrációul, ebből egyik Jan Matejko Szent Hedvig királynéról festett képe. A mű erénye az adatgazdagság; a lengyel festészet panteonja említés szintjén kétségkívül megtalálható a műben. A kortárs festészetről annyi szót ejt, hogy a lengyel menekültek Budapesten rendeztek kiállítást 1943. június 29. és július 1. között, s itt magyar témájú alkotásokat is megcsodálhatott a közönség. A Magyar Mickiewicz Társaság utolsó kiadványa volt a második világháború idején Kertész János Mickiewicz, Paderewski, Sienkiewicz című füzete.132 Ebbe kerültek azoknak az előadásoknak a szövegei, amelyek a Társaság egyes 130 Előkészületben volt: Nemes ERDEŐS László: A lengyel légiók Magyarországon 1848/49-ben, VERESS Endre: A mecénás Báthory István király, PALÓCZI Edgár: Mickiewicz Ádám élete és munkái; Vitéz Galánthay GLOCK Tivadar: Szent Kinga. Tervbe volt véve: JAROSZEWSKA Boleslawa: Jagiellonka na tronie w^gierskim, PALÓCZI Lipót: Zur Ethnographie Polens. Lengyelország néprajzához (1871), továbbá: Lengyel vonatkozású emlékművek Magyarországon, Lengyel hőseink az 1848/49-i szabadságharcban, A lengyel barátság a magyar költészetben, Lengyel nemes családok Magyarországon, Magyarok Danckában. 131 NYÁRY Pál: A lengyel festészet. Bp., 1943. 132 KERTÉSZ János: Mickiewicz, Paderewski, Sienkiewicz. Bp., 1943. 191 ^
