Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)
4. Spira György: Parasztsors Pest megyében a jobbágyfelszabadító forradalom küszöbén
189 Hetényi János—Királyi Pál—Ploetz Adolf: Robot és dézma erkölcsi és anyagi, mező- és státusgazdasági tekintetben, Pest, 1845, 218. 1. V. ö. PmL: Úrb. jkv. 1821 : 1618; 1835 : 1602; 1841 : 5061. 190 V. ö. uo. 1843 : 3248. 191 V. ö. PmL: Közgy. jkv. 1848 : 5499. 192 B. J., Tiszamelléki földmívelós, i. h. 213. h. 193 Sántha István: Gazdasági tudósítások Pest megye pilisi járásából, MG 1845, 388—389. h. 194 Kasza-e vagy sarló ?, uo. 1847/11, 73—75. h. 195 Szeniczey János: Igénytelen vélemény a tavaszi vetés kezelése iránt jelen súlyos körülményeink között, uo. 1847/1, 354. h. 196 Theschedik Samuel: A paraszt ember Magyar Országban, mitsoda és mi lehetne; egy jó-rendbe-szedett falunak rajzolatjával egyetemben, Póts, 1786, 127—128. 1. 197 Uo. 231. 1. 198 Szeniczey, i. h. 354—355. h. 199 Bernát, i. h. 380. h. 200 Theschedik 190. 1. 201 V. ö. Korizmics László: Jószágrendezés, MG 1848/1, 330. h. 202 Az 1848-ban kialakult közepes árakat véve alapul, v. ö. Adalékok Magyarország nyers terményeinek ártörtenetehez a tizenkilenczedik században a pesti piaezon történt jegyzések szerint, Bp, 1873, 35., 44. 1. [Egy forint tudvalévően hatvan krajcárból áll. •— 1 pozsonyi mérő = 56 liter. Súlyban kifejezve, búzából egy pozsonyi mérő megfelel ekkor 80, rozsból 76 bécsi fontnak (v. ö. Spira György: A mérő és a font viszonyáról, AtSz 1964, 474. 1.), 1 font pedig = 0,5612 kg.] 203 p es t vm. 1775. évi dicalis összeírásának idevágó eredményeit közli Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában I, Bp, 1881, 431—435. L, az 1828-i adatokat pedig magam összegeztem a 164. jegyzetben már idézett országos adóösszeírás községi részeredményei alapján. 204 PmL: Urb. jkv. 1822 : 350 (Tököl); 1823 : 2202 (Bugyi); 1834 : 82 (Szalkszentmárton), 6140 (Szentbenedek). 295 Theschedik 130—132. 1. 296 Uo. 120—121. 1. A kiemelés tőlem. — S. Gy. 207 Onosi, i. h. 1659. h. 208 PmL: Űrb. jkv. 1837 : 226. tsz. sz. 209 Uo. 1841 : 2351. 210 Fáy András: A Bélteky-ház I, h. és é. n. [1832], 359—360. 1. 211 V. ö. Hivatalos válasz n[eme]s Pestmegye közönségének a szarvasmarhatenyésztés előmozdítása eszközei iránt hazánkban, MG 1845, 1591. h.; Halasi: A birkák sózásáról valami, uo. 1848/1, 203. h. 212 Egy jó hazafi: Szarvasmarhatenyésztés, uo. 1848/1, 27—28. h. 213 Ezt űzik pl. a Csepel-szigeten fekvő falvak, továbbá Haraszti, Taksony, Dunapataj, Ordas, Lak és Úszód lakói (Fényes, Magyarország leírása II, 208. 1.). 214 Erről különösen a promontoriumiak, a tétényiek, a szentendreiek, a póesmegyeriek, a tótfalusiak, a bogdányiak, a szadaiak és a csömöriek nevezetesek (Schams, Ungarns Weinbau II, 34—49., 55—65. 1.; Fényes Elek: Magyarország statistikája I, Pest, 1842, 140. 1.). 215 Korizmics [László]: Korszerű agitatio a szem elől tévesztett mezőgazdaság érdekében, MG 1846, 1094. h. — Ezeknél sokkalta kisebb terméshozamokat mutat ki az 1828-i összeírás, ennek a közlései azonban nemigen használhatóak fel, mivel — akárcsak az állatállományra vonatkozó adatai — az érdekeltek vallomásain alapulnak s így még az „illően" nem mívelt földek valóságos terméshozamait sem tükrözhetik híven. 216 Erről Spira György: A tehetetlen kor, Valóság 1948, 541. 1. 217 Ebben az időben u. i. az egyéb élelmiszerek fogyasztási aránya Magyarországon még sokkal kisebb a mainál: a negyvenes években nálunk egy ember átlagos évi húsfogyasztása pl. alig 29, cukorfogyasztása pedig mindössze 2 fontra rúg (Korizmics, Korszerű agitatio, i. h. 417. h.), s a szegónyebbsorú parasztok fogyasztása nyilván ennek a mégoly alacsony átlagnak is mélyen alattamarad. 239
