Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 48-49. (Budapest, 1977)

BARKÓCZI L. — CASTIGLIONE L. — SZABÓ M. — SZENTLÉLEKY T. — SZILÁGYI J. GY.: Antik művészet a debreceni Déri Múzeumból és más magyar gyűjteményekből

skk., 304—5. sz., 59. tábla stb.), a férfialak az észak-itáliai római sírplasztika álló togatus-típusát követi (vö. G. Mansuelli, in Actes du VIII

e Congrès Internat. d'Archéologie Classique. Paris 1963., Párizs 1965, 192, 19. tábla, 2. kép). Valószínűleg kelet-balkáni műhelyben készült (vö. B. Filow, L'art antique en Bulgarie, Szófia 1925, 41, 30. kép és 47, 36. kép; az illyr eredetű Genthios-Gentius cognomen elterjedése nem nyújt egyértelmű támpontot a lokalizáláshoz: Sprincz, E., i. m. 353, vö. Alföldy, Die Personennamen in der röm. Provinz Dalmatia, Heidelberg 1969, 210). 2. század 1. fele. írod.: Déri, Kat. 81—2, 13. sz.; Sprincz, E., fentebb i. m. 351—5, I—II. tábla. SZ. M. 5. Férjíportré. Debrecen, Déri Múzeum VIII. 17. M. (az eredeti fej): 27,1 cm. Márvány. Az orr hiányzik, a fej jobb oldala erősen rongált, a haj nyoma szinte teljesen hiányzik, a szemöldök és a homlok is sérült. A buszt modern. Szakállas, kerek bekarcolt szemgolyóval és pupillával. Mind a hajkezelésnek, mind a szembekarcolásnak jó párhuzamai vannak a görög Hadrianus-portrékon, az arckifejezés azonban ezeknél kissé későbbi időszakra mutat (M. Wegner, Die Herrscherbildnisse in antoninischer Zeit, Berlin 1939. 25a. 26b stb. tábla; vö. Kádár, Z., Annales Mus. Déri 1957, 53—4, 60). A darab valószínűleg görögországi vagy kisázsiai műhelyben készült. 2. század közepe. írod.: Déri, Kat. 82, 17. sz.; Kádár, Z., fentebb i. m. 53—55, 60, VII—VIII. tábla. SZ. M. 6. Női portrészobor. (4. a—b kép) Debrecen. Déri Múzeum VIII. 15. M. (a teljes szobor): 109 cm; (a fej): 15,8 cm. Pasticcio, a fej és a test különböző márványból. A fejen az orr hiányzik, a koponya hátsó fele modern. Az igen erősen kiegészített és toldozott, sok helyen sérült ruhás női test modern. Az igen kvalitásos portréfej tartása, alapformája és főként frizurája annyira pontosan megfelel Faustina Maior ún. ..Mus. Cap. Imp. 36." portrétípusának (M. Wegner, Die Herrscherbildnisse in antoninischer Zeit, Berlin 1939, 26 skk.. 279 sk. és a katalógus), hogy meghatározásánál e típus keletkezési idejét, a 140 körüli éveket kell kiindulásul venni. Minthogy az arc egészen nyilvánvalóan különbözik az idősebb Faustina képétől, s egy idősebb nőt mutat be, két irányban kereshetjük a közelebbi definíciót. Vagy egy — még a császárnő életében készült — magánportréról van szó, vagy a császárnő portréjának későbbi átdolgozásáról. Mindkét megoldás mellett és ellen sorolhatók fel érvek. A szemek kidolgozása és az arckifejezés inkább késő- mint közép-antoninusi keletkezési időre vall, ez tehát az átdolgozás mellett szólna, ugyanakkor az életnagyságnál kisebb méret nem ajánlja a császári eredeti feltételezését. A fej közép- és késő-antoninus kori. írod.: Déri, Kat. 82, 15. sz. C. L. 7. Női fej. Debrecen, Déri Múzeum VIII. 3. ,,A szíriai Kaffából" (sic!). M.: 18,3 cm. Márvány. Töredék szoborról, a fejtetőn beillesztett vasrúd maradványa, talán fejdísz hozzáerősítésére. Középen elválasztott, hátul kontyba fogott haj, befúrt szem-pupillák. A debreceni fej típusa hellenisztikus előképre vezethető vissza (vö. Kádár, Z., Annales Mus. Déri 1958—59, 26, 30, VIII. tábla; Aphrodité-típus). Az arc bal felének rövidülése arra mutat, hogy a fej bal fele forduló nézetre volt szánva; talán mitológiai kompozícióhoz tartozott. Hasonló