Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)

BISI, ANNA MARIA: Pun régiségek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből

szereken, am illetteken, valamint edényeken észlelhető (bár. tudomásom szerint, mindmáig nem került elő észak-afrikai pun környezetben importált egyiptomi kerámia). Meghatározhatatlan korú. —Az egyiptomi párhuzamokhoz 1. W. von Bussing, Steingefässe (= Catalogue général des antiquités égyptiennes du Musée du Caire, 18065-18793), Wien, 1904. III. tábla, 18401. 11. Kancsó (18-19. kép). Ismeretlen lelőhelyű. Ltsz. 50.1035. M. : 18,2 cm. Fehéresszürke agyag; szürkésfehér bevonás. — Gömbölyded test, amely alul csövessé szélesedik és egybeolvad a szélesebb talpkoronggal. A nyak törés nélkül kapcsolódik a testhez, a szájperemtől hátul vastag rúd-fül. Kiöl a testen két mellalakú dudor. Mázatlan. A nyak vége a szájrésszel és a fül hiányzik. A test ragasztva. A női mellet idéző két dudor ezt a kancsót a VI. sz.-tól a hellenisztikus korig terjedő időben gyakori plasztikus vagy domborműves ciprusi kancsókhoz teszi hasonlóvá. Hellenisztikus kori pun típus (Cintas 20 — 23, LVTÏT. tábla). 12. Oinochoé (20. kép), Karthágóból. Ltsz. 50.1027. M. : 17,1 cm. Barnássárga agyag, sárgásfehér bevonás. — Talpatlan, bikonikus test, s azon reliefvonallal elváló hosszú kónikus nyak; hangsúlyozottan benyomott oldalú kiöntő. Hátul vastag rúd-fül, az edény alja konkáv, közepén kiemelkedő korong. Durva, mázatlan, korongon készült edény. Fp, a fül ragasztva, kis csorbulások. A nyakat a hassal összekötő reliefvonal tanúsítja, hogy ennek a pun területen olyan elterjedt es számos variánssal rendelkező típusnak (I. itt a 13. edényl I az eredetije fémedény volt, A széthúzott szájnyílás és különösen a máz, ill. festett csíkok hiánya a has felső részén arra mutat, hogy ez elég késői változat. — T. e. VI. sz. vége (a VII. sz.-ra keltezett Cintas 160-as formából ered, de attól kissé különbözik). 13. Oinochoé (21. kép), Karthágóból. Ltsz. 51.176. M. : 15,1 cm. Sárgásrózsaszín agyag. — Lapos talpkorong; lapított gömb alakú test és attól profillal elváló magas, kónikus nyak; kis két oldalán benyomott kiöntő, hátul vastag rúd-fül. Vastagfalú, durva, mázatlan, korongon készült edény. Ep, oldalán kis lyuk. Az előzőhöz hasonlóan föníciai — ciprusi prototípusból ered. A zömök test és a hangsúlyozottan szélesedő nyak mutatja, hogy az előbbinél korábbi (Cintas 160). — T. e. VII. sz. 1. fele. — Vö. M. Pellicer Catalan, Excavaciones en la necropolis púnica «Laurita» del Cerro de San Cristobal, Almunécar (Granada), Madrid, 1962. 17. kép. 2. sz., 34. kép, 5. sz. 14. Oinochoé (22. kép) Karthágóból. Ltsz. 51.179. M. : 12,9 cm. Sárgásrózsaszín agyag. — Gömbölyded test, alján talppá lapítva; reliefgyűrűvel elváló, ívelten szűkülő nyak; kétoldalt enyhén benyomott, egyenesen levágott kiöntő; hátul durva, vastag szalagfül. Durva, mázatlan, korongon készült edény. Fp. Hellenisztikus kori pun típus (Cintas 162). 15. Oinochoé (23. kép), Karthágóból. Ltsz. 50.1026. M. : 15,4 cm. Téglavörössárgásfehér agyag. — Talpatlan, alján kissé lapított ovális test, attól profillal elváló, ívben szűkülő nyak; két oldalt erősen benyomott kiöntő, hátul vastag rúd-fül. Durva, mázatlan, korongon készült edény. Ep. Fekete mázas attikai példányok alapján készült hellenisztikus kori pun típus (Cintas 157). 16. Kancsó (24. kép), Karthágóból. Ltsz. 50.1042. M.: 12,08 cm. Sárgásszürke agyag és bevonás. — Ovoid test, törés nélkül csatlakozó kerek nyak, megvastagodó száj perem, hátul ehhez csatlakozó szalagfül, profilált talpgyűrű. Mázatlan. Ep; a testen és talpon kis csorbulások.