Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 9. (Budapest, 1956)
CASTIGLIONE LÁSZLÓ: Az alexandriai Aphrodite két újabb példánya
számára dolgoztak Kos szigetén, 10 ugyanott, ahol Apellés híres festménye volt látható, s ha figyelembe vesszük Attikának, valamint Kos szigetének kapcsolatait a korahellénisztikus Egyiptommal, 11 akkor az egyik Praxitelés-tanítvány szerzőségének feltevése a stiláris vonások egyöntetű tanúsága mellett történetileg is valószínűsíthető. 12 Az alexandriai Anadyomené-szobor a hellenisztikus egyiptomi művészet egész sor alkotásának vált mintaképévé. 13 Ezek a rendszerint kisméretű, nagyrészt márványból készült szobrok utánozzák, de nem másolják mintaképüket. Nincs közöttük két azonos darab, s bár a közös előképet mindegyik követi, úgyhogy belőlük az szinte filológiai pontossággal rekonstruálható, mégis van bennük egyéni, ami részben a készítés időpontjából, részben az alkotó mester egyéniségéből és tudásának fokából ered. Az alexandriai Aphrodité szabad utánzásának ez a módja a hellenisztikus szobrászat egyik szembetűnő általános vonását tükrözi. Ez abban áll, hogy a híres és sikeres alkotásokat széles körben utánozzák, kisebb-nagyobb változtatásokkal szabadon megismétlik. A változtatások kiterjednek az alak tartására, a részletek kidolgozására, sőt több esetben attribútumaira is. Az attribútumok megváltoztatása hozza magával, hogy a mintakép járulékos részleteit nem tudjuk pontosan rekonstruálni. Biztosan föltehető ugyan, hogy az eredeti teljesen ruhátlan volt, az utánzatok között azonban már a II. század elején találunk drapériával ellátott példányokat. 14 Az egyik híres utánzat, a drezdai Aphrodité 15 mellett Triton alakja van elhelyezve, ami a mintakép tárgyához — a tengerből születő Aphroditéhez — jól illik, anélkül azonban, hogy meglétét az alexandriai szobron feltehetnénk. Későbbi utánzatok az eredeti témát kissé módosítva és profanizálva az istennő mellett fürdő-edényt és arra vetett ruhát ábrázolnak, 10 a praxitelési fürdőAphrodité és Apellés Anadyomène jenek motívumait összekapcsolva. Ez a változtatás igen jellemző az eredeti kompozíció lényeges vonásait megőrző szabad variáció módszerére. A hellenisztikus egyiptomi Anadyomené-szobrok sajátos viszonya a mintaképül szolgáló eredetihez, amelyet röviden szabad utánzásnak lehet nevezni, e szobrok rendeltetésével van szoros összefüggésben. Méreteik — amelyekből nem lehet 10 Bieber: Die Söhne des Praxiteles. Jdl XXXVIII—IX (1923-4). 242 — 275; u. a. Sculpt. Hell. Age 89; L i p p o 1 d : id. m. 300. 11 Bürchner: Kos. PWRE XI (1922). 1474, 1480. 12 W a t z i n g e r : id. na. 90. — Ma már skolasztikusnak tűnik az a vita, amelyet Furtwängler [Monatsberichte über Kunstwissenschaft I (1901). 180 kk.] folytatott W. Klein (Praxiteles 282 kk., Jdl 1894, 248) legújabban Biebertal (id. m. 89) felújított nézetével, miszerint az ,, Anadyomène" típust maga Praxiteles teremtette meg. Furtwängler azon az alapon, hogy az Anadyomène tartása Polykleitos Diadumenosáéra hasonlít, a szobor alkotóját Euphranór körében véli megtalálni. Ezzel szemben : Watzinger: id. m. 91. 13 W a t z i n g e r : id. m. 90 ; Bieber: id. m. 98. — A legfontosabb darabok a következők: Alexandria 18. 698 és 21.834 (Breccia: Le rovine di Canopo 62, n. 21 — 2, T. XXVIII, 6, 9). Dresden 2.600/A 63, 65 (W a t z i n g e r : id. m. Nr. 74, 77). Kairo (Edgar: Greek Sculpture 27.454 ; R e i n a c h : Rép. Stat. III. 256,5 : bronz). London (RA 1903 I. 233—4. pl. V). Moszkva Puskin Múzeum 3309, 3201. (N. A Scserbakov: Pamjatnviki Goszudarsztvennovo Muzeja Izjacsnüh Iszkusztv. V. 1926. 26 — 29. Tabl. VI 1, 3.). Paris Louvre (lásd a 2. jegyzetet). Stuttgart 162, 490 (W a t z i n g e r : id. m. Nr. 71, 75.). Tübingen 3858 (W a t z i n g e r : id. m. Nr. 76.). 14 Watzinger: id. m. 92 ; Bieber: id. m. 72 k., I p p e 1 : Der Bronzefund von Galjûb (1922). 28, Nr. 7 — 8, Taf. III. és egy ezekkel megegyező kisbronz : Edgar: Greek Bronzes 27649. 15 Nos h y : id. m. 90 ; L i p p o 1 d : id. m. 327 ; Bieber: id. m. 98. 16 Edgar: Greek Moulds 32004, pl. XXIV ; kék favence szobrocska a Brooklyn Múzeumban: Bieber: id. m. 98. note 68, Fig. 390; AA 1904. 110, Abb. 3.