Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 5. (Budapest, 1954)
CASTIGLIONE LÁSZLÓ: A három Charis csoport újabb töredéke
Charis melle előtt húzódik átlósan két társának egymást keresztező karja, 3 megegyezoleg a mellek törésének ferde irányával. így érthetővé válnak a torzó törései. A három alak széttörésekor a középső alaknak azok a részei, amelyek a csoport két másik tagjával összekapcsolták, tehát a vállrész és a lábfejek a talapzattal együtt, elváltak a test többi részétől. A Charis-csoport Winckelmanntól kezdve az antik művészet kutatóinak egész sorát foglalkoztatta. 4 A csoport eredetével kapcsolatban főleg azt vitatták, hogy a szobrászatban vagy a festészetben fogalmazták-e meg először. 5 A keletkezés időpontját néhány külső körülmény, így a Charisok ruhátlansága és az első ábrázolások megjelenése 6 későinek mutatja, a kutatók egy része mégis a 4. századig igyekezett azt felvinni. 7 Újabban egyre inkább tért hódított a későhellénisztikus 8 , illetve koracsászárkori 9 eredet feltételezése. Nagy lépéssel vitte előbbre a kérdés megoldását G. Becatti 4 , aki részletesebb elemzés alá véve a fennmaradt csoportokat és ábrázolásokat, az eredeti kompozíciót — amelyet festménynek tart — a késői hellénizmus újattikai irányzatának tulajdonította 10 . R. Lullies 4 más úton ugyan, de a keletkezési idő tekintetében ezzel megegyező eredményre jut, míg az eredetit szobrászati műnek tartja. Becatti és Lullies cikkének fő érdeme, hogy lehetővé teszik az addigi meddő vita lezárását. Érveik és a keletkezés idejére vonatkozó meghatározásuk egyezése is mutatja, hogy a hellénizmus végének művészetére egyaránt jellemző a festészetben megmutatkozó plasztikai felfogás és a 3 Bull. Comm. 65 (1937) III. tábla. Eredeti kompozíció: u. o. 48. k. 4 Winckelmann: Gesch. d. Kunst des Altertums. Sämtl. Werke. 1825. 5. 4. 165. Anm. 1. — Furtwängler: Roschers Lex. I. (1884—6) 883 k. — G s e 11 : Dar.— Sagl. II. 2. 1667. — H er mann, P. : Denkm. d. Malerei Ser. I. (1904-31) 49-50 táblához. — Bulle: Der schöne Mensch 2 . (1912) 345. — Ghislanzoni, E. : Notiziario Arch. 2 (1916) 58 kk. - Klein, W : Vom ant. Rokoko. (1921) 89. k. — B a g n a n i, G.: JHS 41 (1921) 233 kk. — Amelung: Einzelaufnahmen. 1975—8. (Text 1925.) — S c h m i d t, E. : Festschrift P. Arndt. (1925) 102 kk. - Curtius, L. : Die Antike 1 (1925) 50 k. - Becatti, G.: Bull. Comm. 65 (1937) 41 — 60. — Kaschnitz-Weinberg: Sculture del Magazzino del Museo Vaticano. (1937) no 284, 136 k. - S i e v e k i n g, J. : Jdl. 56 (1941) 89. —Lullies, R. : Mitteilungen 1 (1948) 45-52. - L i p p o 1 d, G.: Die griech. Plastik (1950) 379. Muthmann, F.: Statuenstützen (1951) 106 kk. Az emlékek első összeállítása: Jahn: Denkschriften der Kais. Akad. d. Wiss., Phil.-hist. Klasse, XIX. Wien (1870). 34 kk. Bővített, de nem teljes jegyzék: Deonna: RA. 1930, 274—332. (Ezentúl a szerzők nevével idézve.) 6 Festészeti előkép mellett : Furtwängler, Amelung, Gsell, Escher RE 3, 2167., Bagnani 234 (még azt is tudni véli, hogy a festményt a korinthosi Euphranór készítette a 4. sz. közepén), Schmidt, Becatti, Sieveking, Lippold. Szobrászati előkép mellett: Bulle, Klein, Curtius, Hermann, G. Guidi, Africa Italiana 3 (1930) 28. Relief: R e i n a c h, S. : Gazette des Beaux Arts 1914. L, G h i s 1 a n z o n i : 60, 74 kk. Az idevágó nézetek összefoglalása : Lullies: 45 k. 6 Pausanias IX, 35, 6—7. V. ö. : Lullies 50 k. A Charisok ruhátlan ábrázolására való áttérés — ami azonban egyáltalán nem kell, hogy a szóbanforgó kompozíció kialakulását is jelentse — az irodalmi adatok alapján a korahellénisztikus időben történhetett, a csoport kompozíciójának pedig — az ábrázolások alapján — az i. e. 1. sz. vége felé már készen kellett állania. 7 I. e. 4. sz. : A m e 1 u n g, H e r m a n n (4. sz, vége), S c h m i d t (4. sz. közepe), Bagnan i (4. sz. közepe), S i x, RA 20 (1924) II. 288. I.e. 3. sz.: Furtwängler. I. e. 2. sz. : C u r t i n s (korai 2. sz.). 8 Későhellénisztikus : Lippold: I. e. 1. sz. : Klein, Zschietzschmann: Die hell u. röm. Kunst. (1939) 66, Bulle, Kaschnitz-Weinberg: 137. "Sieveking: 89. 10 Ugyanakkor az irodalmi adatokra való tekintettel megengedi annak lehetőségét is, hogy az .első megfogalmazás esetleg az i. e. 3. sz. elején keletkezett : i. m. 57, 59. Ugyanerre az eredményre jut Kaschnitz-Weinberg is. 7 Bulletin 97
