Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

GYŰJTŐÚTON - Batári Zsuzsanna: Húsvét a kárpátaljai Nevetlenfaluban

Szentelőkosarak árusítása, Kisült pászka, Nevetlenfalu, 2005 Nevetlenfalu, 2005 (BATÁRI Zsuzsanna felvétele) (VASS Erika felvétele) elvitték szentelni a falubeliek. A görög katolikusok még fokhagymát, virágot is dugnak a csőrébe. A hagyományos sonka, kolbász, tojás, só, kalács, torma, bor mellett ma már banán és csokinyúl is található a vasárnap reggeli ételszenteléskor a kosárban. Nem szabad megfeledkeznünk a töltött tyúknál is fontosabb pászkáról, amelynek tetejét a görög és a római katolikusok tésztából formált kereszttel és különböző indákkal díszítik. A pászka készítése máig divatban van, a községben működő négy pékség közül több süt pászkát megrendelésre. Ennek érdekessége, hogy a pászka tetejének díszítését itt is kézzel formázott keresztekből, fonatokból készítik. Szerencsére fotósorozatot tudtunk készíteni a pászka „nagybani" előállításáról is a Molnár pékségben, ahol egyszerre több, mint száz pászkát készítettek. Az éjszakai sütésről felvételeket készítettünk, ezekből - a többi digitális fotóval - fotókiállítást rendezünk a múzeumban. Végül, de nem utolsósorban a sárgatúrói kell megemlíteni, amely szintén a szentelőkosárban kap helyet, savóját a pászka dagasztásánál használják fel. A hozzávalók: 3 liter tejhez fél kilogramm cukor és 15 tojás kell; az alapanyagokat össze kell főzni, majd egy ritkaszövésű ruhába kell beletölteni. Miután lecsöpögött, szeletelve fogyasztható. Húsvétvasárnap hajnalban aztán a falu apraja-nagyja - a településről rég elszármazott rokonokkal egyetemben - elindul a templom felé, ahol a görög katolikusok és a római katolikusok közösen vesznek részt az ételszentelésen. Körbeállnak az udvaron a terítőkkel letakart kosarakkal, és türelmesen várják, hogy elkezdődjön a szertartás, amit a görög és a római