Batári Zsuzsanna, Bárd Edit, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 2006 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006)

GYŰJTŐÚTON - Batári Zsuzsanna: Húsvét a kárpátaljai Nevetlenfaluban

Húsvét a kárpátaljai Nevetlenfaluban 2005 tavaszán Vass Erika néprajzos muzeológussal lehetőségünk nyílt arra, hogy a húsvétot Kárpátalján töltsük, és az ottani húsvéti szokásokat vizsgáljuk. Úticélunk Nevetlenfalu volt. Hogy honnan ered a neve? „A középkorban a településnek Gyakfalva (1360) volt a neve. Ez a személynévként is alkalmazott magyar deák, tanult ember, írnok jelentésű főnévnek és a birtokos személyraggal ellátott falu főnévnek az összetétele. Az előtagba azonban idővel a gyak 'szúr, döf, közösül' igét értették bele, s ez illetlennek tartott Gyakfalva helyett a Nevetlenfalu névalakot kezdték használni. Az úgy történt, hogy egyszer egy parasztlány az arra lovagoló kapitánynak nem merte megmondani, hogy hol lakik, ugyanis szégyellte kimondani a falu nevét. A lány gondolt egyet és ügyesen azt felelte, hogy nincs annak a falunak neve, amelyben ő lakik. A lány felelete tudomására jutott az alispánnak, aki eltörölte a falu régi nevét és nyilvános rendelet alapján 1720-ban a falut Nevetlennek nevezték el."

1 A római katolikus parókián kaptunk szállást - Nevetlenben a római katolikus plébános feladatait a nagyszőlősi ferencesek látják el, görög katolikus pap Batárról keresi fel a község lakóit -, az étkezéssel viszont egyáltalán nem volt gondunk; egyrészt a falubeliek szíves vendéglátása, másrészt a böjti hagyományok miatt. A vegyes vallású húsvéti készülődés több fázisát is dokumentáltuk közösségben: több háznál jártunk, jelen voltunk a húsvéti ételek elkészítésénél, lefotóztunk mindent, ami vasárnap, az ételszentelésre vitt kosárba kerül. Felkerestünk római katolikusokat, görög katolikusokat és reformátusokat egyaránt, részt vettünk az egyházi szertartásokon és a templom díszítésén is. Sikerült eljutnunk a közeli, Nevetlenfaluval egy közigazgatási egységbe tartozó Akiihegyre, és húsvétvasárnap képeket készítettünk a nagyszőllősi ételszentelésről is. Nevetlenfaluban és a környéken a kosárba kerülő ételek közül az egyik legfontosabb a töltött tyúk, amelyet úgy készítenek, hogy a húsról leválasztják a bőrt

2 - a fejet, a szárnyakat és lábakat rajtahagyva -, majd ezt a bőrt megtöltik tojásos-húsos-kenyeres töltelékkel, megfőzik, és kisütik. Manapság felszeletelve, félbevágva kerül a kosárba, korábban az egészet 1. www.karpatinfo.org.ua 2005. október 17. 2. Ezt régebben náddal tették, ma már kis lisztért cserébe ügyesebb emberek biciklipumpával végzik.