VÁROS ÉS FALU HATÁRÁN (Kiállítási katalógusok - Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Asszimilálódott felvidéki zsidó család. Kassa, 1906. (Centropa- Zsidó élettörténetek a XX. században) Assimilated Jewish family in Kassa, 1906. (Centropa-Jewish life stories in the 20th c.) Európa más országaihoz hasonlóan ugyanis a zsidókat Magyarországon is sokáig kizárták a földművelésből, a földbirtoklásból, az állami szolgálatból és a kézműipar egyes ágaiból, így arra kényszerültek, hogy a kereskedelmi és pénzügyi szektorban keressenek maguknak megélhetést. Ami azonban évszázadokig versenyhátránynak számított, az a kapitalizmus 19. századi beindulásával hirtelen hatalmas előnnyé vált. Tapasztalataik révén a zsidók a többségi társadalomnál lényegesen gyorsabban és sikeresebben kezdtek vállalkozásokba. A Hatvany-Deutsch család például a kontinens élvonalába emelte a magyar cukoripart, Richter Gedeon megteremtette a magyar gyógyszeripart, a Weiss család nem csupán Európa egyik legnagyobb nehézipari komplexumát hozta létre a Csepel-szigeten, hanem lényegében fel is építette a városrészt, míg a Goldbergerek óbudai textilgyára gyakorlatilag a magyar ipar egyik fellegvárává vált. Ma hungarikumként emlegetjük azokat a világszínvonalú termékeket, amelyek lényegében Magyarország védjegyévé váltak. Közülük jó néhányat a hazai zsidók tehetségének és innovációs készségének köszönhetünk. Ilyen a Herz- és a Pick-féle szalámi, a Kotányi-féle pirospapika, a herendi porcelán, vagy éppen a Zwack unikum. De jelentős szerepet játszottak zsidó orvosok a magyar orvostudomány és egészségügy fejlődésében is, elég, ha csak Korányi Frigyes vagy Hirschler Ignác nevét említjük. Ami a felekezeti megoszlást és a nyelvhasználatot illeti, a zsidók a 19-20. század fordulóján a többi etnikai és vallási kisebbségnél jóval gyorsabban váltak magyar anyanyelvűvé. Rendkívül fontos azonban megjegyezni, hogy az asszimilációs és integrációs folyamatok, vagyis egy nép beolvadása a többségi társadalomba, sosem egyoldalú folyamat, s egyik felet sem hagyja érintetlenül. A kölcsönös alkalmazkodásnak, közeledésnek és egymás elfogadásának mindkét fél részéről érvényesülnie kell ahhoz, hogy ez a folyamat sikerrel járjon, s termékenyítőleg hasson az adott nemzet kulturális, gazdasági és társadalmi életére. Ez a kölcsönösség meg volt a dualizmus kori Magyarországon is, melynek liberális nemessége jól látta, hogy a magyar nemzetbe beolvadó zsidóság hozzájárulhat a soknemzetiségű Magyarország modern nemzeti jogállammá formálásához.