Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)
HÁLA JÓZSEF: A rezi kőipar
6. kép. Kutasi Imre keszthelyi kőfaragó tervrajza, a rezi homokkőből készített kőkeresztet 1926-ban Szentbékkállán állították fel (reprodukció) 1930-as években Németh Istvánnak. Több rezi kőfaragó Keszthelyen is dolgozott és tanulta meg a mesterség fogásait, mint pl. Simon Viktor Kertész József műhelyében. Szoros volt a kapcsolata a mecseknádasdi és a rezi kőiparnak is. Mecseknádasdon 1718-ban németek telepedtek le, akik Hessen környékéről érkeztek a Baranya megyei, Pécstől északkeletre lévő faluba/' 1 LANTOSNÉ IMRE Mária szerint a 18. századi betelepülők között kőfaragók is voltak,' 7 TÜSKÉS Gábor azonban azt feltételezi, hogy az első kőfaragóműhelyek 1785 és 1838 között létesültek és felveti, hogy a 18. század végén Pécsváradról Mecseknádasdra települők hozták létre a kőipart. 38 PANDÚR József ennek kialakulását korábbra teszi, mint TÜSKÉS Gábor, szerinte a mecseknádasdi temetőben található legrégebbi (1749, 1758, 1767, 1779) sírköveket valószínűleg helybeli mesterek faragták.' 9 Az első kőfaragó írásbeli említése az 1830-as évekből való 4 " és a 19. században a sok kádár és fazekas mellett számos, a kő feldolgozásával foglalkozó iparos tevékenykedett a faluban. 41 A 20. század első felében 16 önálló kőfaragóműhely működött Mecseknádasdon és még az 1970-es évek végén is 8 kőfaragó dolgozott önállóan, szövetkezeten kívül. 42 A mecseknádasdi kőfaragók készítményeikkel (sírkövek, szobrok, út menti és temetői kőkeresztek, lépcsők, ablakkeretek, építőkövek, határkövek stb.) széles körzetet, szinte megyényi területet (a somogyi Kapós mentét, a baranyai Hegyhátat és Mohács környékét, valamint Tolna megye déli részét) láttak el. 43 A 19. század végéig elsősorban a helyben bányászott, szürke, finomszemcsés, tömör, meszes (középső-liász) homokkövet és a sárgás, finomszemű, meszes, csillámos (miocén) homokkövet 44 dolgozták fel, a 20. században (a helyi bányák kimerülése miatt és a felmerült új igényeknek megfelelően) kezdtek el más kőzeteket (pl. stíriai kő, svéd gránit stb.) faragni 4 ' és az 1940-es évek elejétől kezdtek műkővel dolgozni. 4 " A 20. század elejétől nagy mennyiségben feldolgozták a Reziből Mecseknádasdra szállított ho-mokkövet is. 47 A mecseknádasdi és a rezi kőipar kapcsolata feltehetően akkor alakult ki, amikor (valószínűleg a 19. század végén) Wilhelm János a baranyai faluból érkezve letelepedett Reziben. Neve szerepel a jeles 19. századi mecseknádasdi kőfaragók jegyzékében 4 * és Rezibe való érkezése után jelentős szerepet játszott a falu kőiparának kialakulásában. Valószínű, hogy a rezi homokkő mecseknádasdi alkalmazásának megindulása is az ő közvetítő szerepének tulajdonítható. A mecseknádasdi és a rezi kőfaragók kapcsolata az 1950-es évek végéig fennállt. Ezt nem csak az emlékezet őrizte meg, hanem pl. Simon Viktor rezi kőfaragó feljegyzései is, amelyek szerint Reziből Mecseknádasdra 1955-ben 2 alkalommal, 1956-ban 3 7. kép. Id. Kollár István rezi kőfaragó tervrajza (reprodukció)
