Gedényi Mihály: Krúdy Gyula 1892-1976 (bibliográfia) (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, E. Sorozat 2. Budapest, 1978)

I. Bevezetés - Útmutató a bibliográfia használatához

12. Vitás kérdések A műfaj meghatározása nem mindenhol egyértelmű a) Regény — kisregény váltakozik. b) Kisregény-novella váltakozik azonos mű esetében. c) Cikknek látszó, de határozott belletrisztikai jellegű írások, pl. Koncert (2141), Dickens úr barátai (1176), Zoltánka-történetek egyike-másika, Podmaniczky-, Szemere-történetek. d) Rádió feldolgozásnál vagy TV-filmnél előfordult, hogy ketten is adaptálták ugyanazt a művet. Itt közös törzsnek vesszük a kettőt: A hírlapíró és a halál-II. (1) 1963. Zsurzs Éva, (2) 1976. Makk Károly Hét bagoly-II. /Rádiófeld./ (1) 1973. Rácz György, (2) 1974. Seregi László Megjegyzendő, hogy a rádió- és TV-feldolgozásoknál különböző módon nyúlnak az anyaghoz. A rádióban gyakran színészek váltakozva olvassák a szöveget, hűen az eredetihez (Hét bagoly). Máskor több műből, mondhatni ötletszerűen, zenével, hanghatásokkal, esetleg új címmel készül a rádiódarab (Krúdy-fantázia - jórészt a Nagy kópéból). A filmek esetében néha követik az eredeti mesét (Napraforgó), máskor a rendező fantáziája szerint merőben új mű kerül a filmszalagra (Szindbád-V). Noha ezek az átdolgozások egyszer-egyszer messzire esnek az eredeti művektől, de korszerű igényt elégítenek ki, ezért idetartozónak véltük szerepeltetésüket. Ugyanez érvényes a képregényre is, amely már szinte széttöri az irodalmi kereteket és „ponyvásítja" az eredeti művet, mert az olvasás élvezetét — a mű lényegét — rajzolt képekkel, pár soros odavetett szöveggel helyettesíti. Keresztrejtvényekben, találós kérdésekben (Füles), rádióvetélkedőkben és egyéb alkalmakkor szereplő Krúdy-írásokra vonatkozó kérdéseket, adatokat nem vettük fel a bibliográfiába. Ezek irodalmi jelentősége csekély. e) Sok esetben hiányos adat áll rendelkezésünkre. Pl. arról értesülünk, hogy egy svéd antológiában ilyen és ilyen című elbeszélés jelenik meg. De sem a svéd címe, sem a fordító neve nem ismeretes. Más. Tudjuk, hogy a bécsi rádióban műsorra került az Élet álom c. kötetből néhány rész. Sem az adás címe, sem a fordító neve nem áll rendelkezésünkre. Ezt is csak ideiglenesen, hiányosan tudtuk a jegyzékbe felvenni. f) Előfordul, hogy valamely elbeszélésből csak féloldalnyi kiragadott rész jelent meg, cím nélkül vagy más címen. Ha sikerül a töredéket azonosítanunk, megadjuk a forrást és noha ez a kivonat ebben a formában így először jelent meg (1), mégis utalunk az anya-novel Iára, Pl. Galgóczi, amikor járni tanult... /Elb./ (1) Véghtabán L. 3893 — ami a Zöld ász c. elbeszéléshez utal. g) Egyik-másik kötetnél megjegyzés szerepel érdekes, vagy szükséges adalékkal, pl.: A SZÖKTETÉS A KASZÁRNYÁBÓL c. kötet sorsa eddig ismeretlen volt, az újabban előkerült 1896. évi folyóiratban szerepel, ez talán véglegesen megoldja a kérdőjelet. A SZÁZGALLÉROS c. vagy az EGY POHÁR BOROVICSKA c. kötetekben egy-egy darab nem hiteles, ezt jelezzük.