Csaplár Ferenc: Kassák Lajos Bartók-verse (Kézirattár, Budapest, 1980)

KASSÁK LAJOS BARTÓK-VERSE „. . .láttam és éreztem - emlékezett Kassák Lajos 1961-ben első találkozására Bartók Bélával -, hogy egész lényéből akaratos erő és szinte fénylő tisztaság árad felém. Eleddig ilyen keményen összefogott, jó ha­táséi emberrel csak kettővel találkoztam. Az egyik Szabó Ervin, a másik Osvát Ernő volt. Most már ők hárman forrtak előttem össze követendő példaképpé. Hogy elhúcsáz­tam Bartóktól, éreztem, ez a találkozásunk sosem esik ki az emlékezetemből, és hosszan tartó lesz személyes ismeretségünk." A fiatal Kassákot első hallásra magával ragadta Bartók zenéje, miután pedig személyesen is megismerkedett a zeneszerzővel, avantgar­dista folyóiratai, A TETT és a MA hasábjait fenntartás nélkül a Bartók-muzsika szolgá­latába állította: a MA különszámot adott ki Bartók tiszteletére, és nevezetes matinéinak zenei programjában is elsősorban Bartók-mű­vek szólaltak meg. A zeneszerző és a költő kapcsolata Kassák bécsi emigrációja idején némileg meglazult, de az 1930-as években, a jobboldal mind hevesebb támadásai köze­pette Kassák éij folyóirata, a MUNKA ismét Bartókot védő, zenéjét elemző írásokat közölt. A muzsikus emlékét a költő a felszabadulás után is őrizte, éltette. A Magyar Művészeti Tanács alelnökeként Kassák volt az 1948-ban megrendezett Bartók zenei verseny egyik kezdeményezője és szervezője. A művészeti életből kiszorult Kassák 1953-ban - fekete tussal érdes rajzlapra ­portrét rajzolt Bartókról, és a rajz körvonalai köré leírta régebbi - az 1930-as évek végén keletkezett - Bartók-versét. A vers és a rajz - a maga idejében mindkettő harcos kiállás­volt Bartók művészete mellért - a papíron egyetlen műalkotássá válva ritka értékű dokumentuma a zeneszerző és a költő szövetséggé mélyülő barátságának. Bartók és Kassák kapcsolatának történetét, a vers és a rajzos kézirat keletkezésének körülményeit Csaplár Ferenc tanulmánya mutatja be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom