Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

A varázslat műhelye (Krúdy-problémák) - P. Macht Ilona: Egy album képei (ötven év ötven kép tükrében)

Képjegyzék 1. Krúdy Gyula gyermekkorában Jeney Sándor (?) felvétele. Nyíregyháza (?), 1883. Reprónegatív. 90 X 60 imim. Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tára, ltsz. : 2662. Közli: Krúdy Gyula 1878—1968 Emlékkönyv az író születésének 90. évfordulójára. Nyíregyháza, 1968. 192. 1. Szerkesztette: Katona Béla. Képaláírás: „Krúdy 5 éves korában". Jeney (helyenként: Jenéi) nyíregyházi fotográfus a XIX. sz. második felében. „Jenéi bácsinak hívták, fényirdája volt a Nagykállói-utcában, titokzatos zöld függönyökkel voltak az ablakai beborítva, madárka kiröpülését igérte a masinája elé állított gyermekeknek.. . Jenéi bácsi gyermekkoromból való fotográfiáját ma is őrzöm,..." — írja Krúdy Gyula (Jenéi bácsi ötforintosai. A Reggel, 1926. 2. sz, 6.1.) Másutt a fotográfus műtermét olyan megelevenítő erővel festi le, hogy feltételezhetjük: már kisgyermekként nagy hatással volt rá mind a műtermi környezet, mind Jeney különc figurája. „A bútorokon világos szövet volt és az asztalkának csak egy lába volt, a háttérben vászonra festett tenger, a kerítések mohos fenyőfából öszszetákolva, a gyermekek részére gömbölyűszemű falovacska és piroskerekű kis kocsi, trombita, amelyet a kendő alatt olykor megszólaltatott Jeney bácsi, hogy a kicsike felfigyeljen és a titkos kamara ajtaján zöld posztó csüngött. Híres, nevezetes hely volt a Jeney műterme,...".) Krúdy Gyula: Jeney és társa. Új Idők, 1914. 2. sz. 55. 1.) Feltehetően ez a fotográfia is Jeney Sándor műtermében készült. 2. Krúdy Gyula szüleivel és testvérhugával Klösz György felvétele. Budapest, 1884. július. Eredeti fénykép. 245 X 184 mm. Paszpartuval: 440 x 340 mm. Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, Krúdy-kiállítás. A paszpartun ceruzaírás: ,,1884 év Július hó", nyomtatott szöveg három sorban: „SALON-PORTRAIT (KLÖSZ GYÖRGY BUDAPESTEN) Hatvani-utcza Ferencziek Bazárba" (sic!) Közli: Tóbiás Áron: Krúdy világa. 1964. 103. 1. (a továbbiakban i. m.) Képaláírás: „A szülők (a nagyobbik gyermek a későbbi író)". A képen balról jobbra: Krúdy Gyula, id. Krúdy Gyula (az író édesapja), Krúdy Erzsébet és Csákányi Julianna, az író édesanyja, ekkor még mint id. Krúdy Gyula élettársa). 3. Krúdy Gyula mint diák Ismeretlen fényképész felvétele. Nyíregyháza (?), 1890 körül. Reprópozitív. 239 x 180 mm. Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tára, ltsz.: 2664. Közli: Tóbiás Áron: i. m. 107. 1. Képaláírás nélkül. Részletét közli Krúdy önéletrajzi írásával (50-ik Karácsony.): Pesti Futár, 1928. december 25. (karácsonyi szám). 68. 1. Képaláírás: „Krúdy Gyula (gyerekkori