Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Az emigráció első állomása, Bécs (62-99. levél)

Georgi még nem válaszolt a levelemre. Hermann-nak már tegnap írtam. Írd meg, miben állapodtál meg a kosztosokkal, és hogy a papírokkal mit csináltál? Azok a dolgok, amelyeket Margit hozott - a diós bejgli különösen - isteniek voltak. Az olvasmányaim az utóbbi időben a következők voltak: Wells, Keller, Bergson, Wassermann, Flammarion, Dante, Tolsztoj, Thackeray és a szokásos. Olvass nagyon sokat, pihentetőül. Teljesen egészséges vagyok, még a rendes téli náthám is elmaradt. A kérésedről - írjak németül - ismered a nézeteimet, a Te indokaidra legközelebb válaszolok. Ki van zárva. Remélem viszont, hogy nemsokára lesznek fordítások. - Eduárddal

10 semmiképp se írass! - Auernheimer" szellemileg nem jelentékeny ember. A barátaimmal levelezem. Ezer csók A Te forrón szerető Fiad XII. 22. 1 Lásd 66/3. jegyzet. 2 Lásd a 63. levél bevezetőjét. 3 A IX. kerületi Währingerstrasse és a döblingi kerületbe tartó Nussdorferstrasse sarkán lévő Colosseum kávéház volt a magyar emigráció egyik fő találkozóhelye. Ebben talán az is közrejátszott, hogy mindössze két villamosmegállónyira feküdt a Bécsi Magyar Újság Canissiusgassében lévő szerkesztőségétől. Déryék új baráti köre rendszerint itt étkezett. 4 Lásd 65/11. jegyzet. 5 Lorsy Ernő (1889-1961), filozófiai doktorátussal induló, széles látókörű újságíró. Déry még mint a Pester Lloyd munkatársát ismerte meg. Az emigrációban ő is a Bécsi Magyar Újság vonzáskörébe került, többnyire ő írta a lap vezércikkeit. Joviális és korpulens, könnyelműen élő alakját az ítélet nincs „A kis halottak" című fejezete is megörökíti. Utóbb Párizsban és (a harmincas évek elején) Berlinben is találkoznak. 6 Bródyék - Bródy Pál és felesége, lásd 64/10. jegyzet. 7 dr. Österreicher Béla, ügyvéd. 8 Feltehető, hogy a Bukaresti Hírlappal kötött szerződés megkötése után Déry már a Bécsi Magyar Újságtól is ajánlatot kapott. 9 A felsorolt cikkek - tudomásunk szerint - nem jelentek meg, legalábbis a Bukaresti Hírlapban nem. Az 1921. január 6-án induló lap ugyanis a 13. számmal (jan. 25.) megszűnt. (A csődbe ment vállalkozásról lásd Kovács János: A „Bukaresti Hírlap" irodalmi törekvései. = Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. 1968. 1. sz. 29-39.) - A H. G. Wellsről írt esszé utóbb a Bukaresti Hírlap szellemiségét folytató és Kolozsvárott megjelenő Keleti Újságban bukkant fel - a szerző nevének feltüntetése nélkül. (1921. márc. 17., 15-16.) Az író kézjegyével ellátott újságkivágata magántulajdonban. 10 Lásd 67/4. jegyzet. 11 Auernheimer - ismeretlen, valószínűleg Déry álláskeresésében kellett volna segítségét kérnie.