Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Bevezető

legtöbbje keltezés nélkül. Ám annál érdekesebb és izgalmasabb lehetett így rendezésük és egységes időrendbe sorolásuk. Végül is 391 levelet sikerült azonosítani, s kisebb gyűjteményként elkülöníteni: ebből 310 az író, 81 a mama írása. (A papához írottak java része sajnos elkallódott, s Déry Károly 1919-ben bekövetkezett halála miatt számuk is eleve kisebb lehetett.) E gyűjtemény a maga egészében hallatlanul érdekes - s nemcsak az írói alkotómunka fehér foltjainak a felderítése szempontjából. Ha úgy tetszik: egyfajta életrajzként is felfogható, amely az olvasók szélesebb érdeklődésére tarthat számot. Ám ugyanakkor azt is előre kell bocsátanunk, hogy közzététele csak filológiai „foglalatában lehet célszerű, hiszen a két családtag egymást tájékoztató üzenetei egész sor olyan információt tételeznek fel, amelyet az olvasó útbaigazítására a közreadónak kell feleleveníteni - helyenként nyolcvan-kilencven év távlatából. S e tájékoztatás legáltalánosabb vonatkozásainak már itt, az előszóban kell helyet biztosítani. A ránk maradt okmányok tanúsága szerint a mama: Rosenberg Ernestin 1863. február 3-án született Bécsben. Apja Rosenberg Leopold, kereskedő, anyja neve: Reichenberger Bertha. Középfokú tanulmányait a Wiener Frauen Erwerb Verein iskolájában folytatta, de 1887-88-ban a kereskedelmi akadémiát is elvégezte. Családja ezt követően Budapestre költözött, s Ernestin itt ismerkedett meg jövendő férjével, a szegedi illetőségű Déry Károllyal. Jövendőbelije 1843. március 12-én született. Apja még a Deutsch nevet viselte, s azt az 1848-as szabadságharc idején magyarosította. (A családi hagyomány szerint fegyverrel a kézben harcolt Damjanich János tábornok vörössapkásai között.) Fia 1862-ben érettségizett és 1867-ben szerzett Pesten ügyvédi diplomát. Jól menő irodája Szegeden működött, amikor Rosenberg Ernestinnel megismerkedett, s hamarosan, 1891. november 22-én házasságot kötött. A feleség ekkor 28, a férj 48 éves. Társadalmi helyzetüknek megfelelően nászútra mennek - és Svájccal, Párizzsal ismerkednek. Déry Károly anyagi helyzete a házasságkötés időpontjában szilárdabb, mint a Rosenbergeké. Ám a feleség testvére, Hermann ezt követően sikeres vállalkozásokba kezd. Vállalata hamarosan a magyar fakitermelés számottevő tényezőjévé növi ki magát. Vele szemben a Szegedről feljövő ügyvéd csak mérsékelt sikereket tud Budapesten felmutatni. Előbb az ún. Nagykörút „szerényebb" szakaszán, a Teréz körúton nyit irodát. A századforduló táján innen még sikerül a nagy forgalmú és előkelőbb Lipót körútra előre lépnie (ettől kezdve a család is ide költözik, a 15. szám alatti ún. Haggenmacher házba), de itt meg is reked. Úgy tűnik, kissé nehézkes és aggodalmaskodó az új század gazdasági és jogi forgatagában; s családon belül is alulmarad a milliomossá vált Rosenbergékkel szemben. 1910-ben, hatvanhét évesen kilép az ügyvédi kamarából, s kizárólag vagyona kamataiból, illetve a néhány évvel korábban vett, VII. kerületi Wesselényi utca 13. alatti ötemeletes bérház jövedelméből él. (A két család sorsa némiképp a zsidóság asszimilációjának két útját is jelképezi az Osztrák-Magyar Monarchiában. Az egyik nyelvében és magatartásában is a magyarsághoz kötődik. Az író édesapja például fiával magyarul beszélt és levelezett, s következetesen magyarnak vallotta magát. De ez a magatartás jellemezte a család előtte járó