Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)

KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Wix, Györgyné: Gens Rulandica — Egy híres német orvoscsalád magyar vonatkozásai

SPINDLER, Paulus: Observationum medicinalium centuria, a D. Paulo Spindlero nie Posonii quondam consignata, nunc collecta, in ordinem redacta, scholiis propriisque observationibus aueta. Accessit D. MARTINI RULANDI Sen. Thesaurus medicus. Continens aurea medicamenta pro omni aetate et sexu contra omnes morbos, longo tempore collectus et conscriptus pro filiis suis omnibus cum notis hinc inde interspersis studio et opera CAROLI RAYGERI M. D. ... Francofurti ad Moenum, Typis et sumpt. Philippi Fieveti Bibl. Anno M.DC.LXXXXI.

1 Rayger előszavából nemcsak az derül ki, hogy ezt a Thesaurus Medicus-X az idősebb Ruland a fiai számára írta, hanem az is, hogy az ifjabb Ruland leszármazottja, Joannes David Ruland hagyta Spindlerre. Duka Zülyomi Norbert, a felvidéki orvostörténet ismert kutatója terjedelmes cikket szentelt egy kéziratnak, amely feltehetően azonos a Spindler által örökölttel.

8 A pozsonyi ev. líceumban őrzött kézirat orvosi jegyzet, amelyet Ruland sen. írt fia számára — írja Duka Zólyomi. A kéziratos feljegyzések az ismertetés szerint gyakorlati példákat, esetleírásokat tartalmaznak, s a gyógymódon van a hangsúly, nem a gyógyszerek összetételén. Duka Zólyomi feltételezi, hogy az 1593-ban íródott összeállítással az idősebb Martin (aki ekkor 60 évesnek mondja magát) még meglehetősen kezdő orvos fiát akarta segíteni. Az ifjabb Martin ugyanis ekkor készült átvenni a városi orvos hivatalát Regensburgban. Az ifjabb Martin — írja Duka Zólyomi — 161 l-ben pestis áldozata lett, s a kézirat feltehetően öccséhez került. Duka Zólyomi úgy gondolta, hogy ez az öccse Johann David volt, bár feltűnt neki, hogy Johann David csak 1641-ben, tehát az ifjabb Martin halála után 30 évvel írta be a kéziratba possessori bejegyzését: „Sum Joannis Davidis Rulandi, Philosophiae ac Med[icinae] Doctforis] MfenseJ Martio Anno D. (Chrysoforias) 1641. " Mint később látni fogjuk, ez a fivér nem Joannes David volt, hanem az ifjabb Martin igazi öccse, Johann Ruland pozsonyi orvos, s csak az ő halála után került az idősebb Martin kézirata az ifjabb Martin fiához, Johann Dávidhoz. A Spindler-féle kiadvány címéből és előszavából eg; iránt azt olvashatjuk ki, hogy Martin sen. fiai számára állította össze a Thesaurus Medicus-t. Több fia is lehetett, ugyanis az egyetemi anyakönyvekben és bibliográfiákban ebben az időszakban öt közel egyidős olyan Ruland szerepel, aki Lauingenbe való. Mindegyik orvosnak készült, így nem lehetetlen, hogy valamennyien Martin Ruland senior fiai voltak. A tübingai egyetem matrikulája szerint Martin jun. 1583-ban iratkozott be, míg Andreas 1597-ben, Joannes 1600-ban, Otto Heinrich pedig 1609ben.

9 Találkoztunk még egy lauingeni Rulandusszal: Valentin Bázelben 1604-ben disszertált; orvosi témájú disszertációja egy gyűjteményben 1618-ban jelent meg.

10 7 RMK III. 3684, 6987 — Rayger előszavából: „Adjeci aliud MS. Martini scilicet Rulandi Sen. Thesaurum medicum pro filiis suis conseriptum, & nostro D. Spindlero ab authoris ex fdio Martino Rulando Medico Caesareo nepote Joh. Davide Rulando per testamentum relictum..." 8 Duka Zólyomi, Norbert: Ein ärztliches Vademecum der Ärztefamilie Ruland aus dem 16. Jahrhundert. Sudhoffs Archiv, Bd. 61. Heft 3. (1977). 281—297. 9 Die Matrikel der Universität Tübingen. Bd. 1. 1477—1600. Stuttgart 1906. 618. Nr. 199.99; 739. Nr. 227/58; Bd. 2. 1600—1710. Tübingen 1953. 3. Nr. 16.848; 55. Nr. 18.268. 10 Mündt, Hermann

—Wiehert, Konrad: Bio-bibliographisches Verzeichnis von Universitäts- und Hochschuldrucken... Bd. 3. München etc. 1977. 32.: Ruland, Valentin (Lauingen): Agonisma philosophico-medicum de proereatione hominis et proereantis matris purgatione. In: Decad. I. disputationum medicarum select. Basel 1618.7 Blfätter] Diss. 1. VI. 1608.