Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 6-7. (Budapest, 1957)

NATTER-NÁD MIKSA: A magyar orvosok és a botanika

zésben és félreértésben részesült, sök tanítványában keltette fel a botanika iránt az érdeklődést. Winterl nagyszombati tanítványa volt a besztercebányai születésű Lumnitzer István, aki Jenában és Halléban végezte be orvosi tanulmányait, először Szentgyörgyön lett gyakorló orvos, majd Pozsonyiban városi főorvos, ott működött 1808-ig, amikor a francia sereggel behurcolt pestisjárvány 57 éves korában kioltotta az életét. Lumnitzer szorgalmasan gyűjtötte Pozsony vidékének növényeit és ezeket ..Flora Posoniensi.s*' című, 1791-ben megjelent művében ismertette is. Művében, amelyben Linné rendszere szerint csoportosította a növényeket, 1008 virágos növényen kívül 286 virágtalant is felsorolt. Lumnitzer különben az egyetem botanikai tanszékére is pályázott Adler József orvosdoktorral és az erfurti születésű Háberle Károly Konstantin bölcsészdoktorral, báró Podmaniczky Károly pártfogolt jávai együtt, de az egyetemi orvosi fakultás a növénytani tanszékre a külföldi Háberlét ajánlotta, aki egyébként jól megállotta a helyét, mert -az egyetem botanikus kertjét országos, sőt európai hírűvé fejlesztette és megírta a magyar botanika első rövid történetét. Winterl mellett kezdte pályafutását a magyar föld növényvilágának tüneményes kutatója és ismertetője. Kilaibel Páh aki orvosnak készült és a budai egyetem orvosi kara a Geneel-féle ösztöndíjra is ajánlotta. Le is tette az orvosi szigorlatokat, de orvosi gyakorlatot nem folytatott, mert teljesen magához láncolta a magyar föld sok-sok kincsének a varázsa, ezek feltárásának és megismertetésének a vágya és az a lelkes, fáradtságot és nehézségeket nem ismerő törekvés, hogy mindezeket a kincseket a nagyvilággal megismertesse. Nagyságára és jelentőségére a legkifejezőbb az egykori Váci úti temetőben felállított sírkövére vésett epitáfiumnak utolsó sora: „Gaude Hungária, quae talem tulisti''. Az idén, születésének 200 éves fordulója alkalmából az Országos Orvostörténeti Könyvtár is megemlékezett róla abban az előadásban, amelyet Daday András tartott és amelyet Tasnádi Kubacska András vezetett be.