Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)

AMBRUS JUDIT: „Szegényes környezetben királyi gyermek- ez Vista..." Egyházi és közösségi értékrend viszonya egy kalotaszegi faluban

bemutató szövegének utolsó soraiban. Ami azonban egyház és közösség viszonyát, az egyház mintát adni kívánó, nevelő, fegyelmező erejét illeti a 20. század első felében a magyarvistai református közösségben - úgy tűnik, e téren az (egyházi) „tekintély varázsa megtört" (vö. Heller 1996:26), a büntetés mindig nyitott könyve bezárult - „az örök gyermek" felnőtt. JEGYZETEK 1. A tanulmány valamennyi idézetében szereplő kiemelés tőlem származik-/!./. 2. Daróczi 1936. A cikk szövegét a szerző bemásolta az általa írt „história domusba". Az idézetek ebben a tanulmányban ez utóbbiból valók. 3. Kolozs megye. 4. A reformátusok aránya a településen a 19. század második felétől rendelkezésre álló népszámlálási adatok szerint megközelíti a kilencven százalékot. 5. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a lokális közösségen belül az öregek helyzete és szerepe hogyan alakult a második világháború után végbemenő gazdasági-társadalmi változásokkal összefüggésben. 6. Az egyházi morált és a közvéleményt Tárkány Szűcs Ernő jelölte ezekkel a kategóriákkal jogi népszokásokat tárgyaló munkájában (Tárkány Szűcs 1981). 7. Magyarvistában hatkötetnyi anyakönyv található az egyházközség adattárában. Az első, legrégebbi kötetben egybekötve szerepelnek a születési, esketési és halálozási adatok (Magyarvistai Ref. Egyházközség adattára, 1/3. kötet, születési anyakönyv: 1859-1884, esketési anyakönyv: 1859-1904, halotti anyakönyv: 1859-1876), ezenkívül van még két kötet születési ( 1884-1950, 1/5; 1950-2005,1/13), két kötet halotti (1909-1982,1/7; illetve 1982-2006), valamint egy kötet házassági anyakönyv (1905-2005, 1/6). 8. A családkönyvet (Magyarvistai Református Egyházközség adattára 1/10) 1972-ben helyezték irattárra, amikor új családkönyvet kezdtek, a régiből átvezetve abba a még létező családokat. Az 1883-ban vezetni kezdett családkönyv bevezető lapján szerepel az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgató Tanácsának 1876 februárjában, Kolozsváron tartott ülése nyomán született szabályozás a családkönyvek vezetésére vonatkozóan. Ennek értelmében a családkönyvben „minden önálló háznép" számára külön „családkönyv nyitandó" - családkönyvön értve itt az egyes családok adatainak nyilvántartására szolgáló kétoldalas ívet. Tehát a gyermekek számára, amikor családot alapítanak, új oldalt kellett nyitni abban az esetben is, ha a szülővel egy házban vagy telken maradtak. (Ez utóbbira vonatkozó információkat a Jegyzés rovatban fel kellett tüntetni. Nagyobb települések esetén, ahol a lelkész nem tudta az ilyen mozgásokat pontosan követni, ennek regisztrálásától eltekinthetett.) A válást és ennek következtében a család felbomlását, a szétköltözést, az özvegyek/elváltak esetleges újraházasodását szintén jegyezni kellett. 9. Magyarvistában a 19. század második felében jelentek meg a história domus feljegyzései szerint az adventista vallás követői (helyi szóhasználattal élve a szombatosok). Amikor a családkönyvet elkezdték vezetni, még kevés volt az „ősszombatos", így az a reformátusok mellett a később kitérő, szombatossá lett családokról és leszármazóikról is tartalmaz információkat. 10. Kónya János (1855-1905), Szotyori Lajos (1905-1909), Daróczi Ferenc (1909-1953) és Szallós Kis Ferenc (1954-2000). Nem jelentőség nélkül való a családkönyv vezetése, annak pontossága és főképp következetessége szempontjából a tény, hogy a közel százötven év alatt mind-