Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 8. évfolyam, 2-4. szám (Budapest, 1963)

TÖRTÉNETI ADATOK - Takács L.: Irtás szerződések a Zala megyei Polöske vidékéről. /1742-1307/

TÖRTÉNETI ADATOK IRfiSSZERZCPÉSBE A ZALA MEGYEI PÖLÖSKB VIDÉKÉRŐL. /1742-1807/ Az irtások szerepét a művelhető területek kialakításá­ban nem kell külön hangsúlyoznunk: ezek révén tisztultak meg az erdők, bozótok, lápok, mocsarak és kezdődhetett meg a rend­szeres földművelés. Ez a tevékenység a parasztságnak évszáza­dos és úgyszólván állandó munkája volt, mivel a népesség sza­porodása ujabb és ujabb területek meghódítására ösztökélte, de egyes kezdetleges földmivelő rendszerek önmagukban is fel­tételesték az erdő- vagy bozótirtást, nem is szólva az olyan esetről, amikor kényszerűség, háború pusztítás, járványok stb. miatt a lakosságnak el kellett hagynia régi otthonát és szántóik pár év alatt elbozótosodták. Az irtás azért is jelentős volt a jobbágyságnak, mert ez volt az egyik mód arra, hogy földjeit, jövedelmét gyarapithassa. Az irtásföldek után jóval kedvezőbb volt a szolgáltatás, mint a sessios területekről„Az irtást vagy spon­tán módon, saját kezdeményezésükre végezték a jobbágyok, és ekkor legtöbbnyire az erdővel határos szántóikat bővítet­ték a szomszédos erdőterületekből, vagy pedig a földesurak en­gedelmével. Rendszerint szerződések alapján végezték az irtá­sokat. Az irtásszerződósek a ZVIU. század első felétől kezd­ve mindjobban megszaporodtak, főleg a jól szervezett nagybir­tokos területeken. Az alábbiakban egy területről, a Széchenyiek birtoká­ban lévő Pölöske /Zala a,/ környékének falvaiból adunk közre irta s sze rz ődé seke t • Az irtásszerződések, amelyek nálunk ctsak kis számban ismeretesek, sok tanulságot nyújtanak a néprajzkutatóknak is, hiszen rávilágítanak bizonyos munkafolyamatokra, tulaj­donviszonyokra, a szolgáltatások és az adózás sokféle mód-

Next

/
Oldalképek
Tartalom