Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Vincze István: Szőlőművelés és eszközei a borsodi hegyközben

lenti nagyobb szerepe lehet a talaj viszonyokhoz raid alkalmazkodásnak, helyi igényeknek,de az egyes formák mögött esetenként jogosultnak látásik a kulturális, néptörténeti, népérintkezési okok keresése. Pl. a röviinyelfl-, kerek-, lapos-kapák az ország területén, ügy látszik, német eredetű szőlőmttveseinkhez kapcsolhatók, elterjedési területük ugyanis Sopron, Buda, Iger. Eapatipusaink eredetkérdése, tipológiai rendszerezése mindenesetre széleskörű történeti, archeológiai és ösz8xehasonlító* vizsgálatokat kíván még és feldolgozásuk jeles eredményeket igérő elvégzendő feladat. * Szolokapáinkat egy előzetes ki Bérletképpen öt nagyobb tipuskö* be soroljuk: 1. lapoB-kapák

. 2. villa-kapák

. 3. csákánv-kapák

. 4. ösz- szetett. vagy kombinált-kapák. 5. horolók

.Minden egyes tipuskőrön belül a tipusok és változatok nagy számát találjuk. Nincs módunkban itt ezek részletezése, csak vidékünk jellemző formáira térhetünk ki. A Mátrától Tokajhegyaljáig húzódó északaagyarországi szőlővidéken a lapos-kapák négy egymástól jól elkülönülő tipusát találjuk: 1. gyöngyösi-kapa

. 2.

egri-kapa

. 3. miskolci-kapa

. 4. tokajhegyaliai-kapa

. 1. ábra. Kapatipusok: gyöngyösi-, egri-, miskolci-, hegyaljai-kapa