Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Vincze István: Szőlőművelés és eszközei a borsodi hegyközben

lenti nagyobb szerepe lehet a talaj viszonyokhoz raid alkalmazkodásnak, helyi igényeknek,de az egyes formák mögött esetenként jogosultnak lát­ásik a kulturális, néptörténeti, népérintkezési okok keresése. Pl. a röviinyelfl-, kerek-, lapos-kapák az ország területén, ügy látszik, né­met eredetű szőlőmttveseinkhez kapcsolhatók, elterjedési területük u­gyanis Sopron, Buda, Iger. Eapatipusaink eredetkérdése, tipológiai rendszerezése mindenesetre széleskörű történeti, archeológiai és ösz­8xehasonlító* vizsgálatokat kíván még és feldolgozásuk jeles eredménye­ket igérő elvégzendő feladat. * Szolokapáinkat egy előzetes ki Bérletképpen öt nagyobb tipuskö* be soroljuk: 1. lapoB-kapák . 2. villa-kapák . 3. csákánv-kapák . 4. ösz- szetett­. vagy kombinált-kapák. 5. horolók .Minden egyes tipuskőrön be­lül a tipusok és változatok nagy számát találjuk. Nincs módunkban itt ezek részletezése, csak vidékünk jellemző formáira térhetünk ki. A Mátrától Tokajhegyaljáig húzódó északaagyarországi szőlővi­déken a lapos-kapák négy egymástól jól elkülönülő tipusát találjuk: 1. gyöngyösi-kapa . 2. egri-kapa . 3. miskolci-kapa . 4. tokajhegyaliai-kapa . 1. ábra. Kapatipusok: gyöngyösi-, egri-, miskolci-, hegyaljai-kapa

Next

/
Oldalképek
Tartalom