Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A bükki kultura elterjedése magyarországon
6 11. Miskolc -Diósgyőri Tapolca-barlang. Irodalom: Szendrei János: Borsodmegye őstelepeí. Areh. Ért 3/1883/ 126-127. - Kadic Ottokár: A magyar barlangkutatás állása az 1932 évben. BV 3/1933/ 2. füzet 20-21. Saád Andor - Gaál István: Előzetes jelentés a diósgyőri barlangban végzett ásatásokról. BV 4 / 1934/ 2. füzet 12-19. - Saád Andor: Ujabb kutatások a diósgyőri barlanban. BV 4 / 1934/ 3-4 füzet 52-54. - Kadic Ottokár: A magyar barlangkutatás állása az 1934 évben. BV 5/ 1935/ 1-2. füzet 15. A mult században borospincének átalakított barlangban már 1882 októberében Szendrei János végzett kisebb feltárást amelynek során őskori cserepeket talált. 1932 október 12én Hillebrand Jenő és S aád Andor paleolith kutatási céllal kereste fel a barlangot S aád 1933-ban és 1934-ben is folytatta az ásatásokat, utóbbi alkalommal a barlang elfalazott részén, Itt 20 cm vastag humuszrétegben őskori és középkori edénytöredékeket talált A bükki kultúra kerámiáját perem alatt lyuksorral ellátott házi-kerámia töredék képviselt Miskolc, leltsz.: 53.6U. 12L Miskolc-Gulicskai sziidaüreg., Irodalom: Kadic Ottokár: Jelentés az 1915 évben végzett ásatásaimról FÍJ / 1916 / 568-576. u.az.: Az 1915-ben végzett barlangkutatásaim eredményei BK 3 /1915/ 148-153. A Gulícska hegy nyugati sziklás oldalában a völgy fölött 92. tengerszint fölött 462 m magasságban nyíló mindössze il m hosszú sziklaüregei 1915.V. 1-3. napokon Kadic teljesen feltárta. Az előtérben humuszos mésztörmelékes meddő réteg alatt <1.5 m területen 0.25 cm vastag fekete tűzhelyes réieg*-et talált, *mely kevés emlőscsontot és cserépedénytöredéket tartalmazott * A leleteket nem ismerjük. 13. Miskolc-Puska poros fr.kőfülke. Irodalom: Kadid Ottokár: Adatok a szinvavölgyi diluviális ember kérdéséhez. FtK 37/1907/ 333-345.- Kadic Ottokár-Kormos Tivadar: A hámori Puskaporos és faunája Borsod megyében. FIÉ 19 /1911/ 114-149. - Kadic Ottokár: A puskaporosi szikla fül kében végzett próbaásatások eredményei FIÉ 19/1911/ 109 113. - Ua,: Az 1912-ben végzett barlangkutatásaim eredményei BK 1 /1913/ 3. - Ua.: Ujabb adatok a hámori barlangok ismeretéhez. BK 3 / 1915/ 3-4 füzet 148-153. - Ua«: A jégkor embere Magyarországon. - Der Mensch zur A Szinva patak völgyében lim relativ magasságban fekvő barlang szája EÉNY felé néz. Ásatások a következő időpontokban voltak: 1911 tele (Kadic és Kormos): 1912 (Kadic); 1913 <KadkD; 1914., X« 13-20. A barlang aluviális rétege befelé elvékonyodó 1 -0.1 m vastag. Az ásatásokról szóló beszámolók bővebb neolithikus anyagról emlékeznek meg. Az ismert leletek között '« , mind a finom, mind a durva házi kerámiát megtaláljuk (4«kép.) Egy töredék az un. protobükki (alföldi iineáikerámia) anyagnak megfelelő. A finom anyagban félkörös és csúcsos ívű vonalkötegek fordulnak elő, az ívek közeit hálóminta, vagy egyszerű vonalozás tölti ki. A perem alatt tűzdelések, hullámvonalak, körök találhatók Egy vastagabb falu töredéke^ íves vonalak által bezárt közt tűzdelések töltenek ki Előfordulnak sűrű, lépcsős megoldású tűzdeli vonalas minták is. A durva anyagon perem alatti lyuksor és bütykök fordulnak elő. Miskolc, leltsz,: 53.57.1-7, -li^-Mi&kal c Herman Ottó barlang (Puskaporos barlang). Irodalom: Kadic Ottokár: Jelentés az 1915 évben végzett ásatásaimról. FÍJ 23 / 1916/569 573. - U.a. : A Herman Ottó-barlang Hámor község határában. BK 4 /1916/ 37-43. -
