Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A bükki kultura elterjedése magyarországon
11 21 Miskolc Forrásvölgvi barlan g. Irodalom: Kadic Ottokár: Az 1912-ben végzett barlangkutatásaim eredményei. BK 1 /1913/ 3,- Ua.: A magyar barlangkutatás állása az 1931 évben. 3V 2/ 1932/ 1-2. füzet 11 sk A Felsőforrás fölött 42 m relativ magasságban nyfló barlangban Kadic végzett 1912ben próbaásatást, majd 1931. VI. 12 - VII. 10. között nagyobb feltárást Az első alkalommal csak ! <az alluviális ősember csekély kultúra maradványai»-ról emlékezett meg. az utóbbi ásatásról azonban említi, hogy "a barlang bejáratához érve cserépedényekben és recens csontokban gazdag neolithkorú telepre akadtunk». A leletanyag nem ismeretes előttem. 22. Miskolc-Vidróczkv barlang . (Sólvomkúti sziklaüreg.) MNM Adattár 4.S.L 30. 1.I. A barlang a garadnai völgyben, annak É-i oldalán fekszik Legelsőnek 1942-ben Kadic Ottokár ásatott itt. majd 1947-ben Saád Andor és Nemeskéri János, végül 1951-ben Gábori Miklós végzett feltárást Aránylag csekély újabb kőkori leletanyagot ismerünk innen. (8.kép) amelyek között a szoká sos íves vonalkötegekkel, egyszerű íves vonalakkal (linearkerámia). valamint tűzdelt vonalakkal díszítettek vannak Utóbbiakból egy meandrikus vonalvezetésű érdekesebb. MNM. cserépleltár 14/ 1948. Miskolc, leltsz.: 53.60.!. 23. Miskolc-Három kúti b arlftPg. Irodalom: Kadic Ottokár: Az 1913-ban végzett barlangkutatásaim eredményei BK 2 / 1914/ 189-190.- Ua.: A jégkor embere Magyarországon. - Der Mensch zur Eiszeit in Ungar* FIÉ 30 / 1934/ 66. A barlang Ómasa közelében. a háromkúti elágazásnál van, 618 m tengerszintfölötti magasságban. 1913-ban Kadic. majd 1924-ben Hillebrand Jenő végzett benne ásatást Valószínűleg az első ásatásból származik az a néhány, a bükki kultúra formakörébe sorolandó edénytöredék amely a Földtani Intézet küldeményeként a miskolci Herman Ottó Múzeumba jutott Ezek . között van két azonos díszítésű töredék csak az egyik vékonyfalu finom-, a másik vastagabb falu durvakidolgozású edényből származik Mindkettőn a fenék körül két párhuzamos vonal fut. amelyek között szakaszosan létra minta van elhelyezve. (9.kép.) Az edények oldalát félköu'ves vonalkötegek díszítették . (Bükk I. jellegűek) Egy másik töredéken szögletes meandrikus vonalak láthatók (Protobükk jellegű). Közüket néhol pontsor is díszíti Egy további töredéken ujjbenyomásos pontsor van. Miskolc, lelt.sz.: 53.58.1 3.
