Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A bükki kultura elterjedése magyarországon
10 anyag. Rajta a Bükk I. stílusnak teljesen megfelelő, csak elnagyoltan kivitelezett, mélyen bekarcolt vonalas díszítést találunk. Több darabon a vonalkötegek közeit vörös festés borítja (XXIV. XXIH.8. 53.91.36.50 >. Az edényformákat illetően ebben a kivitelezésben is ugyanazokat találjuk, mint a finom anyag esetében, Találunk fekete festést is. (XXIV.9. 53.91.48). A leletek között durva kerámia is szerepel Ezen a jellegzetes sajátságok mind felfedezhetők: perem alatti lyuksor. ujjbenyomásos lécek. Kiontok. álkiöntő. fültöredékek is van nak. Egy különleges alakú kiöntővel kapcsolatban kétségeim vannak hogy a bodrogkeresztúri kultúrába tartozik-e. A Történeti Múzeumban őrzött anyag között obszidián pengék, bordából készült simitók. csontár és néhány cserép van. Miskolc, leltsz.: 53.91.1-52; 53.92.1-2; 53.170.L MNM.. leltsz.: 87 ' 1951; 52.68.1-5. 19 Miskolc-Kecskelvuk barlang. Irodalom: Kadic Ottokárt Adatoka szinvavölgyi diluviális ember, kérdéséhez. FtK 37/ 1907/ 333-345.- U.a.: Adatok a magyar barlangkutatás történetéhez. A Természet 1929. 23-24.SZ. Ua r: A magyar barlangkutatás állása az 1930 évben. BV 4/ 1934/ 2 füzet 9. A Forrásvölgy alsó szakaszában fekszik a barlang. 3 m magasságban. 1906-ban. amikor a magyar paleolithkutatás megindult Kadic végzett a barlangba«' próbaásatást, amit nem sokkal később egy másik is követett 1926-ban VII-4-15 között Kadic és Kretzoi Miklós . majd 1930-ban ismét Kadic ásatott itt A barlang kitöltése 1.5 m vastagságban végig holocén rétegből álL «Utóbbinak alján plasztikus agyagban 3-5 cm vastag kultúrrétegre akadtunk* - írja Kadic - «amely kiterjed az egész előcsarnokra. Ez tele volt a bükki kultúrát jellemző cse répedénytöredékekkel és egyéb neolitkorú emlékekkel». A leleteket azonban nem ismerjük. 20. Miskol c- Kőiv uk barlang. Irodalom: - Korer T: A Hillebrand barlang neolithkori települése. F.A. 1958. MNM Adattár. 49.K.L, 297. K. IV. A barlang a Felsőforrástól 1 km-re. a Kőlyuk-Galyatető alatt nyílik Tulajdonképpen több egymással összefüggésben lévő részből áll, amelyek közül a II. jelzésű« Hillebrand Jenő barlang»nevet is visel. 1947 március 21-13-án Saád Andor, Megay Géza és Nemeskéri János végzett kisebb póbaásatásL Saád és Megay IV.6, és 20.-án is dolgozott a barlangban. 1948-ban Nemeskéri János. Párducz Mihály és Korek József ásatott itt. 1950-ben. turisták által behozott lelet hitelesítésére II.26-án. majd V.31-VI. 1-én Megay Géza végzett feltárást. Ez év nyarán Kadic Ottokár, végül 1951 JV„ 11-16. között Gábori Miklós kereste fel kutatás céljából a barlangot. Különösebb érdeklődésre tart számot, hogy az 1948 évi ásatás alkalmával itt is találtak. miként Aggteleken is. a barlangon belül a talajban cölöplyukakat, amelyek valószínűleg egykori kunyhók vázainak maradványai A begyűjtött leletek között a finom kerámia a Bükk I. és II. stílust tükrözi vissza. XXV,XXVI. tábla. Mind a félkörös, mind a csúcsos ívek megtalálhatók. Ezen kívül sok jellegzetes minta is található. Vörös, ill fekete festéssel díszített (bekarcolt mintától mentes) töredéket is ismerünk ( XXVI.9. 53,73.8, ill XXV, 11. 53.83.2). Megemlítendő egy. csak töredékekben ismert edény (22 darabját ismerjük), amely a Bükk II. stílust tünteti fel. A durva kerámiában bütykökkel, ujjbenyomásos lécekkel barbotinnal díszítettek is vannak Több csont- és kőeszköz van még a leletanyagban. Ezek között felemlítendő egy villaalakú csonteszköz. XXV, 11, Nem származik ásatásból, túristák hozták be a miskolci múzeumba, A lelőhelyen Megay Géza végzett hitelesítő ásatást, aki szerint a kérdéses réteg kizárólag a bükki kultúra leleteit szolgáltatta. Miskolc., leltsz.: 53.67.1-2; 53.68.1 53.69.1-2; 53.70.1; 53.71.1; 53.72.1; 53.73,1-8; 53. 74.1-3; 53.75.1; 53.76.1; 53.77.1; 53.78.1-3; 53.79.1; 53.80,1-8; 53.81,1-2; 53.S2.K7: 53.83.í-7; 53.84.1-14; 53.85.1; 53.86.1; 53.87.1-4; 53.88.i-a. 53.89.1-4; 53.169.1-2; 53.892.1; 53.893.1.
