H. Kolba Judit szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 2 - Az államalapítástól a török kiűzéséig - A XI_XVII. század története (Budapest, 2005)

5. TEREM - Hunyadi Mátyás kora (XV. század második fele)

5.TEREM Hunyadi Mátyás kora (XV. század második fele) A hatalmas birtokokkal rendelkező Hunyadi-család Hunyadi János halála (1456) után is meg akarta őrizni politikai befolyását. Hunyadi János fiát, Mátyást (14581490) - egyes főurak és főpapok megnyerésével nagybátyja, Szilágyi Mihály fegyvereinek árnyékában - szinte gyermekfővel választotta az országgyűlés királlyá 1458-ban. Mátyás uralkodásának első éveit hatalmának megszilárdítása töltötte ki. Szilágyi és a Garai-Ujlaki liga befolyásának visszaszorítása után, 80 000 arany váltságdíj fejében visszaszerezte a már 23 éve - a csecsemő V. László Bécsbe menekítése óta - ///. Frigyes birtokában levő magyar koronát. 1464-től - a Szent Koronával történt megkoronázása után - minden tekintetben az ország törvényes uralkodójának érezhette magát. Mátyás reformjai - melyek közül a kancelláriai, a bírósági és a kincstári reform a legfontosabbak - elősegítették akaratának érvényesülését a királyi tanácsban ülő, és így az ország hagyományai szerint a kormányzásban részt vevő főurakkal szemben. Ügyes személyi politikájával szinte korlátlan királyi hatalmat épített ki. A régi adók új adónemekre cserélésével, a rendkívüli hadi adó gyakori kivetésével jelentősen növelte bevételeit, és elérte, hogy ezek ténylegesen a kincstárba folyjanak be. Mátyás törökpolitikáját az erőviszonyok reális felismerése jellemezte. 1463-64. évi hadjáratával visszafoglalta a töröknek 1463- ban áldozatul esett Bosznia északi részét, s az ott létrehozott bánsággal délebbre tolta a magyar királyság védelmi vonalát. Az így kialakult határokon egyik fél sem változtatott, időnkénti török betörések és a magyar visszavágások jellemzik ezt az időszakot. Ez utóbbiak közül Szabács elfoglalása (1476), a kenyérmezei győzelem (1479), a szarajevói és a szendrői győzelem (1480-1481) emelkedik ki. 1464- es koronázása és belpolitikai helyzetének megszilárdítása után Mátyás a 41 külpolitikában is aktívabbá vált. 1468ban a Szentszék támogatásával háborút indított az eretneknek nyilvánított Podjebrád György ellen, valójában a cseh korona megszerzéséért. Az 1479-ben György utódjával, Jagelló Ulászlóval kötött olmützi béke értelmében továbbra is a ténylegesen meghódított Morvaország, Szilézia és Lausitz ura maradt, és megtarthatta cseh királyi címét. 1477-től fogva több ízben összemérte fegyvereit az őt nyugatról fenyegető III. Frigyes császárral. 1477. évi hadjáratát követően III. Frigyes elismerte Mátyás cseh királyi címét, aki így birodalmi választófejedelemmé is vált. Az 1482-85. évi hadjáratainak eredményeként székhelyét is Bécsbe tette át, 1487-re egész Alsó-Ausztria ura lett. 1490-ben bekövetkezett halálával hódításai semmivé foszlottak. AZ ORSZÁG KORMÁNYZÁSA A Budai Krónika utolsó, De coronatione regis Mathie (Mátyás király koronázásáról) című fejezetének bemutatásával utal kiállításunk Mátyás trónra lépésére. A magyarok krónikája - melyet megjelenési helyéről „Budai Krónikának" nevezünk - 1473-ban készült Hess András rövid életű budai nyomdájában. Mátyás pecséthasználatát is meghatározta 1464. évi koronázása. Előtte titkos, bírói és gyűrűs pecsétet használt, majd elkészült kettős felségpecsétje, második titkos pecsétje és aranybullája. Az első kettő a Zsigmond császári pecsétje óta megszokott formát követi. Az aranybulla királyábrázolása dús redőzetű palástjával - a kettős felségpecséttel szemben - már a késő gótikus stílushoz áll közelebb. Hasonló stílusúak a Mátyás pénzein megjelenő Madonna-ábrázolások. Mátyás 1468. évi pénzreformja végérvényesen megszüntette az évenkénti pénz-