HUSZÁR LAJOS: SZENT GYÖRGY ÉRMEK / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 4. (Budapest, 1940)

VORGESCHICHTE

- 16 - \ saját műhelyében verhetett érmeket.

1

4 Egybevetve ezt az érmet Hailer művével, a két Györgyábrázolás rendkívül sok egyezést mutat. Azonos mindenekelőtt a lovag öltözete (páncél, sisak) és a lándzsa tartása. Hasonlóképen a ló mozgása és felszerszámozása is. Teljesen egyező a sárkány alakja és fejtartása. Mindkettőn a háttérben kissé távolabb foglal helyet a térdelő királylány. Legfeltűnőbb azonban, hogy a felirat „Equitum patrónus" is teljesen egyforma. Még az is közös, hogy mindkét felirat végén rozetta látható és a lándzsa felső vége a körirat V és I betűi közé nyúlik be. A különbség mindössze annyi, hogy Hailer művén alul még ott van „Georgius" is. Maler érmén a hátlap magyarázó szövege miatt erre nem volt szükség. Teljesen lehetetlennek tűnik fel, hogy csupán véletlen egyezésről lenne szó. Véletlen egyezés lehet egy-két részletet illetőleg, de ennyire minden apróságra kiterjedően nem. Érdekes, högy bizonyos Georg Hofman 1625-ből való érme (3. sz.) szintén ezt a György-típust mutatja. Úgy látszik, ez igen népszerű ábrázolás volt a maga idejében. A Maler Györgyérmét Tentzel I. János György szász választó fejedelemmel (1611 —1656) hozza kapcsolatba, akinek a részére Maler — Forrer listája szerint — már 1611-ben is készített emlékérmet.

1

5 Magán az érmen azonban errenézve semmiféle utalás nincsen. Véleményünk szerint ez az érem kép volt Hailer Dániel mintaképe a Györgyábrázolásnál vagy pedig mindkettő valami közös metszetábrázolásra megy vissza. Ennyire részletekbe menő egyezés ugyanis a kölcsönös hatás kizárásával teljesen elképzelhetetlen. Hailer augsburgi származása a kapcsolat feltételezését igen valószínűvé teszi. Az előlapi éremkép művészi eredetének felderítése után hátra volna még a hátlap kérdése. Itt az éremkép, mint említettük, Krisztus hajója a tengeren In tempestate securitas körirattal. Az éremkép és körirat a Krisztus életéből vett közismert jelenetre vonatkozik, melynek leírása a Bibliában Máté ev. 8. r. 23—27 1

4 L. Forrer, Biographical Dictionary of Medallists III. 540. 1. 1

6 Az érem mellékelten közölt rajza W. E. Tentzel, Saxonia Num. 1705. művéből van véve. (I. k. 452—53. 1. 41. t. 1. sz.). Tentzel ezt megelőzőleg Sebastian Dadlernek egyik oldalán ugyancsak szt. Györgyöt mutató érmét ismerteti 1623-ból, mely tényleg János Györgyre vonatkozik. Ezt a körirat szövege is igazolja. Ezután írja azt, hogy „úgy látszik" a mi érmünk is a választófejedelem tiszteletére készült. Diese Analogie gibt uns eine Nürnberger Georgsmedaille (Nr 2), die auf der Rückseite unter der Inschrift das Zeichen CVM PRIVIL/ C. M. trägt, daher das Werk des Nürnberger Medailleurs Christian Maler sein dürfte, der zwischen 1603—1648 tätig war und auch für den kaiserlichen Hof arbeitete. Das „CVM PRIVIL" bezieht sich auf sein kaiserliches Privilegium, in seiner eigenen Werkstatt Medaillen prägen zu dürfen.

1

4 Diese Medaille mit jener von Hailer vergleichend, finden wir in der Georgsdarstellung vielfache Übereinstimmung. Vor allem sind die Tracht (Panzer, Helm) und die Haltung der Lanze identisch. Dasselbe gilt auch für die Bewegung und Beschirrung der Pferde, Form und Kopfhaltung des Drachen. Auf beiden ist im Hintergrunde die knieende Königstochter dargestellt. Am auffallendsten ist aber, dass die Inschrift „Equitum patrónus" ganz gleich ist, ebenso auch die Rosette am Ende der beiden Inschriften. Das obere Ende der Lanze reicht zwischen den Buchstaben V und I in die Rundschrift hinein. Der einzige Unterschied ist, dass auf der Haderschen Medaille unten noch „Georgius" steht. Dies war auf der Malerschen Medaille des erklärenden Textes wegen überflüssig. Eine zufällige Übereinstimmung all dieser Details ist völlig ausgeschlossen. Von Interesse ist, dass die Medaille eines gewissen Georg Hofman aus 1625 (Nr 3) denselben GeorgStyp aufweist, was für die damalige Beliebtheit dieser Darstellung spricht. Tentzel bringt die Malersche Georgsmünze mit dem sächsichen Kurfürsten Johann Georg I (1611 —1656) in Beziehung, für den Maler — nach der Liste Forrers — schon im J. 1611 eine Medaille verfertigte.

15 Auf der Medaille selbst finden wir aber keinen diesbezüglichen Hinweis. Unseres Erachtens wird entweder dieses Prägebild das Vorbild Daniel Hailers bei der Georgsdarstellung gewesen sein, oder sind beide auf denselben Stich zurückzuführen. Eine derartige Übereinstimmung der Details ist ohne einer gegenseitigen Beeinflussung undenkbar. Die Augsburger Herkunft 1

4 L. Forrer, Biographical Dictionary of Medallists. III. S. 540. 1

5 Die beiliegende Zeichnung der Medaille ist dem Werke W. E. Tentzel, Saxonia Num. 1705. entnommen. (Bd. I. S. 452—53. Taf. 41. Nr 1). Vorhergehend bespricht Tentzel eine Medaille Dadlers aus 1623, deren eine Seite gleichfalls St. Georg darstellt und der sich tatsächlich auf Johann Georg bezieht, wie dies auch die Rundschrift bezeugt. Nachher schreibt er, dass scheinbar auch unsere Medaille zu Ehren des Kurfürsten angefertigt worden ist.