Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Szatmári Gizella: Külföldi növendékek Nagybányán
egy műve és az 1912-es kiállításon is. Dobuzsinszkij visszaemlékezései szerint „egyike volt Hollósy legkedvesebb tanítványainak" - és „igen szorgalmasan dolgozott". Szintén Dobuzsinszkij írja, hogy Grebin később teljesen abbahagyta a festést, de „sokat tett az oroszországi könyv- és lapkiadásért". Heidrich, Betty (Zwiesel 1869 - ?) Névváltozat: Heldrich, Babette. Nürnbergi és müncheni tanulmányok után csatlakozott Hollósyhoz. 1901-ben járt Nagybányán. Münchenben telepedett le, csendéletekkel és figurális kompozíciókkal szerepelt kiállításokon. Helmberger, Adolf (St. Gilgen 1885 - Salzburg 1942) Osztrák festő, Salzburgban, majd a bécsi akadémián tanult. 1901-ben járt Nagybányán. Salzburgban működött, főként táj- és figuális kompozíciókat festett. Jagerspacher, Gustav (Gmunden 1874 ? - ?) Münchenben Hollósy növendéke. 1897 nyarán Nagybányán dolgozott, részt vett három tanulmányfejjel (szénrajzok) az 1898-as második nagybányai kiállításon (kat. sz. 86, 94, 113). 1899. szeptember elején a nagybányai „ligeti műteremben" arcképtanulmányokat, tájképeket, állatfejeket állít ki. Olajtanulmányokkal (portrék) „a Hollósy-féle festőiskola" 1899. őszi nemzeti szalonbeli gyűjteményes kiállításán szerepelt (kat. sz. 98, 110, 111). Kiállított továbbá 1904-ben a Könyves Kálmán Szalonban is. Megérintette a századforduló szociális érdeklődése, munkások, szegényemberek, koldusok életéből vett jeleneteket festett. Hollósyval való kapcsolata - Blattner Géza, Thoroczkai Oszwald visszaemlékezései szerint - 1911-12-ben is tartott. Kamir-Kaufmann, Leo (Pavlovo 1872. június 8. Louveciennes ? május 27.) Névváltozat: Kaufmann Peter. Lengyel festő, Varsóban W. Gerson tanítványa volt. Hollósynál Münchenben 1895—97-ig tanult. 1897-ben járt Nagybányán. Később a Julian akadémiát látogatta. 1902-ben végleg letelepedett Franciaországban, ahol a Salon d'Automne rendszeres kiállítója lett. Kardorff, Konrad von (Wabnitz bei Oels 1877 ? Berlin 1945 ?) Réti szerint az első és a második nyáron (1896, 97) tartózkodott Nagybányán és részt vett az első kiállításokon. 1897-ben a Hollósy-iskola kiállításán, a régi Műcsarnokban öt műve volt látható (kat. sz. 148-152). 1900 nyarán is Nagybányára utazott. Ferenczy Károly A hegyibeszéd című művének mindkét példányán modellül szolgált az előtérben ülő kalapos férfi megfestéséhez. 1912-ben a nagybányai retrospektív kiállításon Berlini utcarészlet című, ugyanezen évben készült olajképével szerepelt. Klementieff, Eugen (Ribinszk ? - ?) Névváltozat: K. Alexis. Repin növendéke a pétervári akadémián. Münchenből 1900. március 19-én írt Hollósynak és jelentkezett a nagybányai művésztelepre, feleségével, Verával együtt. Egyike azoknak a „doctor juris"-oknak akikről Hollósy büszkén emlékezik meg egyik levelében. Később Párizsban élt, az 1920-as években a Salon des Indépendants és a Salon d'Automne résztvevője volt. Kogan, Moissej (Orgejev, Besszarábia 1879. május 24. - Dachau 1942) Névváltozat: K. Sigismund. Festő, szobrász és iparművész. 1898-ban és 1899-ben dolgozott Nagybányán. 1903 és 10 között önállóan képezte magát. 1909-ben Kandinszkij köréhez csatlakozott. A Der Blaue Reiter csoport tagja volt; 1911-ben végleg letelepedett Párizsban. 1920-ban felvette a román állampolgárságot. Párizs német megszállása után deportálták és kivégezték. Korzeniewski, Stanislaw (Kowno 1882. december 20. - München 1943 ) Névváltozat: Korsenovszky. Lengyel festő, 1895-1900 között Münchenben tanult az akadémián, 1901-ben dolgozott Nagybányán. Visszatérve Münchenben telepedett le, itt működött a Glaspalast gyakori kiállítójaként (1904, 1911/14,1921). Krzyzanowski, Konrád (Kremencsug, Ukrajna 1872. december 15. - Varsó 1921. május 25.) 1892 és 1897 között a pétervári akadémiát látogatta. Mesterei Kuindzsi, Lebegyev és Tvarosnyikov. A Hollósy-iskola nagybányai növendékei között először 1898-ban szerepelt a neve. 1899 nyarát is Nagybányán töltötte, részt vett az 1899. szeptember elején a ligeti műteremben rendezett kiállításon. A Nemzeti Szalon 1899-es őszi kiállításán kilenc művel szerepelt, közöttük portrékkal, tanulmányfejekkel. Az itt 84. kat. sz. alatt kiállított Leány gyermekkel című műve jelenleg a bytomi (Lengyelország) Múzeum Gornoslaskie tulajdona, s ott a Piestunka Z Nagybánya címet viseli. Bytomba Szablya Frischauf Ferenc ajándékaként került a kép 1958-ban (o.v. 145,9 x 75,3 cm, ltsz. SZ 935 MGB). 1911-ben a nagybányai városi új műtermekben állította ki egy művét. 1912-ben a retrospektív kiállításon szereplő olajképe (Ökrös szekér, kat. sz. 324) Harácsek Vilmos helybeli polgár tulajdona volt. Ferenczy Valér visszaemlékezéseiben az „érettebb növendékek" közé sorolta. Kubicki, Benedykt (Swiecie 1874. március 21. Lódz 1951. február 17.) Névváltozat: Kubricki József. 1897-ben a pétervári akadémián eltöltött tanulóévek után Münchenbe ment, a Hollósy köré csoportosult fiatalok közé tartozott. 1898 nyarán Nagybányán dolgozott, az iskola csoportkiállításán a régi Műcsarnokban két művel szerepelt (Tanulmányfejek, kat. sz. 108, 110.). A Varsói Nemzeti Múzeum szíves közlése alapján tudjuk, hogy az itt kiállított művek egyikét (Suchotnica - Beteg nő) Beöthy Zsolt professzor gyűjteménye részére vásárolták meg. Kubicki 1919-től a vilniusi egyetem tanára volt. Lanow Mária (Jindfichow Hradec 1880 ? - 1950. /51?/ augusztus 4.) Neve szerepel még G. Lanow Máriaként (Galimberti Sándor első felesége volt) illetve 191 l-es válásuk után P (Provázková) Lanow Máriaként is. Az irodalomban osztrák, valamint orosz származásúként is emlegetik. Münchenben tanult. Az
